Veszélybe sodorná a munkavállalók béremelését és lenullázná a hetek óta zajló bértárgyalásokat a Magyar Szakszervezeti Szövetség – tudta meg a Mandiner. A DK politikusa után most a baloldalhoz köthető képviselet is szabotálná a minimálbér emelését.
Drámai fordulatot vehetnek az eddig meglepően zökkenőmentes tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. A Mandiner megtudta: a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) arra készül, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) soron következő, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részvételével meghirdetett csütörtöki ülésen új bérkövetelésekkel álljon elő, lenullázva a tárgyalásokon eddig elért eredményeket.
Ez azért is meglepő fordulat, mert az október eleje óta tartó minimálbér-tárgyalásokon végig a munkavállalókat képviselő három országos szakszervezeti konföderáció a közösen kidolgozott javaslatáról egyeztetett a munkáltatói oldallal.
A tárgyalási fordulókon a MASZSZ képviselője egyszer sem jelezte, hogy az immár több mint egy hónapja tárgyalt közös szakszervezeti javaslatot nem fogadják el, és új követelésekkel készülnek előállni.
A munkavállalók, valamint a tárgyalásokon részt vevő képviseletek és a kormányoldal nem véletlenül beszélt többször is tényként arról, hogy minden eddiginél korábban, akár már november közepén aláírhatják a felek a 2024-es bérmegállapodást.
A gyors megállapodás most azért is kiemelten fontos, mert a tervek szerint nem januártól, hanem már idén decembertől emelkedne a kötelező legkisebb kereset és a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum. Az előrehozott bérrendezés azt a célt szolgálja, hogy az idei évben az inflációnál kisebb minimálbér-emelés ne okozzon reálkereset-csökkenést az érintett munkavállalóknak.
Ráadásul, ha nem állapodnak meg a munkavállalói és a munkáltatói oldal képviselői, akkor nem nőnek a minimálbérek.
A Mandiner információit megkeresésünkre megerősítette Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke: Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke a keddi, szakszervezeti egyeztetésen új bérköveteléseket fogalmazott meg. E szerint a minimálbért és a garantált bérminimumot is legalább 15, de inkább 20 százalékkal kellene emelni.
Emellett a MASZSZ elnöke egy olyan dokumentumot is ismertetett a két másik országos képviselettel, ami olyan követeléseket is tartalmazott, amelyek korábban fel sem vetődtek.
A Liga és a Munkástanácsok elnöke szerint meglepő és megdöbbentő a MASZSZ magatartása, mivel egy ilyen lépéssel veszélybe sodorja nem csak a tervezett, decemberre előrehozott béremelést, de a minimálbér és a bérminimum emelését is megakadályozza, ha nem írja alá a megállapodást.
Palkovics Imre megkeresésünkre kiemelte: felháborítónak tartja, hogy a MASZSZ a célegyenesben próbálja meg szabotálni a megállapodást, veszélybe sodorva a legalacsonyabb keresetűek bérének emelését. Ez a magatartás sajnos nem példa nélküli, az elmúlt években is előfordult, hogy nem írták alá a bérmegállapodást, amely csak akkor léphet életbe, ha minden fél aláírja.
Most viszont egy olyan esztendőben nehezíti a megállapodást a MASZSZ, amikor nemcsak a jövő évi minimálbérek összegéről kell dönteni, hanem egy olyan kompenzációról is meg kell egyezniük a feleknek, amely érzékelhetően ellensúlyozza a legkisebb keresetűeket kiemelten sújtó, rekordokat döntő inflációt.
„A szakszervezeti egyeztetésen nem kaptunk értelmezhető választ a MASZSZ elnökétől arra, hogy a konföderációk közötti folyamatos egyeztetések ellenére miért készülnek előállni új követelésekkel, ráadásul olyan követelésekkel, amelyek a jelenlegi helyzetben teljesen irreálisak. Ez a viselkedés megmagyarázhatatlan, de ismét rávilágít arra, hogy
a MASZSZ célja nem a bérmegállapodás, hanem – politikai érdekeket szem előtt tartva – éppen az ellenkezője
– tette hozzá Palkovics Imre, utalva arra, hogy a DK árnyék-pénzügyminisztere nemrég a minimálbér-emelés ellen tiltakozott.
Ezt is ajánljuk a témában
„Hihetetlen, hogy magát szakértőnek tartó ember ilyen mértékben nem látja át a jelenlegi gazdasági folyamatokat” – értékelt lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.
Mészáros Melinda szintén meglepőnek nevezte és a bártárgyalások jelenlegi állását tekintve károsnak tekinti az ilyen hirtelen és egyoldalú lépést. A Liga Szakszervezetek elnöke szerint is
irreális a minimálbér és a garantált bérminimum 20-20 százalékos emelését követelni,
ráadásul anélkül, hogy bármilyen számítást, vagy bármilyen érvet felsorakoztatott volna a MASZSZ elnöke arról, miért változott ilyen hirtelen az álláspontja. Ezzel gyakorlatilag amellett, hogy veszélybe sodorja a bérmegállapodást, a szakszervezeti oldalt is gyengíti. Ráadásul a minimálbérek nagyobb emelése mellett olyan elvárások is előkerültek, amelyek jelenleg nehezen értelmezhetők.
A Liga elnöke példaként említette, hogy az európai minimálbér magyarországi bevezetésével kapcsolatos, hosszútávú bérmegállapodás részleteinek kidolgozása a tárgyalások menetrendje szerint csak 2024-ben kezdődik. Ennek ellenére a képviseletek szeretnék, ha az idei bérmegállapodás már megalapozná a 2027-ig tartó időszak alapvetéseit.
Ezt is ajánljuk a témában
A munkavállalók nagyobb részvétele mellett gyorsulhat a fizetések felzárkózása.
„Most az elsődleges cél az, hogy először a 2024-es minimálbérekről, a jövő évre vonatkozó bérajánlásról és az idei – a vártnál magasabb – infláció miatt szükséges kompenzációról döntsünk, legkésőbb november végéig. A MASZSZ ennek ellenére több olyan témát is felvetne, amelyek a hosszútávú, 2027-ig szóló, formálódó bérprogram részleteivel kapcsolatosak, vagyis a soron következő tárgyalási fordulókon még nincs helyük. Ezt pedig a konföderáció elnökének is világosan tudnia kell” – emelte ki Mészáros Melinda.
A bérmegállapodás feltétele, hogy a három munkavállalói és a három munkáltatói érdekképviselet megegyezzen. Abban az esetben, ha a MASZSZ nem írja alá a bérmegállapodást, a kormány rendeletben dönthet a minimálbérek új összegéről. A kormány ugyanakkor az elmúlt években többször is azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek és a munkáltatók megállapítása esetén hirdeti csak ki rendeletben a két összeg változását. Mészáros Melinda emlékeztetett,
a közelmúltban volt példa arra, hogy a két oldal nem tudott az év végéig megállapodni, ezért a minimálbérek 2021-ben január helyett csak februártól emelkedtek.
A Liga és a Munkástanácsok elnöke kiemelte, továbbra is tartják magukat az eddigi javaslatukhoz, és a munkáltatókkal folytatott kétoldalú egyeztetéseken, valamint a VKF keretében elért eredmények és menetrend szerint folytatják az egyeztetéseket, összhangban a szociális párbeszéd normáival.
A két érdekképviseleti vezető azt is hangsúlyozta, mindenkinek az az érdeke, hogy a fizetések minél nagyobb mértékben emelkedjenek. Erre viszont csak úgy van esély, ha a munkáltatók is képesek teljesíteni ezeket az igényeket, figyelembe véve a legkisebb vállalkozások teherbíró képességét. Hozzátették: bíznak benne, hogy a csütörtöki tárgyalási fordulón a MASZSZ visszatér az eredeti, megállapodás közeli tervezethez, és nem terjeszti elő a megállapodás meghiúsulását eredményező követeléseit.
Ezt is ajánljuk a témában
Az árnyék-pénzügyminiszter korábban azt mondta, szerinte most nem kéne emelni a minimálbért.
A MASZSZ és a hazai baloldal kapcsolata a régmúltra nyúlik vissza. A Magyar Szakszervezeti Szövetség gyakorlatilag a pártállami szakszervezet utódja.
A korábban az MSZP-hez, az elmúlt években pedig már inkább a DK-hoz köthető szakszervezet az elmúlt években többször is szabotálta a minimálbér-megállapodást.
A módszer ugyanaz volt, mint most: a tárgyalások egy bizonyos szakaszában olyan irreális követelésekkel álltak elő, amelybe a munkáltatói oldal nem egyezett bele. Ezt követően nem törekedtek a konstruktív megállapodásra, érdemi párbeszédet sem folytattak.
Ez még nem minden: a bérmegállapodásokat aláíró másik két országos szakszervezetet is bírálták, azzal vádolva a független érdekvédőket, hogy a munkáltatóknak kedvező és a munkavállalóknak hátrányos egyezséget fogadtak el. A valóságban ezek a megállapodások nem is léphettek volna életbe, ha a kormány az öt másik érdekképviselet, vagyis a túlnyomó többség megállapodását nem vette volna figyelembe, és nem hirdette volna ki kormányrendeletben a minimálbérek emelését.
Emellett a MASZSZ az Európai Szakszervezeti Szövetségen keresztül rendszeresen támadja külföldön a magyar kormányt, és a hazai szociális párbeszéd elnyomásáról beszél, a munkavállalókat uszítja a kormány ellen. Erre jó példa a 2018-ban a MASZSZ által szervezett, majd egyre radikálisabb, „rabszolgatörvény” elleni tüntetéssorozat, amikor a konföderáció azt próbálta elhitetni a dolgozókkal, hogy állandóan túlórára lesznek kötelezve, amiért ráadásul nem is kapnak az érintettek pénzt. Ebből természetesen semmi sem valósult meg.
A MASZSZ és a DK szoros kapcsolatának talán legbeszédesebb bizonyítéka, hogy Kordás László, a DK tavaly elhunyt munkaügyi politikusa a Gyurcsány-pártban vállalt szerepe előtt közvetlenül a MASZSZ elnöke volt, több cikluson keresztül.
A szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány a háromoldalú bérmegállapodást várhatóan csak november második felében véglegesíti, a legfontosabb pontokról már megegyeztek a felek. Ez azt jelenti, hogy 2023 decemberétől
A decembertől megvalósuló emelésnek köszönhetően a minimálbér és a garantált bérminimum összegéért dolgozó munkavállalók decemberi, 2024 január elején kézhez kapott fizetése több mint 40 ezer forinttal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.
Ezt is ajánljuk a témában
Már decemberben több tízezer forinttal nő a legkisebb keresetűek fizetése – értesült a Mandiner
Nyitókép: A Magyar Szakszervezeti Szövetség demonstrációja a „rabszolgatörvény” ellen, 2018-ban Fotó: Magyar Nemzet/Katona Vanda
A rendőrterror hazánk történetének egyik mélypontja.
Amikor a „haza minden előtt” elkorcsosulva, megszégyenítve a „Család minden előtt”-é válik, ott a bűn marja az egykor volt köztársaság mára beteg testét.
Meglehet, hogy a Momentummal kötött zuglói szövetség az ezredfordulós baloldal halálba menetelésének újabb állomása lesz.
„Magyar Péter a legdurvább háborús retorikát képviselő Európai Néppárthoz akar csatlakozni” – közölte a fideszes EP-képviselő.
Ott tartunk, hogy már a gyermekvédelmi törvény eltörlését kell követelniük a baloldali pártoknak a „nem létező” LMBTQ-lobbi miatt.
A politikus azt is megmutatta, hogy mit írtak a plakátokra.
Több tízezer euróról van szó.
Az elnökválasztási kampány égeti a pénzt, a sikeres szerepléshez elengedhetetlen, hogy legyenek adományozók. Donald Trump 2024-es kampánya mögött öt nagy finanszírozó körvonalazódik.
