Nem? Megmutatjuk.
Csucsa a Királyhágó mellett fekszik Erdély felől, s nagyon keresni sem kell a települést, hiszen keresztül megy rajta a Nagyvárad-Kolozsvár országút. A 2011-ben végzett népszámlálás adatai szerint 1100 lakosából kilenc vallotta magyarnak magát. Az út egyik oldalán a Sebes-Körös kanyarog. A másikon, a hegyoldalban van a kastély. Az útról nagyjából ennyit látni a kastélyból:
A kastélyban található ismertető szerint „Boncza Miklós, a jónevű ügyvéd, képviselő és laptulajdonos szerelemre ébredt nővére, özvegy Török Károlyné lánya iránt, s nem törődve a rokoni kapcsolattal, 48 éves korában, 1893 nyarán királyi engedéllyel feleségül vette az alig húsz éves Török Bertát. Ifjú feleségének Alpár Ignác tervei alapján a csucsai hegyoldalban romantikus kastélyt építtetett.”
„Ebben a házban született meg kislányuk,Boncza Berta 1897. június 7-én. A szülés után kilenc nappal az édesanya gyermekágyi lázban meghalt. A tragédia végképp szétválasztotta a Boncza-testvéreket. A férfi megrendülten visszatért Pestre, a kislány nevelését nővére vállalta. Az alápincézetlen, gyönyörű palota lakatlan kastéllyá változott. A nagymama Kolozsvárra költözött unokájával, ahol a kislány ötéves koráig éltek. A kis Berta szamárköhögésben szenvedett, ezért az apa egyszerű, napos, alápincézett kúriát épített birtokán, ahol jó levegőn, kényelemben növekedhetett gyermeke.” Ez a kastély mellett található Fehér Ház.
Boncza Miklós leányát 1910-től négy éven át a svájci Lutryben a Le Marronier leánynevelő intézetben taníttatta, ahonnan a 16 éves Boncza Berta túlfűtött hangú leveleivel hódította meg az ekkor Svájcban diákoskodó, későbbi erdélyi írót, Tabéry Gézát. Még e románc idején, 1911 novemberében, kezdeményezett Berta levelezést Ady Endrével is, de az első személyes találkozásukra csak 1914. április 23-án került sor, amikor a költő ellátogatott Csucsára. Ez év május 14-én Lám Béla, erdélyi mérnök-író titokban eljegyezte Boncza Bertát, ám a nem egészen egy hónapig tartó mátkaságnak az időközben elmélyülő Ady-szerelem vetett véget.
Ady Csinszka-versei 1914. július elsejétől kezdtek megjelenni a Nyugatban. Bár édesapja határozottan ellenezte, Csinszka 1915. március 27-én Budapesten hozzáment Ady Endréhez. Boncza Miklós halálával megörökölték a Veres Pálné utca 4. sz. alatti lakást, ahová 1917 őszén költöztek be. A világháborút ugyanakkor Csucsán vészelték át. A Fehér Ház mellett van egy még kisebb fehér házikó, itt lakott Ady Endre.
Ma az egykori lakás helyén működik a Petőfi Irodalmi Múzeum Ady-emlékszobája.
„Az Ady-emlékkiállítás abban a házban látható, amelyben 1914-től Ady Endre élt Csinszkával a Csucsán töltött hónapokban. Korábban itt lakott Boncza Miklós, amikor évente egyszer-kétszer eljött meglátogatni a lányát. Az épületben hálószoba, fürdőszoba és könyvtárszoba volt. A kis lak ugyanakkor épült, amikor a négyszobás, alápincézett, sokablakos, világos kúria, ahová beköltözött Kolozsvárról a nagymama Bertukával. A házhoz melléképületek is tartoztak: konyhák, cselédszobák, kamrák. Csinszka emlékezése szerint a új ház tele volt kalotaszegi varrottassal és a Boncza-család kedves biedermeier bútoraival. Minden nap csendben elsétáltak a komor kastélyhoz, szellőztettek, megnézték, hogy minden rendben van-e” – szól az ismertető.
Boncza Berta eladta a család kastélyát Octavian Gogának, a román írónak és miniszternek, későbbi miniszterelnöknek, aki 1921–1926 között neobizánci stílusban alakíttatta át az épületet, így az eredetire már alig emlékeztet. 1966-ban Goga özvegye a román államnak hagyományozta az ingatlant, ekkor alapították meg az Octavian Goga Múzeumot.
A kastély felett van egy ortodox templom, kolostor, s egy Goga-mauzóleum.
Fotók: Szilvay Gergely
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
Az orosz elnök a Nyugat politikájával és gazdasági hatásaival kapcsolatban is éles kritikát fogalmazott meg.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
