Most még fáj, de kellett ez a vereség

„Nagyon hamar ki fog derülni, hogy a király meztelen. Egyelőre tart az eufória. Alice még csodaországban jár. Bármennyire abszurd és szürreális, hogy egy családon belüli erőszaktevő, nyilvános helyeken verekedő, agresszív telefontolvaj legyen Magyarország miniszterelnöke, mégis ezt ünneplik. Köztük értelmes(nek gondolt), eredendően tisztességes emberek is. De a valóság szembe fog jönni.

Még csak az derült ki, hogy a nepotizmust kimaxolja az új hatalom, bár a széles körű megrökönyödést látva a sógor az utolsó pillanatban visszalépett az igazságügyi miniszteri pozíciótól. Aztán hamar kiderül majd a hozzá nem értés, a dilettantizmus. Jönnek a pénztárcáinkat érintő gondok. Egy darabig el lehet majd ezeket tusolni az »elmúlt 16 évre« mutogatással, meg az »Út a börtönbe« programmal (a főbolsevik Puzsér nagy örömére), de egy idő után az emberek már nem fogják elfogadni. És rájönnek, hogy mit (és kit) szabadítottak rá az országra.

Látványos leszámolások, koncepciós perek, de aki önkritikát gyakorol, az enyhébb büntetést kap. (Balásy már az első példa.) De ahogy a Fidesz-kormányzás sem tartott örökké, ez sem fog.

A világ borzasztóan felgyorsult. Amint az energiaválság ténylegesen beüt, a brüsszeli birodalmi központ már nem fogja tudni finanszírozni a magyarországi (sem a román, horvát stb.) helytartókat. És valóban »g…ci nagy háború« lesz – ahogy a Diákhitel Központ volt vezérigazgatója fogalmazott. Mondom, ezt át kell vészelnünk. De lesz még feltámadás, átjutunk a purgatóriumon. Addig mindenki menjen templomba, keresse Istent; most ennek jött el az ideje.”

Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala