A stabil megélhetést, a család anyagi biztonságát és az egészség megőrzését tartja a legfontosabbnak a magyarok túlnyomó többsége. A kormány a korábbi kihívásokat megoldotta: már nem félnek az emberek otthonuk elveszítésétől, vagy attól, hogy szerettük külföldre költözik. A globális baloldal politikai témáira továbbra sem fogékonyak a magyarok.
A mai napig nem heverte ki a magyar társadalom a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette baloldali kormányok 2010 előtti megszorításait és az elhibázott gazdaságpolitika miatt elhúzódó 2008-as gazdasági válság következményeit. Ezt támasztja alá, hogy
a magyarok – pártszimpátiától függetlenül – a stabil megélhetést és az anyagi biztonságot megteremtő fizetést és nyugdíjat közel olyan fontosnak tartják, mint azt, hogy egészséges életük legyen
– derül ki a baloldalhoz köthető politikai elemző és tanácsadó intézet, a Policy Solutions és a német szociáldemokraták alapítványa, a Friedrich Ebert Stiftung Mit kíván a magyar nemzet 2023-ban? Problémák és remények Magyarországon című közös tanulmányából.
A két nemzetközi szervezet idén szeptemberben végzett reprezentatív felméréséből részletesen megtudhatjuk a magyar társadalom félelmeit, vágyait és azt, hogy a kormánypárti és a baloldali szavazók mit várnak el a politikusoktól és miként képzelik el Magyarország jövőjét.
A hazai és nemzetközi baloldal rendszeresen készít olyan felméréseket, amelyek megdöbbentő részletességgel tárják fel, hogy a magyarokat milyen társadalmi és gazdasági témák foglalkoztatják. A magyarok vágyairól és aggodalmairól szóló részletes elemzések fontos támpontot adhatnának a baloldali politikusoknak és a kormányellenes civil szervezeteknek is akár ahhoz, hogy a társadalmi feszültségeket kihasználva megpróbálják elnyerni az emberek szimpátiáját.
Az eredményekből ugyanakkor egyértelműen kiderül, hogy a magyarok túlnyomó többségét érintő és a családokat valóban érdeklő gazdasági és társadalmi témákkal gyakorlatilag csak a kormánypártok foglalkoznak. Közben a hazai baloldal – hasonlóan az elmúlt 13 évhez – olyan ügyeket tart napirenden, amelyek különösebben nem érdeklik a magyar embereket, sokkal inkább foglalkoztatja a nemzetközi támogatóikat.
Az eredményekből az is kiolvasható, hogy továbbra is az Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP kormány az egyetlen politikai erő, amely az emberek valódi problémáival foglalkozik, míg
a baloldali pártok és a nemzetközi hátterű civil szervezetek – hasonlóan az elmúlt 13 évhez – többségében olyan témákat karolnak fel, amelyek a magyarokat nem foglalkoztatják, de a nemzetközi politikai közbeszédben, elsősorban Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban rendszeresen napirenden vannak.
Ezt is ajánljuk a témában
Persze ezt is Ungár Péternek kellett kimondania, mert a többiek háromjegyű IQ híján nem látják: az őszinteség politikailag is megéri. Kohán Mátyás írása.
Hazánkban az emberek többségének – pártszimpátiától függetlenül – a legfontosabb vágya, hogy egészséges, boldog életet éljen, családot alapítson, és gondoskodjon gyermekei és unokái jövőjéről. Ezzel szorosan összefügg az a cél, hogy a fizetés vagy a nyugdíj elegendő legyen a stabil megélhetéshez. A válaszadók több mint harmada ehhez nélkülözhetetlennek tartja a stabil munkahelyet és a jó munkakörülményeket is. A megkérdezettek egyetértenek azzal, hogy tovább kell emelkedniük a jövedelmeknek Magyarországon.
Minden tizedik megkérdezettnek fontos ezek mellett az alapvető életfeltételek mellett, hogy
Ezek a vágyak ugyanolyan fontosan a kormány szimpatizánsainak, mint azoknak, akik kormányváltást szeretnének. Arra a kérdésre, hogy ki segíthet ezeknek a céloknak az elérésében, már érdemben megoszlanak a válaszok a politikai szimpátia szerint. Míg a kormánypártokat támogatók 33 százaléka érzi úgy, hogy az alapvető vágyaikat hátráltatja az Európai Unió, addig a hat ellenzéki párt támogatóinak jelentős többsége, közel 60 százaléka a kormányt látja akadályozó tényezőnek. Mindkét tábor kritikus a multinacionális vállalatokkal szemben, a válaszadók közel 20 százaléka szerint a multik is hátráltatják életcéljaikat.
Az elemzés részletesen foglalkozik azzal is, mitől tartanak a magyarok. A legtöbb emberben – a válaszadók 61 százaléka – a legnagyobb félelmet az a gondolat kelti, hogy a szeretteinek baja esik.
Aligha meglepő, hogy a válaszadók több mint fele jelölte meg emellett a legerősebb félelmek közül azt, hogy megbetegszik, bizonytalanná válik az anyagi helyzete, vagy elvesztik a saját életük feletti irányítást és másoknak válnak kiszolgáltatottá.
Legkevesebben az otthonuk elveszítésétől, a munkahelyi vagy iskolai diszkriminációtól és a szerettük külföldre költözésétől félnek.
A félelemfaktorok jelentős változáson mentek keresztül a 2010-es kormányváltás óta, ez pedig azt mutatja, hogy
a korábbi kihívásokat alighanem megoldotta a kormány, vagy legalábbis az emberek így érzik.
A devizahitelek rendezésének köszönhetően ma már nem általános félelem az otthon elvesztése. Látható az eredménye annak, mekkora jelentőséggel bírt, hogy az elmúlt tíz évben másfél millió embernek sikerült elhelyezkednie itthon, így már nem általános jelenség, hogy a család legalább egy tagjának külföldön kelljen a megélhetése érdekében munkát vállalnia.
Az is egyértelmű, hogy a gyakran hangoztatott nemek közötti bérfeszültség, vagy az iskolai szegregáció korántsem mondható általános témának, éppen ezért nem tart ezektől az emberek túlnyomó többsége.
A felmérés talán legérdekesebb kérdése, hogy mit várnak a magyarok a politikusoktól?
A megkérdezettek több mint fele, 54 százalékuk várja el, hogy a politikusok az inflációval és a megélhetési nehézségek kezelésével első helyen foglalkozzon.
Ez nem meglepő, mivel az orosz-ukrán háború és a válaszul elfogadott uniós szankciók komoly megpróbáltatás elé állították nemcsak az alacsony életszínvonalon élőket, de a közepes jövedelemmel rendelkezőket is. Az élelmiszerárak nőttek a konfliktus 2022 februári kirobbanása óta a legnagyobbat, míg a meredeken emelkedő energiaárak a rezsicsökkentés hatására csak keveseket érintettek közvetlenül. A közvetett hatást ugyanakkor mindenki tapasztalja, mivel a gáz, az áram és az üzemanyagok árának korábban nem tapasztalt gyorsaságú emelkedése minden termék és szolgáltatás árába beépült.
Ezt is ajánljuk a témában
Fontos gazdasági kérdésekben is számít az emberek véleményére a kormány.
Az elmúlt két évben tapasztalt nehézségek hatására a második legfontosabb elvárás ma a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés. Itt elsősorban már nem a munkanélküliség kezelését várják el az emberek, hanem azt, hogy magas hozzáadott értékű gazdasági szereplőknél dolgozhassanak, olyan fizetésért, amely szinkronban van az elvégzett munkával.
A munkahelyteremtés, mint elvárás ráadásul olyan időszakban foglalkoztatja a magyarok negyedét, amikor a betöltetlen álláshelyek száma magas, a munkanélküliség pedig 4 százalék körül van, az EU-s országok közül az egyik legalacsonyabb. Ez alátámasztja azt a jelenséget, amelyről ma még keveset beszélünk: az embereknek van választási lehetőségük, ezért egyre kevesebben jelentkeznek azokba a munkakörökbe, amelyekben a munkavégzés körülményei kedvezőtlenek, nagy a felelősség, megterhelő, és mindezért alacsony vagy közepes fizetést kínál a munkáltató.
Ezt is ajánljuk a témában
Mutatjuk, kiket érint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése.
Meglepő, de a kormánypárti szavazók közül többen érzik úgy, hogy többet kell tenniük az ország vezetőinek az egészségügy javítása érdekében. A kormánnyal szimpatizáló válaszadók 30 százaléka, míg a baloldali szavazóknak csak 20 százaléka tartja kiemelten fontosnak az ellátás fejlesztését.
Ezzel az előbbi csoport a második legfontosabb kérdésnek tartja az egészség megőrzésével összefüggő feladatokat, míg a második csoport a negyedik legfontosabbnak. Az ellenzéki pártokkal szimpatizálók a második legfontosabb feladatnak a kormány leváltását, harmadik helyen pedig a korrupció elleni fellépést határozták meg.
Ezt is ajánljuk a témában
A magánbeteg meg tulajdonképpen kétszer fizet.
Beszédes, hogy a kormányváltást támogatókat sem foglalkoztatják azok a témák, amelyek a globalista baloldal értékrendjének és eszméjének gerincét képezik. A hazai ellenzékkel szimpatizálók mindössze egy százaléka gondolja úgy, hogy segítenünk kellene a menekülteket, vagyis aki leváltaná az Orbán-kormányt, vélhetően a következő kormánytól is azt várná, ne engedje be a bevándorlókat.
Szintén érdekes eredmény, hogy a hazai baloldali pártok olyan témákat tartanak napirenden, amelyekkel amellett, hogy biztosan nem tudnák meggyőzni a kormánypárti szavazókat, még a saját szavazóbázisuk ingerküszöbét is alig érik el. Az elmúlt időszakban két ilyen kiemelt téma volt. Az ellenzéki pártokra szavazók 3 százaléka tartja fontosnak az akkumulátorgyárak építésének megakadályozását és szintén 3 százalék szerint lenne fontos kitiltani a vendégmunkásokat.
A kormánnyal nem szimpatizáló válaszadók közel harmada éppen annyira fontosnak tartja a kormány leváltására tett erőfeszítéseket, mint az infláció visszaszorítását és a megélhetéssel összefüggő nehézségek kezelését.
Noha a nemzetközi politikában a klímakatasztrófa megállítása, a környezetvédelem és az energiahatékonyság kérdése általában a nagyvárosokban élők és a baloldali szavazók kiemelt témái, Magyarországon a baloldali szimpatizánsok ezeket kevésbé tartják hangsúlyosnak, mint a jobboldali szavazók.
Szintén meglepő, de a kormánypárti válaszadók negyede szerint a legfontosabb feladatok egyike lenne a szakszervezetek nagyobb támogatása.
Pártszimpátiától függetlenül alig akad olyan ember Magyarországon, aki érdemben foglalkozna az LMBTQ emberekkel. A kormánypárti válaszadók egy százaléka érzi úgy, hogy fel kell lépni a genderideológiákkal szemben.
Míg az ellenzéki válaszadóknak szintén egy százaléka látja úgy, hogy a kormány üldözi az LMBTQ közösségeket.
Nyitókép: Getty Images
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Nem véletlen, hogy Donald Trump hivatalba lépését követően szeretné helyre rakni a cenzúra ügyét.
„Ha ezt a vörös vonalat valóban átlépik, akkor meg fogjuk szavazni a bizalmatlansági indítványt” – mondta a Nemzeti Tömörülés vezéralakja.
Bohár Dániel két fontos kérdést is intézett Magyarhoz.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
