Drámai, csavaros és szexi – nyolc részben jön Móricz Tündérkert-adaptációja a Dunán

„Egy százéves regénytől talán sokan egy ósdi és poros történetet várnának, de a Tündérkert meglepően komor, drámai, kegyetlenül csavaros, erőszakos és szexi” – mondta még a tavalyi, sajtónyilvános forgatási napon Madarász Isti, a Móricz Zsigmond-regényből készült nyolcrészes történelmi sorozat rendezője. A mások mellett a Hurok és az Átjáróház című mozikkal már bizonyított Madarász elmondta azt is, hogy „a nagyon meglepő, fordulatos és néha gonosz” sztori filmes feldolgozásához több mint hetven szereplőt válogattak, és kifejezett céljuk volt, hogy az ismert és kevésbé ismert színészek mellett erdélyiek is szerepeljenek benne.

Báthory Gábort Katona Péter Dániel alakítja; a többek közt a Radnóti Színház A vége című kiváló előadásában is látható fiatal színész egy interjúban úgy fogalmazott, a szerepben többek között az izgatta, „miként lehet egy ilyen emberhez viszonyulni. 

Nem tudom, hogy ha a helyében lennék, ennyi idősen képes lennék-e hasonlókra.”  

Bethlen Gábor székely főkapitányt Bokor Barna játssza, és az erős női karakterekre is gondoltak: Báthory feleségét Dobos Evelin, húgát Szőke Abigél, anyját, Szamosi Zsófia alakítja. Károlyi Zsuzsannát Balsai Móni, Imreffynét Parti Nóra, Erdély legvágyottabb asszonyát, Török Katát Gáspár Kata formálja meg. 

A Móricz Zsigmond regényén alapuló sorozat 2, 2 millió forint állami támogatásból a Megafilm Service és a MTVA koprodukciójában készült, a forgatások tizenegy helyszínen zajlottak, többek között a Kiscelli Múzeumban, a kőbányai pincerendszerben vagy a fóti filmstúdióban, a színészek mellett 1600 statiszta és kaszkadőr részvételével. A forgatókönyvet Tasnádi István, Bereményi Géza és Horváth András Dezső írta, több olyan eseményt is beemelve a cselekménybe, amelyek a magyar történelmet meghatározták, de a regényben nem került szó róluk.

Amelyről egyébként Czine Mihály így írt A magyar irodalom története 1905-től 1919-ig című kötetben: 

Móricz Zsigmond ezzel a történelmi regényével „a bukott forradalmak utáni magyarságnak próbált utat keresni. 

A »régi nemes haza«, a 17. század elején »mint a széttört tükör cserepei«, »kétharmadán a török, egyharmadán a német az úr, s itt Erdély, akin a pokol uralkodik«, – s 1920-ban, a »megtöretett hazában« az ellenforradalom tobzódik. A 17. században a reformáció és ellenreformáció lelki zűrzavarát is sokban hasonlónak látta a forradalmak utáni lélekállapotokhoz. A feladatokat még inkább: akkor is, most is a letarolt mezőt kellett kizöldíteni, a kis országból tündérkertet építeni. Bethlen Gáborban vélte megtalálni a példát, hogy miképpen. A nagy fejedelem »fennköltségében is emberi alakja« már régen kísértette, évek óta gyűjtötte az anyagot a róla tervezett trilógiához (egyik 1913-as levelében már egy háromkötetes Bethlen-regény tervéről beszél), a rászakadó nemzeti fájdalmak és gondok most sürgetőn megfogalmaztatják vele az első kötetet, a Tündérkertet. A Nyugat 1921-ben kezdte közölni, könyvalakban 1922-ben jelent meg. A második (A nagy fejedelem) és harmadik kötet  (A nap árnyéka) nem született ilyen egy lendületben.”

Nyitókép: A Báthory Gábort alakító Katona Péter Dániel (j3) egy jelenetben a Tündérkert sajtónyilvános forgatási napján a fóti filmstúdióban 2022. szeptember 15-én. (MTI/Szigetváry Zsolt)