Nem? Megmutatjuk.
Csucsa a Királyhágó mellett fekszik Erdély felől, s nagyon keresni sem kell a települést, hiszen keresztül megy rajta a Nagyvárad-Kolozsvár országút. A 2011-ben végzett népszámlálás adatai szerint 1100 lakosából kilenc vallotta magyarnak magát. Az út egyik oldalán a Sebes-Körös kanyarog. A másikon, a hegyoldalban van a kastély. Az útról nagyjából ennyit látni a kastélyból:
A kastélyban található ismertető szerint „Boncza Miklós, a jónevű ügyvéd, képviselő és laptulajdonos szerelemre ébredt nővére, özvegy Török Károlyné lánya iránt, s nem törődve a rokoni kapcsolattal, 48 éves korában, 1893 nyarán királyi engedéllyel feleségül vette az alig húsz éves Török Bertát. Ifjú feleségének Alpár Ignác tervei alapján a csucsai hegyoldalban romantikus kastélyt építtetett.”
„Ebben a házban született meg kislányuk,Boncza Berta 1897. június 7-én. A szülés után kilenc nappal az édesanya gyermekágyi lázban meghalt. A tragédia végképp szétválasztotta a Boncza-testvéreket. A férfi megrendülten visszatért Pestre, a kislány nevelését nővére vállalta. Az alápincézetlen, gyönyörű palota lakatlan kastéllyá változott. A nagymama Kolozsvárra költözött unokájával, ahol a kislány ötéves koráig éltek. A kis Berta szamárköhögésben szenvedett, ezért az apa egyszerű, napos, alápincézett kúriát épített birtokán, ahol jó levegőn, kényelemben növekedhetett gyermeke.” Ez a kastély mellett található Fehér Ház.
Boncza Miklós leányát 1910-től négy éven át a svájci Lutryben a Le Marronier leánynevelő intézetben taníttatta, ahonnan a 16 éves Boncza Berta túlfűtött hangú leveleivel hódította meg az ekkor Svájcban diákoskodó, későbbi erdélyi írót, Tabéry Gézát. Még e románc idején, 1911 novemberében, kezdeményezett Berta levelezést Ady Endrével is, de az első személyes találkozásukra csak 1914. április 23-án került sor, amikor a költő ellátogatott Csucsára. Ez év május 14-én Lám Béla, erdélyi mérnök-író titokban eljegyezte Boncza Bertát, ám a nem egészen egy hónapig tartó mátkaságnak az időközben elmélyülő Ady-szerelem vetett véget.
Ady Csinszka-versei 1914. július elsejétől kezdtek megjelenni a Nyugatban. Bár édesapja határozottan ellenezte, Csinszka 1915. március 27-én Budapesten hozzáment Ady Endréhez. Boncza Miklós halálával megörökölték a Veres Pálné utca 4. sz. alatti lakást, ahová 1917 őszén költöztek be. A világháborút ugyanakkor Csucsán vészelték át. A Fehér Ház mellett van egy még kisebb fehér házikó, itt lakott Ady Endre.
Ma az egykori lakás helyén működik a Petőfi Irodalmi Múzeum Ady-emlékszobája.
„Az Ady-emlékkiállítás abban a házban látható, amelyben 1914-től Ady Endre élt Csinszkával a Csucsán töltött hónapokban. Korábban itt lakott Boncza Miklós, amikor évente egyszer-kétszer eljött meglátogatni a lányát. Az épületben hálószoba, fürdőszoba és könyvtárszoba volt. A kis lak ugyanakkor épült, amikor a négyszobás, alápincézett, sokablakos, világos kúria, ahová beköltözött Kolozsvárról a nagymama Bertukával. A házhoz melléképületek is tartoztak: konyhák, cselédszobák, kamrák. Csinszka emlékezése szerint a új ház tele volt kalotaszegi varrottassal és a Boncza-család kedves biedermeier bútoraival. Minden nap csendben elsétáltak a komor kastélyhoz, szellőztettek, megnézték, hogy minden rendben van-e” – szól az ismertető.
Boncza Berta eladta a család kastélyát Octavian Gogának, a román írónak és miniszternek, későbbi miniszterelnöknek, aki 1921–1926 között neobizánci stílusban alakíttatta át az épületet, így az eredetire már alig emlékeztet. 1966-ban Goga özvegye a román államnak hagyományozta az ingatlant, ekkor alapították meg az Octavian Goga Múzeumot.
A kastély felett van egy ortodox templom, kolostor, s egy Goga-mauzóleum.
Fotók: Szilvay Gergely
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Immár nincs olyan hónapja az évnek, amikor kihalt lenne a Palotanegyed vagy a Várkert Bazár. Rövidesen pedig teljesen megújult formában várja majd a látogatókat a Citadella is. Vassné Bojta Aminával és Sikota Krisztinával, a Várkapitányság vezérigazgatójával és vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Londonon a világ szeme: eljött a nagy nap.
Kelemen Hunor szerint Erdély ma már biztonságos, fejlődő régió – egyre több külföldön élő magyar dönt a hazaköltözés mellett.
Mint lapunk is megírta, a szlovák parlament kormánytöbbsége büntethetővé tette „a második világháború utáni viszonyok rendezésének” megkérdőjelezését.
Összeszedtük a hét legolvasottabb híreit. A magyar válogatott sorsa továbbra is sokakat érdekel, főleg, hogy egyesek szerint nem veszett el minden remény.
Hiába a jelentős vendégfölény, egyetlen találat döntött Miskolcon.
Donald Trump már augusztusban elismerte: jelenleg ő a legesélyesebb jelölt.
