Pénteken a gyalogosok is birtokba vehetik a Lánchidat. De hogy jutottunk el idáig?
Drágábban, jóval kevesebb műszaki tartalommal, de idő előtt készült Karácsony Gergely első főpolgármesteri ciklusának „legfontosabb” projektje, a Széchenyi lánchíd felújítása: augusztus 4-én pénteken, azaz ma megnyílnak a Lánchíd két oldalán futó járdák a gyalogosok előtt,
ez pedig a híd szerkezeti és műemléki rekonstrukciójának a végét jelenti.
Mint arról a Mandiner.hu két és fél évvel ezelőtt elsőként beszámolt, 5 milliárd forinttal drágábban újíthatta fel a Lánchidat a Karácsony vezette Budapesti Fővárosi Önkormányzat, merthogy a közbeszerzés eljárásának nyertese, az A-Híd Zrt. nettó 18,8 milliárd, bruttó 26,75 milliárdért végezhette a munkát – mindez Tarlós István főpolgármestersége idején 21,8 milliárdba került volna.
A korábbi, jobboldali városvezetés egyébként nem csupán a híd rekonstrukciójával számolt, hanem a Széchenyi István téren található aluljáró felújításával is, amire plusz 13,5 milliárdot szántak volna.
Ez azonban elmaradt,
a jelenlegi, baloldali városvezető mégis megpróbálta a politikai felelősséget –csúsztatásokkal megspékelve – áthárítani elődjére. „Az elmúlt 9 év nem volt elég a Fidesznek a Lánchíd megújítására – most viszont megújítjuk – írta 2020. december 17-én, közösségi oldalán a baloldali politikus. – Az előző városvezetés által kiírt, majd általuk vissza is dobott közbeszerzésen mintegy 35 milliárdba került volna a híd megújulása, az ezzel összevethető legolcsóbb ajánlat a BKK által kiírt közbeszerzésen valamivel 27 milliárd alatt van.”
Vagyis a Karácsony által említett harmincöt milliárdos ajánlat a Széchenyi téri aluljáró felújításával is kalkulált (ezt véletlenül kihagyta bejegyzéséből); ezt, a korábbi tendert pedig nem Tarlósék dobták vissza (mint azt direkt kiemelte posztjában), hanem Karácsonyék. Mert ugyan Tarlós 2019. szeptember 23-án beérkezett ajánlatok alapján árfelülvizsgálatot kezdeményezett, ám ez már Karácsony alatt zárult le. A Fővárosi Önkormányzat pedig úgy nyilváníttatta eredménytelennek a közbeszerzési eljárást, hogy a BKK ennek ellenkezőjét javasolta.
De a sárdobálás itt még közel sem ért véget, hiszen a kormány által ígért, hatmilliárdos támogatás nem érkezett meg – s ezt a főpolgármester igyekszik minden lehetséges fronton felróni a kabinetnek. Csakhogy a kormány abban állapodott meg a fővárossal, hogy a Lánchíd teljes körű rekonstrukcióját támogatja, valamint plusz kitétel volt, hogy a „gépjárműforgalom ezen közúti szakaszon való teljes vagy részleges korlátozása ne haladja meg a 18 hónap időtartamot”.
Ez sem teljesült,
sőt, már nem is teljesülhet, hiszen a híd autómentes lesz, vagyis a gyalogosokon túl továbbra is csak a taxisok, a buszok, a motorosok és a biciklisek használhatják majd a Lánchidat.
Pártpolitika helyett szakpolitikát – üzenik a civilek a baloldali főpolgármesternek. Szakpolitikát viszont nem tud felmutatni a főváros. Mutatjuk, miért!
A Széchenyi lánchíd felújítása 2021 márciusában kezdődött el a gyalogosjárdák lezárásával. Majd következett 25 hónapnyi munka, amely kétségkívül oldott meg súlyos hibákat. „Elsősorban a hőtágulási, azaz a dilatációs réseknél, valamint az elöregedett vasbeton útpálya szegélyei mentén viselte meg a hidat a szennyeződés és a nedvesség. Ezeken a pontokon az elmúlt évtizedekben nagy mennyiségű csapadék és sós hólé szivárgott a hídszerkezetre, emiatt a körülötte lévő elemek jelentősen rozsdásodtak” – írta blogbejegyzésében Voleszák Gábor, a BKK sajtómunkatársa.
A gépjárműforgalom elől 2021. június 16-án zárták le a Lánchidat, s azonnal nekiláttak a pályaszerkezet bontásának, illetve a híd további állapotfelmérésének. Azt már korábban tudni lehetett, hogy vasbeton helyett acél pályalemezeket fognak beépíteni, így csökkenteni tudták a híd önsúlyát. Szakmai kritikát ez nem kapott, az viszont igen, hogy a híd görgős saruszerkezete nem újult meg. Ezt követték a bent maradó acélszerkezetek javításai, majd rozsdásodás elleni védelem „felhordása”. Mint Voleszák jelezte: 23 ezer négyzetméternyi felület korrózióvédelmét végezték el a tucatnyi lemezből álló láncszemek és a függesztőrudak esetében.
A híd 704 folyóméternyi korlátszerkezetének jelentős részét a rozsda okozta károsodás miatt újragyártották. A szakemberek ezeket kisebb – három-három andráskeresztet tartalmazó – elemekben szerelték fel a járdákra, hogy a korlátrendszer megfelelően kövesse a híd mozgását.
A Lánchíd oroszlánjainak restaurálása több mint egy évig tartott: először megtisztították a szobrokat, és vegyszeres pakolásokat tettek azokra az elgipszesedett felületekre, amelyeken a környezeti szennyeződések még sötétebbé tették az oroszlánok felületét. A budai oroszlánok tisztításához orvosi lézert is bevetettek, hogy eltávolítsák a szennyeződéseket. A szakemberek mindemellett azt is feltárták, hogy a szobrok hol tartalmaznak idegen anyagot, kőbetétet vagy egyéb korábbi pótlásokat.
„A javítás során a restaurátorok csak olyan részeket pótoltak, amelyek korábban is bizonyíthatóan léteztek, szénszálas csapolásra felépítették például az oroszlánok kitörött vagy elkopott fogait – olvasható ugyancsak a BKK blogbjegyzésében. – A szobrok felszínéről nem tüntették el az idő valamennyi nyomát. Megtartották azokat az apró gödröcskéket, amelyek a mészkő felületén az elmúlt 170 esztendőben természetesen keletkeztek.”
Mindezen túl a Széchenyi lánchíd vízi környezetének fém- és lőszermentesítése is megtörtént, ezért búvárok vizsgálták át a Dunát. 2021 júniusában például egy török kori ágyúgolyót találtak a folyó mélyén. Ám kiemelték a folyómederben addig rejtve maradt, többek között a II. világháború végén felrobbantott híd maradványait: a Lánchíd régi korlátjának egy darabját, illetve az egyik kereszttartóját.
Budapest főváros 150. születésnapja előtt elkészülő Széchenyi lánchíd nem pusztán politikai, de szakpolitikai vitákat is generált.
A Mandiner.hu korábbi, kapcsolódó cikkében azt írtuk, hogy a baloldali városvezetés úgy jelölte ki első számú célkitűzését, a belvárosi forgalomcsökkentést – ezáltal a Lánchíd autómentességét –, hogy az elmúlt négy évben minden, minden ehhez jelentősen hozzájáruló budapesti fejlesztést elgáncsolt. Mik lettek volna ezek a fejlesztések? A Déli Körvasút, a Galvani híd, valamint az Aquincumi híd. Az sem mutat túl sok szakpolitikai elképzelést, hogy Karácsony Gergelyék azt követően álltak neki a Lánchíd környezetét, illetve a 3-as metró felszínrendezését érintő koncepciók tervezéséhez, miután elkészültek a műtárgyak felújításával. S bár a Lánchíd és környezetének forgalomcsillapítási tervei bizonyos szempontból elismerésre méltóak, de az ezáltal kiszoruló forgalomra nincs megoldása a fővárosnak. Ha voltak is alternatíva-kezdeményezések, azokat – mint jeleztük – a városvezetés elkaszálta.
Azonban a belvárosi forgalomcsillapítás,
így a Lánchíd autómentessége akkor is elő fog kerülni, amikor újabb budapesti hidak felújítása lesz esedékes.
Merthogy az autómentesítést olyan állapotra kalkulálják Karácsonyék, mikor az összes többi budapesti Duna-híd működik. Viszont a Lánchíd után fel kell újítani a Petőfi, majd ezt követően az Árpád hidat. Tehát ezeket egymást követően hosszú évekre le kell zárni. „Akkor pedig a Lánchíd kapacitásának kiiktatása közlekedési káoszhoz vezet majd. Ennek a felelősségét laikusokra – köztük kiskorú gyerekekre – hárítani nevetséges. Ez nem demokrácia, hanem dilettantizmus, amit ajándékként tálalnak a gyanútlan szavazóknak” – jegyezte meg Tarlós István egyik interjújában.
A baloldali városvezetés minap bejelentette: saját forrásból indulhat a Széchenyi tér fejlesztése. Arról viszont már nem ejtettek szót, hogy lépésükkel azt a szerződést léptetik hatályba, amelyet még az előző menedzsment indított útjára. Tarlós István a Mandinernek azt mondta, Karácsony Gergelyék sokkal kedvezőbb helyzetben vették át Budapestet, ennek ellenére a városvezetésnek alig sikerül egyről a kettőre jutnia. Sőt.
Nyitókép: Karácsony Gergely Facebook-oldala
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
Pedig a célhelyen nem beszélnek angolul.
A Magyar Kupa döntője miatt változik a közlekedés a Puskás Aréna környékén.
A felújítás a tervek szerint egy évig tart majd.
Könnyen megakadályozható lett volna a több halálos áldozatot is követelő tragédia.
Budapesten nagyon sok a kérdőjel, de ezen is múlhat Magyar Péter alakulatának jövőbeli sorsa.
Karácsony Gergely főpolgármester a Pay&GO bankkártyás fizetési szolgáltatás átadóján hangsúlyozta, a cél, hogy a tömegközlekedés vonzóbb legyen az autózásnál.
Hónapokon át botrányos hírekkel került a figyelem középpontjába Göd városa. A helyi Samsung-gyár okozta állítólagos szennyezés az országgyűlési választás egyik kiemelt témájává vált, de pár nappal a voksolás után hirtelen kiderült, szó sem volt semmiféle mérgezésről. Kammerer Zoltánt, a település polgármesterét kérdeztük.
Erről is Amerika tehet.
