„Félnótás országgyűlési seggnyalók”, „Párizsban már égne az egész város” – nem először mond nagyot Nagy Ervin színművész

***

Komoly nyilatkozatháború alakult ki a napokban Rákay Philip és Nagy Ervin között. A színművész harsány kirohanást intézett a kommunikációs szakember, influenszer egy korábbi posztja miatt, amire Rákay is igen erős választ adott, majd a vita kapcsán többen is kifejtették véleményüket.

Nagy Ervin azonban nem először tárja a nyilvánosság elé közéleti és politikai meglátásait, finoman szólva sem óvatos megfogalmazásban. Idézet egy 2019-es RTL-interjúból:

Nagyon komoly indulatokat gerjeszt bennem egy-egy ilyen félnótás országgyűlési seggnyalónak a hozzászólása. Olyan embereket bélyegeznek meg, akik egyébként köztiszteletnek és közszeretetnek örvendenek, akikre nem szokták rásütni, hogy 'ez állandóan ott van a baloldali tüntetésen, meg ez liberális bérenc', meg ilyeneket, nem. Mi csináljuk a munkánkat, és most jön egy ilyen Kocsis Máté-szerű képződmény – és most nem megyek egy bizonyos szint alá –, de egy ilyen ember hogy jön ahhoz, hogy minket, akit (ki merem jelenteni, hogy) egy ország szeret és tisztel – és ez nem nagyképűség, mert nem Kossuth-díjas vagyok és nem repkednek a díjak felém – egy ilyen típusú csávó azért, hogy a főmérnöknek fölfelé nyaljon, emberekről bármit ki mer jelenteni egyfajta politikai szituációban, amitől ő azt gondolja, hogy ebből valamifajta nyeresége lesz.”

Még a parlamenti voksolás előtt, 2022 márciusában mondta azt az ART IS BUSINESS nevű lapnak, hogy „letépte láncait”. „Nagyon lassan ébredő népség vagyunk, természetesen nemcsak a színészek, hanem az egész ország. Pont emiatt fizetünk óriási politikai, történelmi és kulturális árat” – panaszolta.

„Én csak bedobtam a Molotov-koktélt az ablakon”

Egy másik alkalommal, az ATV-ben arról beszélt, „az nem létezik, hogy olyan országban fogom nevelni a gyerekemet, ahol a politika mindenkin átlépve bárkinek a sorsát elintézi”.

„Mindenbe beleállok, de ez nem sokat ér, ha a legtöbben, elhajolnak a konfliktus elől. Az értelmiségnek a magyar társadalom letéteményesének kellene lennie, élő lelkiismeretnek. Ha mi így mozdulunk, mit várunk a többségtől?” – vetette fel, megjegyezve, „nem azért váltottunk rendszert, hogy utána ugyanúgy éljünk, mint a kádárizmusban”. A szinkronszínészi bérek emeléséért való kiállása kapcsán úgy fogalmazott: „Én csak bedobtam a Molotov-koktélt az ablakon.”

Tavaly áprilisban, a választás napján a Partizánnak

mondván, ha nem nyer az ellenzék, akár aktív politizálásba is belekezdene.

„Ha Gyurcsány csinálta volna...”

„Azt tapasztaltam, hogy felrúgtak olyan demokratikus szabályokat is, amelyekről azt gondoltam, hogy az uniós tagság miatt legalább mutatóba megmaradnak. Ilyen szempontból kicsit csalódtam az EU-ban is, azt reméltem, hogy erősebb a kontrollrendszer, és azt nem írják felül gazdasági érdekek. Folyamatosan azt érzem – éreztem, hogy semmibe veszik a demokráciát, és olyan típusú túlhabzás következett be, ami szerintem nem megengedhető.

Ha Gyurcsány csinálta volna ugyanezt, akkor is így érezném. Abban is bíztam, hogy máshol van a magyar nép tűréshatára, hogy a vidéki nagyvárosok lakóit minimum berzenkedéssel tölti el, hogy mennyire lejt a focipálya. De úgy tűnik, az emberek kedvét az elmúlt 30 évben annyira elvették a politikától, hogy a cinizmus és a kizárólag a saját zsebet néző szemléletmód uralkodik, és ez még nagyobb csalódottsággal tölt el” – mondta egyebek mellett a választást követően a HVG-nek.

Egy szédervacsorán Gyöngyösi Mártonnal...

Nagy Ervin idén feltűnt azon a botrányos szédervacsorán is, melyen David Pressman amerikai nagykövet egy asztalhoz ültette a zsidólistás botrányáról elhíresült Gyöngyösi Márton Jobbik-elnököt és Heisler András akkori Mazsihisz-vezetőt. Ennek, illetve az őt ért kritikák kapcsán a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában fakadt ki:

„Én ezen már edződöm, csak azért az emberi gonoszság és ez a fajta karaktergyilkosság, amikor megjelenik, és frontban felém száguld, teljesen jogtalanul – csak azért, mert

mert igenis felelősséget érez a magyar kultúra és a magyar nemzet sorsa iránt, és mégis nemtelenül meg van támadva – ilyenkor minden napra el tudok egy kicsit csodálkozni, aztán visszamegyek szépen füvet nyírni, és megnyugszom, és megpuszilom a gyerekeimet, és én boldog ember vagyok.”

„Ez kitör néha a fizikai erőszakban”

Nagy Ervin legutóbb a Levegőt! Elnevezésű diáktüntetésen szólalt fel, majd a 24.hu beszámolója szerint arról beszélt, „olyan zsákutcában vagyunk, ami Európából kifelé vezet”. A tettlegességig fajuló tüntetésekről szólva hangsúlyozta „Szerintem jogos. Amikor az ember a kétségbeesését nem tudja hogyan levezetni, ez kitör néha a fizikai erőszakban. Nem jónak tartom, de jogosnak. Azt nem lehet elvárni, hogy valakit állandóan sakkban tartanak, lehetetlen helyzetben tartanak, és ő majd kulturált válaszokat fog adni. Párizsban már égne az egész város. Ahhoz képest szerintem a magyar diákok rendkívül kulturáltak, hogy mi történik velük és a jövőjükkel.”

Ebből a nyilatkozatból kerekedett a napokban kisebb közéleti háborúskodás.

Nyitókép: Képernyőfotó

***