Puzsér Róbert tegnapi őrjöngéséhez nehéz észrevételt tenni
Nem nagyon szeretek perekhez folyamodni nyilvános purpárlék miatt, de ha így folytatja, kénytelen leszek.
Tragikusnak, rettenetesnek tartja Suhajda Szilárd hegymászó halálát Puzsér Róbert, de szerinte nem kellene belőle példaképet fabrikálni.
„Nem hiszem, hogy hőst kéne csinálni Suhajda Szilárdból, mert nem volt az, nem fedezett fel semmit, a tevékenységének nem volt látható közhaszna” – fogalmazott a Spirit FM Önkényes Mérvadó című műsorában a publicista, aki nincs meggyőződve arról, hogy ez a hír közérdekű. Szerinte azonban a bulvármédia „úgy rabol rá a tragédiára, mint a hiénák a döghúsra”.
Puzsér Róbert arról beszélt, hogy
„Nyilvánvaló, hogy jár a kegyelet és a részvét is. Azt hiszem, elsősorban a hozzátartozóinak. Nem gondolom, hogy a részvétlenség elfogadható akármilyen szenvedély esetében, ha az illető belehal. (…) De azt gondolom, példaképet sem kell fabrikálni belőle” – mondta, egyúttal minden függő számára figyelmeztetésnek tartja, hogy az ember a szenvedélyébe könnyen belehalhat, és „talán érdemes választani, hogy az ember a családjának, a hozzátartozóinak, a gyerekeinek szánja oda magát, vagy igazán a szenvedélyének”. Mert úgy tűnik, ha ő maga nem választ, a sors előbb-utóbb választás elé állítja, és itt is ez történt.
A publicista szerint sokszorosan, százszorosan benne volt a pakliban, ami történt. „A kalkulálható kimenetelek egyike történt. Van az a mondás, hogy addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik” – fogalmazott.
Megjegyezte azt is, hogy„különös politikai törésvonalak” mentén oszlanak meg az álláspontok, mert szerinte míg a „NER-vélemények” döntően hősiesnek látják Suhajda életét és végzetét, és nagy földrajzi felfedezőkhöz hasonlítják őt, addig a liberális oldal a „Minek ment oda?” típusú érveléssel él, mert zsigeri az ellenállásuk a „NER-véleménnyel” szemben.
Nyitókép: Baksa Norbert