Arról is beszélt, hogy a bankoknak október 1. és december 31. között levélben kell majd tájékoztatniuk az ügyfeleiket arról, mennyit buknak, hogy állampapír helyett látra szóló betétben tartják a pénzüket. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy jelenleg nagyon magas, majdnem 10 ezer milliárd forintra rúg a látra szóló és a lekötött betétek állománya.
A gazdaságfejlesztési miniszter a szochofizetési kötelezettség bevezetésétől és a tájékoztató levelektől azt várja, hogy mintegy 500 milliárd forintnyi állampapír-kereslet jelentkezik majd.
Változik a banki extraprofitadó szabályozása
Nagy Márton elmondta továbbá, hogy a banki extraprofitadó alapja jövőre a 2022-es osztalékbevételekkel csökkentett 2022-es adózás előtti eredmény lesz, növelve egyes költségként elszámolható tételekkel. Az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintig terjedő része után 13 százalék, 20 milliárd fölött 30 százalék. Változás ugyanakkor, hogy
a bankok és pénzügyi vállalkozások által fizetendő extraprofitadó csökkenthető lesz a pénzintézetek tulajdonában lévő, 2027. január 1-jét követően lejáró magyar államkötvény-állomány növekményével.
Az adófizetési kötelezettségcsökkentés összege az állampapír-állomány növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az extraprofitadó csökkentés nélkül számított, adóévre fizetendő adó összegének 50 százaléka.
„Az intézkedés ösztönzi a bankokat, hogy növeljék a hosszú lejáratú államkötvényeik állományát, ezáltal is elősegítve az önfinanszírozást” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy körülbelül 1300 milliárd forint potenciális államkötvény-keresletet generálhat a lépés a pénzintézetek részéről.