Ezért alakítja át a kormány a szemétszállítás rendszerét – Raisz Anikó államtitkár a Mandinernek

Mit vár a koncesszióba adott hulladékgazdálkodási rendszertől, amely július 1-jén debütál? Mit érzékel majd a lakosság az átállásból?

A kormány kiemelt célja, hogy Magyarország minél gyorsabban átállhasson a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra. Ezért július 1-jétől átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer, és az európai uniós előírásoknak megfelelően létrejön az új, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is. Ez a lakosság számára a mindennapokban nem jelent érdemi változást, hiszen

a szolgáltatás minősége pedig reményeink szerint javulni fog. A környezetszennyező termékek gyártóinak azonban jobban hozzá kell járulniuk termékeik (például elemek, csomagolóanyagok stb.) hulladékkezelésének díjához, vagyis érvényesülni fog a szennyező fizet elve. Az állam azért döntött a koncesszió mellett, mert egy takarékosabb, hatékonyabb, eredményesebb rendszert akart kialakítani. Európai uniós tagként a hulladékgazdálkodás területén is igen komoly célértékeket kell elérnünk, ennek teljesítése érdekében is született az a döntés, hogy új megközelítés szükséges az ágazatban. Például a települési hulladék újrafeldolgozási arányát a jelenlegi 32 százalék közel duplájára kell emelnünk 2025-ig. A koncessziós pályázat nyertese, a Mol egy kiterjedt hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező nagyvállalat, képes lesz országos szinten megszervezni a szemétszállítást és hozni a célszámokat.

Az ukrajnai háború a geopolitika és az energetika mellett számos nagy rendszert fenekestül felforgatott, köztük a környezetvédelmet. Egy évvel államtitkári kinevezése után hogy látja a környezetügy helyzetét, mennyiben került zárójelbe a zöldfordulat?

Az elmúlt egy évben tényleg sok minden megváltozott, háborús időket élünk, és a környezetvédelem legfőbb kihívásaira tervezett stratégiák is módosultak. A körforgásos gazdaságra való átállás európai folyamatáról már létezett egy kiforrott, jó irányú elképzelés, amelybe alaposan beleszólt a háború, gondoljunk csak például a megszakadt ellátási láncokra. Az energiaválság miatt szénbányákat, erőműveket nyitnak újra, és felértékelődött az immár fenntarthatóként elismert nukleáris energia szerepe, amelyre hazánk áramellátása is épül.

Felfogható ez a történet egyfajta kijózanodásként is? Hiszen azért számos zöld elképzelésről – legalábbis a tervezett üteméről – kiderült, hogy meglehetősen idealisztikus volt.

Európa környezetügyi felfogása valóban előnyére változott, gyakrabban szabnak tartható határidőket az új intézkedések bevezetésére. Sokan belátták, hogy attól nem válunk zöldekké, ha minden környezetszennyező tevékenységet más földrészre helyezünk át. Magyarország szempontjából nem azért fontos átállni a körforgásos gazdaságra, mert ez az európai divat, hanem mert ezzel tudjuk a nemzeti szuverenitásunkat biztosító gazdasági önrendelkezésünket megőrizni. Az a cél, hogy minél inkább élen járjunk például a nyersanyagok hazai feldolgozásában.

A körforgásos gazdaság egyenlő a hulladékhasznosítással?

A körforgásos gazdaság ennél sokrétűbb fogalom, de az kétségtelen, hogy a hulladékhasznosítás az alapja. A körforgásos gazdaság valójában egy szemlélet, amely azt mondja, hogy amit megtermeltünk és elhasználtunk, arra nem hulladékként kell tekinteni, hanem másodnyersanyagként.

amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra.

A zöldítés sikere azon múlik, hogy megvalósítható célokat tűzzünk ki magunk elé, és ne terelje el a figyelmünket néhány hangzatos ötlet, amely a gyakorlatban nem fog eredményt hozni. A körforgásos gazdaságra való átállás sem az íróasztalokon dől el, hanem a mindennapokban, és együttműködéssel kell rábírni az embereket arra, hogy ilyen szemlélettel hozzák meg a döntéseiket. Ebből következik, hogy nagyon fontos a szemléletformálás, amit a legkisebbeknél érdemes elkezdeni. A magyar lakosság környezetvédelemhez való pozitív hozzáállására jól tudunk alapozni, mert az a tapasztalatunk, hogy a magyarok szeretnek vigyázni a környezetükre. A Századvég kutatása szerint a lakosság 97 százalékának fontos a környezet védelme, ebből 63 százaléknak teljes mértékben fontos. Hiszek a sikerben.

Hogy áll hazánk az illegális hulladéklerakás felszámolása terén?

A kormány számára kiemelt cél az ország megtisztítása a több évtizede illegálisan elhelyezett vagy elhagyott hulladékoktól, amit nem szavakkal, hanem cselekvéssel lehet megtenni. Az illegálisan lerakott hulladékok nagyszabású felszámolását a klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében hirdette meg a kormány három évvel ezelőtt, és már eddig is jelentős eredményeket sikerült elérnünk. Példaként említhetem a Tisztítsuk meg az országot! programot,

Figyelembe véve, hogy az éves magyarországi hulladéktermelés 20 millió tonna, ez hatalmas mennyiségnek tekinthető. A Hulladékradar nevű applikáció szintén sokat tett hozzá az illegális hulladéklerakások elleni harchoz, melyet már több mint 28 ezer felhasználó töltött le. Ez is azt mutatja, hogy a lakosság aktív ebben a kérdésben. Ám nemcsak az egyszeri elvitel jelent feladatot, hanem sajnos az újratermelődés is. A július 1-jétől induló koncessziós rendszertől azt is reméljük, sikerül elérni, hogy mindenkinek megéri majd rendezett keretek között megválnia a szeméttől, és nem az erdő szélére rakni.

A jognak van visszatartó ereje az illegális hulladéklerakás terén?

Határozottan van, ezért jelenleg is a hulladék mennyiségének növekedésével arányosan növekszik a fizetendő bírság mértéke. A környezetvédelmi konzultáció válaszadóinak a több mint kétharmada szintén úgy gondolta, hogy a jog tud segíteni ebben az ügyben.

Mi a véleménye azokról a kritikákról, melyek szerint a kormány beruházáspolitikája, például az akkumulátorgyárak telepítése miatt teljesen háttérbe szorul a környezetvédelem?

Kezdjük azzal, hogy miért épülnek akkugyárak Európa-szerte. Azért, mert

és az elektromos autók gyártása bizony rengeteg akkumulátort igényel.

Ez az európai szintű iparpolitikai döntés a tagállamokat is válaszút elé állította: kimaradnak vagy csatlakoznak. Globális verseny zajlik a beruházásokért, munkahelyekért. A józan érvek azt diktálják, hogy egy ilyen folyamatból nem szabad kimaradni, de a környezetvédelmi szempontokból sem szabad engedni. Minden hazai beruházással szemben elvárás, hogy megfeleljen a környezetvédelmi normáknak, biztonsági elvárásoknak, ez a támogatás előfeltétele. Hazánkban a környezetvédelmi engedélyezési eljárás több fázisú és nagyon szigorú, a hatóságok akár a működés során is beavatkozhatnak. Az épülő debreceni akkugyár esetében is a legszigorúbb eljárás zajlott le.

Személy szerint a magyar környezetügyben mit tart a legfontosabb megoldandó kérdésnek jelen pillanatban?

Kiemelten fontos téma például az illegális hulladéklerakás megelőzése, amit már említettünk, emellett tovább kell haladnunk a környezeti nevelés, szemléletformálás eddig is eredményes útján. Hiszek abban, hogy a környezetügy kihívásaira csak közös erővel tudunk megfelelő válaszokat adni.

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton