A júliustól több pénzügyi eszközre is vonatkozó szochofizetési kötelezettséggel a kormány célja az állampapírok iránti kereslet növelése.
A Magyar Közlönyben szerdán jelent meg, hogy július 1-jétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre az szja-törvény szerint most is vonatkozik a 15 százalékos kamatadó-fizetési kötelezettség, további 13 százalékos szochofizetési teher vonatkozik majd, felmenő rendszerben. Ilyen pénzügyi eszköz például a folyószámla és a látra szóló betét, a lekötött betét, a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a kollektív befektetési papír.
A lakossági állampapír azonban ezután is adómentes marad – jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen. „Az intézkedéssel a lakossági állampapírok attraktivitása tovább emelkedik a háztartások számára” – mondta Nagy Márton, megerősítve:
Azt szeretné tehát elérni a kabinet a most meghozott döntésével, hogy a lakosság állampapírban tartsa a megtakarításait. A további gazdaságstratégiai célok között pedig kiemelte a lakossági megtakarítások reálértékének megvédését, az önfinanszírozást – vagyis azt, hogy az államadósságban ne a külföldiek részaránya emelkedjen –, valamint az állam finanszírozási költségeinek csökkentését.
Arról is beszélt, hogy a bankoknak október 1. és december 31. között levélben kell majd tájékoztatniuk az ügyfeleiket arról, mennyit buknak, hogy állampapír helyett látra szóló betétben tartják a pénzüket. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy jelenleg nagyon magas, majdnem 10 ezer milliárd forintra rúg a látra szóló és a lekötött betétek állománya.
A gazdaságfejlesztési miniszter a szochofizetési kötelezettség bevezetésétől és a tájékoztató levelektől azt várja, hogy mintegy 500 milliárd forintnyi állampapír-kereslet jelentkezik majd.
Nagy Márton elmondta továbbá, hogy a banki extraprofitadó alapja jövőre a 2022-es osztalékbevételekkel csökkentett 2022-es adózás előtti eredmény lesz, növelve egyes költségként elszámolható tételekkel. Az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintig terjedő része után 13 százalék, 20 milliárd fölött 30 százalék. Változás ugyanakkor, hogy
Az adófizetési kötelezettségcsökkentés összege az állampapír-állomány növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az extraprofitadó csökkentés nélkül számított, adóévre fizetendő adó összegének 50 százaléka.
„Az intézkedés ösztönzi a bankokat, hogy növeljék a hosszú lejáratú államkötvényeik állományát, ezáltal is elősegítve az önfinanszírozást” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy körülbelül 1300 milliárd forint potenciális államkötvény-keresletet generálhat a lépés a pénzintézetek részéről.
Nyitókép: Ficsor Márton
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az Országgyűlésnek benyújtott 2025. évi költségvetés kiemelt tétele továbbra is a családok támogatása
Augusztusban az MNB jelentése szerint bőven több, mint 200 milliárd forinttal nőtt a megtakarítás.
A miniszter szerint jó lenne, ha a baloldali politikus nem ferdítené el a valóságot.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Az elkövetők akár tíz évet is kaphatnak.
