Hogyan üresedett ki annyira világunk, hogy a tudományoktól várjuk a bölcsészet kérdéseire adott választ?
A tudomány jövőjéről beszélgetett az MCC Feszten Csák János kultúráért felelős miniszter és Calum T. M. Nicholson brit kutató. A moderátor feladatát Mezei Balázs vállalta el.
Csák János kezdésként kijelentette: a tudomány és a kutatás a tudás szerves részei. A tudás első feladata, hogy segítsen az emberiségnek a túlélésben. Bármi, ami ebben segít, fontos tudás. Azután felmerül a kérdés, miszerint
hogyan csökkenthetjük a három alapvetően rossz dolgot az életben: az éhséget, az erőszakot és általános emberi szenvedést.
A miniszter szerint ezt követően merül fel, hogyan segítsük az emberi jólétet, javítsuk az élet minőségét, valamint fokozzuk az összetartozást. Be kell látnunk a világ összetett mivoltát, és meg kell találnunk helyünket a Nap alatt. Sőt, nemcsak megtalálnunk, de szervezni is szükséges megtanulnunk az életünket.
A tudomány korlátozott, gyakorlati tudás, szisztematikus kutatást jelent, célja a természet megértése. Ez eltér a könyvekből nyerhető tudástól. A bölcsészetben nem tudjuk elvégezni ugyanazokat a kísérleteket, mint a fizikában. Az ember irracionális, érzelmi lény, ezért nem lehet megismételni a kísérleteket. Ha bölcsészetről beszélünk, hatóságokra támaszkodunk. Olyan emberekre, akik el tudják mondani, hogy tapasztalatuk és tudásuk szerint mi a jó a túlélés, a világ megismerése és szervezése értelmében – érvelt Csák.
De a tudás még tágabb dolog. Tudást kaphatunk a művészetből, a filozófiából, a politikaiból, de a vallásból is. Az ókori Görögországban a politikai filozófia befolyásolta a gondolkodásunkat, a reneszánsz idején pedig a művészet, amelynek most a tudomány vette át a helyét. Európában megszabadultunk a kereszténységtől, a művészetet összezavarják, politikai filozófia nincs, a tudomány maga pedig azt állítja, hogy ő adja meg szűámunkra a válaszokat. És ez téves. A tudomány nem adja meg a választ arra, mi az emberi jó.
Nicholson mindehhez annyit tett hozzá, hogy az angolszász világban elválasztják a tudományt és a bölcsészetet. A tudomány célja a fizikai, kémiai egység kutatása, a bölcsészet pedig egy összetett dolgot kutat, az embereket. Az egyik ember szerint valami szép, a másik szerint csúnya. A nagy veszély most nem az a tudományban, hogy a kettőt nem hangolják össze, hanem hogy mind a kettő ugyanazt a módszert használja.
A tudomány nem lehet módszer az erkölcsiségünk meghatározására, csak a tényekre.
Fotó: MCC
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A 24.hu-n megy neki az Orbán Balázs doktori ügye kapcsán bemutatott köteteknek a baloldali feminista Kováts Eszter, de szerintem több ok miatt sincs igaza. Szilvay Gergely írása.
Stephen Hawking nem igazán tájékozódott olyan filozófiai és teológiai kérdésekben, amelyekről véleményt mondott interjúkban, könyvekben.
Azzal, hogy Gulyás Balázs szingapúri sztárprofesszor hazajött a magyar kutatóhálózatot felvirágoztatni, bizonyosan nyert a honi tudomány. Petri Lukács Ádám írása.
A magyar szemlélet fókusza magyar, perspektívája közép-európai, horizontja globális.
Inkább a kormánypártban bíznak a vállalatvezetők.
A kitoloncolások eszközéhez nyúlna a svéd kormány.
A török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat.
