A tét: a magyarság megmaradása. A kérdés: mi ér többet, az ország sorsa vagy egy nő szerelme? Ősszel a Duna televízió tűzi műsorra a Tündérkert című, nagyszabású történelmi kalandfilmsorozatot, amely Móricz Zsigmond azonos című regényének filmes feldolgozása.
„Egy százéves regénytől talán sokan egy ósdi és poros történetet várnának, de a Tündérkert meglepően komor, drámai, kegyetlenül csavaros, erőszakos és szexi” – mondta még a tavalyi, sajtónyilvános forgatási napon Madarász Isti, a Móricz Zsigmond-regényből készült nyolcrészes történelmi sorozat rendezője. A mások mellett a Hurok és az Átjáróház című mozikkal már bizonyított Madarász elmondta azt is, hogy „a nagyon meglepő, fordulatos és néha gonosz” sztori filmes feldolgozásához több mint hetven szereplőt válogattak, és kifejezett céljuk volt, hogy az ismert és kevésbé ismert színészek mellett erdélyiek is szerepeljenek benne.
Báthory Gábort Katona Péter Dániel alakítja; a többek közt a Radnóti Színház A vége című kiváló előadásában is látható fiatal színész egy interjúban úgy fogalmazott, a szerepben többek között az izgatta, „miként lehet egy ilyen emberhez viszonyulni.
Ez a fickó egy huszonéves hedonista volt, miközben országot irányított, csatákat tervelt ki és hajtott végre.
Nem tudom, hogy ha a helyében lennék, ennyi idősen képes lennék-e hasonlókra.”
Bethlen Gábor székely főkapitányt Bokor Barna játssza, és az erős női karakterekre is gondoltak: Báthory feleségét Dobos Evelin, húgát Szőke Abigél, anyját, Szamosi Zsófia alakítja. Károlyi Zsuzsannát Balsai Móni, Imreffynét Parti Nóra, Erdély legvágyottabb asszonyát, Török Katát Gáspár Kata formálja meg.
A Móricz Zsigmond regényén alapuló sorozat 2, 2 millió forint állami támogatásból a Megafilm Service és a MTVA koprodukciójában készült, a forgatások tizenegy helyszínen zajlottak, többek között a Kiscelli Múzeumban, a kőbányai pincerendszerben vagy a fóti filmstúdióban, a színészek mellett 1600 statiszta és kaszkadőr részvételével. A forgatókönyvet Tasnádi István, Bereményi Géza és Horváth András Dezső írta, több olyan eseményt is beemelve a cselekménybe, amelyek a magyar történelmet meghatározták, de a regényben nem került szó róluk.
Amelyről egyébként Czine Mihály így írt A magyar irodalom története 1905-től 1919-ig című kötetben:
Móricz Zsigmond ezzel a történelmi regényével „a bukott forradalmak utáni magyarságnak próbált utat keresni.
A 17. századi Erdélyt, Báthory és Bethlen korát érezte a Trianon utáni Magyarországgal leginkább hasonlatosnak, a területi szétszaggatottságban és a lelkiállapotban.
A »régi nemes haza«, a 17. század elején »mint a széttört tükör cserepei«, »kétharmadán a török, egyharmadán a német az úr, s itt Erdély, akin a pokol uralkodik«, – s 1920-ban, a »megtöretett hazában« az ellenforradalom tobzódik. A 17. században a reformáció és ellenreformáció lelki zűrzavarát is sokban hasonlónak látta a forradalmak utáni lélekállapotokhoz. A feladatokat még inkább: akkor is, most is a letarolt mezőt kellett kizöldíteni, a kis országból tündérkertet építeni. Bethlen Gáborban vélte megtalálni a példát, hogy miképpen. A nagy fejedelem »fennköltségében is emberi alakja« már régen kísértette, évek óta gyűjtötte az anyagot a róla tervezett trilógiához (egyik 1913-as levelében már egy háromkötetes Bethlen-regény tervéről beszél), a rászakadó nemzeti fájdalmak és gondok most sürgetőn megfogalmaztatják vele az első kötetet, a Tündérkertet. A Nyugat 1921-ben kezdte közölni, könyvalakban 1922-ben jelent meg. A második (A nagy fejedelem) és harmadik kötet (A nap árnyéka) nem született ilyen egy lendületben.”
Magyarország harapófogóba került. A darabokra szakadt országot nyugatról a Habsburgok, keletről a törökök szorongatják. A két hatalmas birodalom közé ékelődött be a szabad magyarság utolsó bástyája: Erdély. De a békét Erdélyben is már csak hírből ismerik. Gyilkos harcok folynak a trónért, melyből végül a szemtelenül fiatal és vakmerő, nők által bálványozott Báthory Gábor kerül ki győztesen. Báthory mögött ott áll nagynénje, a véres grófnő néven ismert, Európa-szerte rettegett Báthory Erzsébet; valamint megfontolt, művelt tanítómestere, Bethlen Gábor. Erdély három nemzete, a magyar, a székely és a szász abban reménykedik, hogy Báthory talán végre elhozza a sokat szenvedett kis ország számára a békét. Báthory Gábornak azonban más tervei vannak. Ő nem békét akar, hanem visszaszerezni Erdély rég elvesztett dicsőségét – bármilyen áron. Szembeszegül a nagyhatalmi érdekekkel és az őket kiszolgáló belső ellenséggel, ám közben saját démonjaival is meg kell küzdenie. A fiatal fejedelem a hatalom, az alkohol és a nők mámoros háromszögében magára marad, amikor szembefordul a békepárti Bethlen Gáborral. Mester és tanítvány egymás halálos ellenségévé válik, a nyugodt erő és a féktelen szenvedély egymásnak feszül. A két rivális pedig hamarosan már nem csupán a hatalomért küzd. A tét: a magyarság megmaradása. A kérdés: mi ér többet, az ország sorsa vagy egy nő szerelme? Erről szól a Tündérkert.
Nyitókép: A Báthory Gábort alakító Katona Péter Dániel (j3) egy jelenetben a Tündérkert sajtónyilvános forgatási napján a fóti filmstúdióban 2022. szeptember 15-én. (MTI/Szigetváry Zsolt)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Esterházy Mátyás számára sosem volt kérdés, hogy a Liverpool és a magyar válogatott középpályásának karrierja sikeres lesz.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
