Több mint egymillió munkavállaló fizetése emelkedik decembertől

A munkavállalók jelentős részének, akár másfél millió alkalmazottnak emelkedhet decemberben és januárban a fizetése a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására. Decembertől a legkisebb kereset 15 százalékkal nő, a középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb bér pedig 10 százalékkal.

Alig akad itthon olyan munkavállaló, aki minimálbért keres

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése a munkavállalók 20-25 százalékának immár garantált fizetésemelést jelent, ráadásul a szokásos januári emelés helyett már decemberben a magasabb fizetésért dolgoznak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ma több mint 4,7 millióan dolgoznak teljes- és részmunkaidőben, vagy alkalmi jelleggel.

A magyar minimálbér a sereghajtók között van az Európai Unióban, ugyanakkor míg nálunk a minimálbéresek aránya 5-6 százalék, addig Romániában meghaladja a 20 százalékot a legalacsonyabb keresetért dolgozó munkavállalók aránya.

Noha kevés alkalmazott dolgozik a minimálbér összegéért, emelése kedvezően hat a munkaerőpiacra, mivel a magasabb összegnek köszönhetően az érintettek bevételének egy része kikerül a szürke zónából.

A minimálbér a szociális ellátások és más támogatások szempontjából bír nagyobb jelentőséggel.

A magasabb bérminimum sokaknak hoz fizetésemelést

A garantált bérminimum már jóval többeket érint, nagyjából a munkavállalók 17-18 százalékát. Éppen ezért a munkáltatók az összeg 10 százalékos emelését nehezebben fogadták el, és a kedvezőbbre forduló gazdasági kilátásokat alapfeltételül szabták.

A garantált bérminimum emelése már komoly bértorlódást okoz, ezzel pedig további több százezer munkavállaló fizetése nőhet, ellenkező esetben komoly következményekkel járó bérfeszültség alakulna ki. Minél nagyobb mértékű a bérminimum emelése, annál több dolgozó fizetését kell rendezniük a vállalkozásoknak. Idén azokat érinti közvetve a bérminimum változása, akik bruttó 294 600 forintnál többet keresnek, de fizetésük nem éri el, vagy éppen csak meghaladja a 10 százalékkal megemelkedő összeget, vagyis a 324 ezer forintot. Emellett azoknak a dolgozóknak a bérét is korrigálni kell, akik a bérminimum emelés után már csak párezer forinttal keresnének többet annak decembertől érvényes összegénél.

Noha a bérminimum összege decembertől nő, arra nincs érdemi garancia, hogy a munkáltatók túlnyomó többsége január előtt korrigálná a bértorlódás miatt hátrányba kerülő dolgozók fizetését.

Várhatóan 2025-től kap újra erőre a bérfelzárkózás

Az állami vállalatoknál és a versenyszférában is a minimálbér-megállapodás megkötése után vesznek lendületet a bérrendezések. A Mandiner információi szerint az állami cégek közül a postánál már megkötötték az alkut, a villamosenergia-szektorban is már elkezdődtek az egyeztetések. A MÁV-Volán csoportnál, mint legnagyobb állami közszolgáltató vállalatnál is lezajlott az első egyeztetési forduló. A munkáltató egyelőre még nem tett javaslatot a bérrendezés mértékére, a munkavállalói oldal pedig 15-17 százalékos béremelést vár.

A versenyszférában is napirenden van a béremelés, ugyanakkor a legtöbb vállalkozás hagyományosan nem januártól szokott bért emelni, hanem a bevett gyakorlat szerint az új üzleti évhez kötődnek a korrekciók, vagyis a legtöbb érintett májustól kaphat emelt fizetést.

A Mandiner körképe alapján a legtöbb piaci szereplő visszafogott béremelést tervez, várhatóan 2024-ben nem nőnek kétszámjegyű mértékben a fizetések. Ez ugyanakkor nem vezet a reálkeresetek további csökkenéséhez, mivel tavaly és az idén inflációt elérő, vagy azt meghaladó mértékben nőttek a bérek. Egyszámjegyű béremeléssel ugyanakkor érdemi reálbér-emelkedés sem várható jövőre.

Magas bérigény és kényszerbéremelés határozhatja meg 2024-et

A munkavállalók bérigényét annak ellenére is az áremelések határozhatják meg, hogy az infláció tartósan egyszámjegyű marad, a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2024-ben 4-6 százalék körül emelkedhetnek a fogyasztói árak.

A kormány célja, hogy reálértéken öt százalékos bérnövekedést érjenek el a keresetek jövőre. Ehhez azonban a munkáltatóknak 10 százalék körüli béremeléssel kellene számolniuk.

A béremelést ugyanakkor továbbra sem tudják elkerülni, mivel elsődleges cél

• a munkaerőhiány kezelése, a munkavállalók megtartása,
• a kereslet újbóli élénkülése,
• valamint a digitalizáció és a zöld átállás gyorsítása.

Kulcskérdés lesz 2024-ben is a versenyképesség, valamint a nem exportáló vállalkozásoknál a kereslet és a fogyasztás élénkítése. Nagyban meghatározza a várakozásokat, hogy az uniós beruházási forrásokhoz – amelyeket az EU politikai nyomásgyakorlás céljából még mindig visszatart – mikor férhet hozzá Magyarország. Szintén kihívás továbbra is nehéz tervezhetőség. 

Sok olyan munkavállaló bérét is rendezni kell, akik jellemzően jól keresnek, ezért idén és tavaly is kimaradtak a béremelésekből, vagy a korrekció mértékét meghaladta az infláció. Az érintettek vásárlóereje érdemben visszaesett, ami a belső fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom tartós idei visszaesését eredményezte. Ennek na visszaesésnek a megállítása és a folyamat megfordítása pedig a munkáltatók és a munkavállalók közös érdeke.

Nyitókép: Getty Images