Az EU országai között hatalmas szakadékok húzódnak a migráció kérdésében, amely az egyik legfontosabb politikai témává vált 2015 után.
A déli tagországok, köztük Olaszország és Görögország, már régóta több segítséget követelnek a partjaikra érkező tömegek helyzetének kezelésével kapcsolatban; azonban a gazdagabb országok is igen megosztottak voltak az ügyben, ugyanis ezek a tagállamok szolgálnak végső desztinációként a bevándorlók számára,
így rájuk is hatalmas terhet ró a tömeges bevándorlás.
Azonban akadnak olyan országok is, amelyek elvből ellenzik a kötelező migránskvótát, többek között az EU keleti országai. Például Lengyelország és Magyarország nem támogatják a migráció kérdésének ilyen fajta rendezését, sokkal inkább azt a filozófiát követik, hogy a segítséget kell helybe vinni, és a nemzetközi jog szabályainak megfelelően az első biztonságos országban kell befogadni a menekülteket.
Mindezek mellett azt se felejtsük el, hogy a menekültek befogadását támogató, a Willkommenskultur jelszava alatt az ellenőrizetlen migráció mellett kardoskodó országoktól igencsak visszásnak tűnik ez a gyakorlat. Ugyanis a probléma megjelenésekor azt hirdették, hogy jöjjenek csak a bevándorlók, ismeret Angela Merkel híres mondása: „wir schaffen das”, majd ezt követően azokra az országokra is rátelepítenék a migrációval járó terheket, amelyek már a probléma felvetődésekor előre figyelmeztették a többi tagállamot a lehetséges következményekre.