Hernádi: Az elhibázott szankciók abból indulnak ki, hogy „mi okosak vagyunk, ők meg hülyék”

Az őt faggató újságírók kérdésére Hernádi Zsolt elmondta, az a kőolajellátás-biztonsági kockázat, amely a koronavírus-járvány után és az ukrajnai háború betetőzéseként keletkezett, többé-kevésbé fennmaradt mára is, hiszen az orosz ellátási útvonal gyakorlatilag megszűnt. Az árak ugyanakkor mostanra lejjebb mentek, nyersanyagellátás-biztonsági káosz pedig azért nem alakult ki, mert enyhe volt a tél és jócskán csökkent a fogyasztás. Felidézte, hogy a Mol már a krími háború után érezte, „előbb-utóbb keményebb balhé lesz”, ezért már akkor komoly beruházásba kezdett. Így ha ma leállna a kőolajvezeték Oroszország felől, a vállalat akkor is tudna kőolajat beszerezni az Adriai-tenger felől, Horvátországon keresztül. Igaz ugyanakkor – jegyezte meg –, hogy a horvátok a tranzitdíjat a magyar ötszörösére emelték, ami szerinte joggal való visszaélés, az unió azonban nem tesz semmit ellene.

Szankcióval nem lehet térdre kényszeríteni az oroszokat

Az elnök-vezérigazgató megismételte, hogy elhibázottnak tartja az Oroszországgal szembeni nyugati szankciós rendszert, mert az abból indul ki, hogy „mi okosak vagyunk, ők meg hülyék”. Pedig ők is okosak, hiszen „az oroszok szépen átcsoportosították a teljes ellátási útvonalat”.

„Szankcióval Oroszországot nem lehet térdre kényszeríteni, ez bebizonyosodott” – jelentette ki, úgy vélve, hogy Oroszországon és Ukrajnán is számon kellett volna kérni a minszki egyezmények betartását. Arra ugyanakkor nincs magyarázat, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, „agressziót hajtott végre, ami megbocsáthatatlan” – tette világossá.

Nyugati sajtóhírekre reagálva jelezte: Magyarországról az ukrán dízelbehozatal 6 százaléka érkezik, például a lengyelek, a litvánok és a románok sokkal többet adnak el Kijevnek.

Új hulladékgazdálkodási rendszer: 185 milliárd forintnyi beruházás kell

Az új hulladékgazdálkodási rendszerről szólva kifejtette: a Mol mint a 35 évre szóló koncessziós pályázat nyertese tíz éven belül 185 milliárd forintnyi beruházást vállalt. Óriási feladatnak nevezte, hogy

Ennek teljesítéséhez például új típusú szemétválogatókat fognak építeni. A fémhulladék-kereskedők tiltakozásával kapcsolatban Hernádi azt mondta: akivel lehetett normálisan tárgyalni, az kapott a Moltól szerződéses ajánlatot, hogy dolgozzon alvállalkozóként. De szerinte a fémhulladékosok egy része nem akarja, hogy a Mol belelásson a tevékenységébe.

A zöldátállás témájában az elnök-vezérigazgató az európai szabályozást kritizálta, példaként említve, hogy olyan hülyeségeket talál ki Brüsszel, mint hogy bioüzemanyagot keverjünk az üzemanyaghoz, amivel gyakorlatilag „élelmiszert égetünk el”.
A hazai rezsicsökkentés kedvezményezettjeinek körét újra kellene gondolni a vállalatvezető szerint. A víz esetében bírálta például, hogy a jelenlegi rezsikedvezmény-rendszer ugyanúgy támogatja azt, aki a medencéje vizét cseréli le és azt is, aki ivóvízként használja. A támogatás nem lehet mindenkire érvényes – tette világossá.

Az extraprofitadó olyan, mint a kábítószer

A Mol helyzetéről szólva Hernádi Zsolt kifejtette: tavaly ugyan tudomásul vették a rájuk kirótt 750 milliárd forintos extraprofitadót, de 2023 már más, mert sokkal rosszabb az olajipari környezet, és a következő évi kilátások sem túl jók. Figyelmeztetett, hogy a különadó magával hozza a beruházások volumenének a visszaesését is, s ezek bizony két-három év múlva hiányozni fognak az állam számára is, nem csak a Molnak. Az extraprofitadó veszélyes, olyan, mint a kábítószer, könnyen rá lehet szokni – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy kit tart a legerősebb gazdasági portfóliójú kormánytagnak, azt válaszolta: a miniszterelnököt.
A Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökeként Hernádi szemétségnek nevezte, hogy az EU az alapítványi fenntartású magyar egyetemek hallgatóit kizárta az Erasmus-programból. Jelezte ugyanakkor, hogy a fenntartó alapítvány kifizeti Brüsszel helyett ugyanazt az ösztöndíjat, amelyet az Erasmus adott volna.

Nyitókép: MCC Feszt/Gyurkovits Tamás