Brüsszel a rezsicsökkentés azonnali eltörlését követeli Magyarországtól

2023. november 02. 17:48

A rezsicsökkentés és a családokat támogató intézkedések haladéktalan megszüntetését várja a kormánytól az Európai Bizottság. A kormány ezért az új nemzeti konzultációban fontos gazdasági kérdésekben is várja az emberek véleményét.

2023. november 02. 17:48
Nagy Kristóf

A rezsicsökkentés azonnali eltörlését követeli Magyarországtól Brüsszel. Az Európai Bizottság arra szólította fel a kormányt, hogy legkésőbb az év végéig szüntesse meg az elektromos áram és a földgáz kedvezményes lakossági tarifáját, és a vállalkozások se részesüljenek tovább a megugró energiaárak ellensúlyozását célzó támogatásokban.

A brüsszeli testület hivatalos állásfoglalásában jelezte, a rezsicsökkentés, a változó kamatozású kölcsönökre bevezetett kamatstop, az otthonteremtési támogatások, valamint a több szektorban bevezetett extranyereségadó megszüntetését várja a magyar kormánytól. Brüsszel világossá tette, ha Magyarország nem tesz eleget ezeknek az ajánlásoknak, jövő tavasszal akár eljárást is indíthat.

Jön az új nemzeti konzultáció, a rezsicsökkentés fontos téma

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a közelmúltban arról beszélt, hogy az új nemzeti konzultációban három olyan gazdasági témájú kérdés is lesz, amelyekben „Brüsszel megtámadta Magyarországot, és ránk akarja kényszeríteni a saját akaratát”.

Ezt is ajánljuk a témában

Ezek olyan kérdések, amelyek jelentősen meghatározzák a magyar gazdaságot és a magyar családok mindennapjait is. Brüsszel ugyanis azt akarja elérni, hogy eltöröljük a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót – jelentette ki a kormányszóvivő.

Brüsszel nem tűri a családok támogatását

A Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásában 

Brüsszel arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy haladéktalanul szüntessen meg minden olyan intézkedést, amely védi a családokat és a vállalkozásokat az elmúlt két évben tapasztalható, az egész Európai Unióban rekordot döntő szélsőséges áremelkedésektől. 

Az uniós bizottság elvárja, hogy Magyarország haladéktalanul megszüntesse

  • a családokat védő rezsicsökkentést,
  • a vállalkozások rezsitámogatását,
  • az otthonteremtési támogatásokat,
  • a változó kamatozású kölcsönökre bevezetett kamatstopot,
  • az árstopokat,
  • valamint az államilag támogatott lakossági
  • és vállalkozásoknak elérhető kedvezményes kölcsönöket.

Az unió végrehajtó testülete elutasítja a széles körben hozzáférhető állami támogatásokat, és úgy látja, legfeljebb csak a leginkább rászoruló, alacsony jövedelmű háztartásoknak járhatna költségvetési támogatás a gáz- és villanyszámla kifizetésére, vagy az otthonteremtésre.

Zöldátmenet vagy zöldterror?

A családokat támogató intézkedések amellett, hogy középtávon fenntarthatatlanná teszik az ország költségvetési politikáját, hátráltatják is az unió zöld és digitális átállást – véli a bizottság.

Brüsszel szerint az energiafüggőség csökkentése, és a fosszilis energiahordozók arányának csökkentése csak úgy képzelhető el, ha az európai embereket a felhasználás csökkentésére ösztönzik a kormányok. Az uniós ajánlásban nyíltan megfogalmazzák, hogy a magas energiaárak elengedhetetlenek ahhoz, hogy a háztartások csökkentsék energiafelhasználásukat, és költséges energiahatékonysági beruházásokat valósítsanak meg.

Azért is bírálja a magyar kormányt az unió, amiért a közepes és magas jövedelmű háztartásokat is költségvetési támogatásban részesíti. A bizottság szerint kizárólag az alacsony jövedelmű háztartásokat kellene támogatni, valamint a szociális ellátások összegét kellene emelni.

Kiemelték: a jelenlegi családtámogatások és a rezsicsökkentés 2024-ben 7,7 százalékkal növeli az állam nettó működési kiadásait. A középtávú költségvetési stabilitás érdekében a kiadások nem nőhetnének 4,4 százaléknál jobban.

A bírálatok közepette ugyan elismeri Brüsszel, hogy míg idén a GDP 1,2 százalékát fordítjuk a rezsicsökkentésre, ez az arány jövőre már csak a GDP 0,2 százaléka lesz. Egybehangzó előrejelzések szerint 2024 végére Magyarország ismét teljesíti a 3 százalék alatti hiánycélt, és a következő években dinamikusan csökkenti az államadósságot, ám a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofitra kivetett különadók miatt Brüsszel nem tartja reálisnak a költségvetési fegyelem betartását, ezért 2024-re büntetőeljárásokat helyezett kilátásba.

Visszatér a költségvetési fegyelem

Jövőre megszűnik az az átmeneti mentesség, amely lehetőséget ad az Európai Unió tagállamainak arra, hogy lazább nemzeti költségvetést tervezzenek. A Covid-19 járvány, majd az orosz-ukrán háború uniós gazdaságra gyakorolt káros hatásainak mérséklése érdekében 2023 végéig Brüsszel nem indít eljárást azokkal a tagországokkal szemben, amelyek az ár- és energiaválság miatt a megengedettnél nagyobb államháztartási hiánnyal, vagy nagyobb államadóssággal fogadják el a költségvetést. Az átmeneti időszak után, vagyis 2024-től a GDP arányos államháztartási hiány nem haladhatja meg a 3 százalékot, míg a nemzeti költségvetéseknek vissza kell térniük a fenntartható pályára, vagyis a hiányt alacsonyan kell tartani és az államadósság csökkentését középtávon garantálni kell.

Magyarország már egy évtizede bevezette a rezsicsökkentést

Szalai Piroska szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa a Mandiner megkeresésére arra emlékeztetett, Magyarországon a rezsicsökkentés a 2013-2014 években indult, vagyis nem az orosz-ukrán háború és az uniós szankciók hatására megnövekedett energiaárak kompenzálásra vezettük be. Azért volt szükség a rezsicsökkentésre, mert a 2002 és 2012 közötti évtizedben 

  • megduplázódott a villanyáram ára, 
  • a gáz ára pedig 3,5-szeresére nőtt, 
  • miközben a nettó átlagkereset reálértéke mindössze 16,7 százalékkal emelkedett, 
  • ráadásul 2006-2019 között három éven át jelentős reálkereset csökkenést kellett átélnünk.

Míg 2010 első félévében – vásárlóerő paritáson vizsgálva – a gáz ára a magyar háztartások számára volt a legmagasabb az unióban, addig 2023. azonos időszakában nálunk volt a legalacsonyabb.

Hatékony fegyver a szegénység ellen

Brüsszel szerint a közepes és magas jövedelmű háztartásoknak a sokszorosára emelkedett gáz és áramdíjakat teljes egészében piaci alapon kellene fizetnie, és csak az alacsony jövedelmű háztartásoknak kellene kedvezményt nyújtani, hogy ők ne legyenek kitéve a szegénység kockázatának.

Szalai Piroska ezzel ugyanakkor nem ért egyet. A szakértő kiemelte, hogy a 2010-es években végrehajtott rezsicsökkentések hatására érdemben csökkent a szegénység kockázatának kitettek aránya idehaza.

A szakértő felidézte, a rezsicsökkentést megelőző évben, 2012-ben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata a magyar lakosság 34,8 százalékát érintette, ami akkor az egyik legmagasabb arány volt az unióban. Az arány 2019-re megfeleződött, a 2012-es 3,4 millió főből 1,7 millióan kikerültek a fenyegetettek közül, s számuk a járvány alatt sem nőtt.

Míg 2012-ben minden negyedik honfitársunknak volt fizetési hátraléka, a legfrissebb adatok szerint, napjainkban minden tizedik embert érint. A rezsicsökkentést megelőzően a lakosság 15 százaléka számolt be arról, hogy anyagi okból nem tudja a lakását megfelelő mértékben kifűteni, arányuk ma már 5 százalék alatti.

A magyar lakosság háromnegyede nem tudott a havi szegénységi küszöb összegének megfelelő váratlan kiadást önerőből fedezni 2012-ben. E mutató a rezsicsökkentés bevezetésének idején 40 százalékpontot esett. A szegénységet és társadalmi kirekesztődést mérő komplex mutató ebben a dimenzióban csökkent a legnagyobb mértékben, vagyis a rezsicsökkentés kézzelfogható eredményeket hozott a szegénység visszaszorításában – emelte ki Szalai Piroska.

Brüsszel két és félszeres áremelkedést látna szívesen

Az NKE szakértője kérdésünkre kiemelte: ha a villanyáram és a gáz esetében megszűnne a rezsicsökkentés, akkor legalább Prága, Varsó vagy Pozsony áraival azonos szintre emelkedne hazánkban is az energiahordozók ára. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legutóbbi adataiból becsülve 

legalább két és félszeres áremelkedést jelentene a rezsicsökkentés megszüntetése, ami már önmagában is jelentősen növelné a szegénység kockázatát. Ráadásul ha a lakossági energiaárak növekednének, az árfelhajtó hatás más termékeket is érintene, ami ismét inflációt generálna és visszavetné a fogyasztást. 

Szalai Piroska hozzátette: mivel hazánkban az adórendszer átalakult, s már nem a munkát terhelő adók adják az állam bevételeinek nagy részét, hanem a fogyasztási adók, így a költségvetésnek is jelentős problémákat jelentene egy ilyen intézkedés. nagyobb mértékben csökkenne a fogyasztási adóbevétel, mint amennyit most a rezsicsökkentésre költ az állam.

Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Összesen 549 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
dupree
2023. november 07. 13:56
Holoda szokta ezt mondogatni, illetve most hallottam Pöcsnig Mária mamót hogy megszorítás, megszorítás..
stefan74
2023. november 04. 09:15
Isten verje már meg ezt az Uniót! A Szovjetek csak tanuló fiúk voltak hülyeségben ezekhez képest.
bagira002
2023. november 03. 21:37
Merkel Ursula brüsszeli uraság lesznek akik a terror elöl elmenekülnek az összelopott vagyonába . Kaili körmös bőröndnyi pénz lopása annyi eut előre szét lopták , bűnük tudatában vannak .
Chekke-Faint
2023. november 03. 18:27
reciproki ……….. ( meg még vagy 100 nick) alias Cippel Feri) De igazi nevén Ludvig Jenő: Czippel Feri Ő osztja itt megint a szart a híveinek, (míg megint ki nem basszák, csak xólok) https://ellenszelben.blog.hu/2016/04/08/ludvig_jeno_czippel_feri minő véletlen itt ugyan ez a stílus betűre pontosan. Szépen megszőrösödött pinceszar a DK-székházban, alias Apró-villában. Neki ez a "munkája" éjjel nappal delirál majdnem minden fórumban és várja Ferit a bontalan palackokkal. Haza megy, de lehet, hogy nem, és reggel megint kezdi elölről évek óta. Szánalmas élet.... Ludvig Jenő1989. az SZDSZ Mosonmagyaróvári Csoportja ügyvivője És ime mosoni patkány Linkedin oldala. https://hu.linkedin.com/in/jen%C5%91-ludvig-692a81269 Nem: Férfi (állítólag) Kor: 69 Születésnap: március 05. Település: Mosonmagyaróvár Családi állapot: házas vagy férjes? Munkahely: rokkant (agyilag) itt kevert még szart: Haller János Iskola.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!