Egy elfeledett magyar, aki a Szépművészeti Múzeumra hagyta a páratlan Munkácsy-gyűjteményét
A New Yorkban élő Kiss Emil úgy érezte, Magyarországon a helye a méregdrága képeknek.
Egyedi ereklye, Ady Endre halotti maszkjának másolata kerül kalapács alá egy hazai árverésen. A korszakos költő halottas ágyánál több szobrász is megfordult.
Ady Endre 1919. január 27-én reggel, negyed kilenckor vette az utolsó levegőt a Városligethez közel első Liget szanatórium II. emeletén, ott is a 30-as szobában. Tizenkét órát feküdt a halottas ágyában, hogy a mindenki elbúcsúzhasson tőle. Elsőként Móricz Zsigmond érkezett a kórterembe. Búcsúzni jött és írni.
Ady holtteste mellett ragadott papírt és ceruzát és azon mód megírta az Ady Endre a halottas ágyon című nekrológját,
amely aztán a Nyugat folyóirat Ady-emlékszámában jelent meg. Majd jöttek sorban a többiek is. Csinszka, Ady múzsája, Hatvany Lajos báró, a költő mecénása, aki a szanatóriumi kezelés költségeit is állta, majd Babits Mihály és sokan mások. Néma csendben álltak a halott költő ágyánál. Aztán fotósok, rajzolók és szobrászok is megjelentek, hogy megörökítsék Ady vonásait. A korabeli beszámolók szerint a 41 évesen elhunyt író és költő ágyánál több szobrászművész is megfordult, hogy halotti maszkot készítsen.
Kapcsolódó vélemény
Ady Endre tipikusan az az idol volt, akit minden rendszer előszeretettel sajátított ki. Ám mire is tanít bonyolult hagyatéka? Hol a helye a kánonban? S egyáltalán, melyik Adyt ítéljük meg? A mogorván magyart, az Istenben kétkedőt, a kéjekben tobzódót? Lehet-e egyáltalán Adyt (nem) szeretni? Száz éve hunyt el a muszáj Herkules.
Vedres Márk és Ferenczy Béni is ott volt a Liget szanatóriumban. A visszaemlékezések szerint Vedres óvatos mozdulatokkal zsiradékkal kente be Ady egyre haloványabb arcát, a haját félresimította, majd ráhelyezte a gipszmintát. Azt is tudni lehet, hogy Vedrest Hatvany báró kérte fel a halotti maszk elkészítésére és azt is biztos, hogy később Reichenberger műhelyében öntötték ki a másolatokat. A híres szobrász és éremművész, Beck Ö. Fülöp később úgy nyilatkozott, szintén maszkot készített, évekkel később pedig Csorba Géza szobrászművész mesélte el a lapoknak, hogy ő is gipszmintát vett Adyról: „Barátja voltam, talán egyedüli a szobrászok közül. Vele voltam akkor is, mikor a szanatóriumi ágyon a halált várta. Azaz, hogy éppen nem várta.
Félt a haláltól, harcolt ellene, nem akarta hinni, hogy éppen ő érte jön.
Még a gondolatát, még a feltevését is igyekezett eltolni magától. Betegsége alatt kívülem nem engedett festőt vagy rajzolót magához. Hypochonder volt és a rajzolókban közelgő halála hírnökeit látta, akik az utókor számára akarják megörökíteni.”
Annyi bizonyos, hogy az egyik eredeti halotti maszk Csinszkához került, a férje, Márffy Ödön festőművész pedig később a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ezen a maszkon még a költő néhány hajszála is látható volt, amelyek beletapadtak a gipszbe.
Ez a maszk viszont a II. világháború forgatagában, az ostrom alatt eltűnt a múzeumból.
Azt nem tudni, hogy a halotti maszkokból hány másolat készült, azt azonban tudni lehet, hogy a Honterus Antikvárium és Aukciósház november 30-án esedékes árverésén kalapács alá kerülő Ady halotti maszk egyszer már volt árverésen. A maszkra helyezett kártya szerint 1938 novemberében a Magyar Királyi Postatakarékpénztár bocsátotta licitre. A szakértők szerint Vedres Márk eredeti halotti maszkjának egy jó állapotú másolata a most felbukkanó tétel. A különleges ereklye kikiáltási ára 360 ezer forint.