A magdeburgi terrorra reagált az időközi választás fideszes jelöltje – tudják, ő az, aki ellen Magyar Péter nem mert elindulni
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
Nincs olyan NATO-kötelezettségünk, hogy két nem NATO-tagállam fegyveres konfliktusában részt kellene vennünk. Interjú.
„A 2022-es országgyűlési választás óta a hatpárti összefogásban részt vevő pártok mindegyike elismerte, hogy Márki-Zay Péter háborúval kapcsolatos kijelentései negatívan befolyásolták az ellenzék eredményét.
Ezt én is elismerem.
Márki-Zay Péter azonban anno a Partizán műsorában arról beszélt, hogy NATO-tagként a NATO-kötelezettségeinket kell teljesíteni, ha arról döntés van.
Igen, de nincs olyan NATO-kötelezettségünk, hogy két nem NATO-tagállam fegyveres konfliktusában részt kellene vennünk. Ezek szokása szerinti sületlenségek.
Magyarország NATO és európai szövetségesei között is vannak olyan országok, amelyek fegyvert szállítanak Ukrajnának, ezzel mégsem léptek be a háborúba.
Még nem, de ez maga a belesodródás folyamata. Nem helyes, amit tesznek. Minden fegyverküldés és mindenféle bevonódás növeli az eszkaláció veszélyét. Ha mindenki egy kicsit megmozgatja a memóriáját, akkor emlékszik arra, hogy egy évvel ezelőtt a nagy nyugati országok még csak sisakokat akartak küldeni. Ma már vadászrepülőkről, meg szegényített uránium-tartalmú lövedékekről szól a diskurzus. mi lesz ennek a vége?
Könnyen belátható, hogy Európa a tűzzel játszik, ráadásul Brüsszel a tagállamokkal is egyre több pénzt akar befizettetni a közösbe, hogy tovább finanszírozza Ukrajnát, így a háborút. Arról már nem is beszélve, hogy néhány tagország visszatartott pénze is könnyen lehet, hogy már Ukrajnában van.
Februárban kijelentette, hogy szigorítani kell a gyermekvédelem rendszerét és szabályait. Hogyan áll a javaslat?
Készül. A terveink szerint ősszel kerülhet a parlament elé.
Mit fog tartalmazni a javaslat?
Tavaly az országgyűlési választás napján volt egy népszavazás, amely soha nem látott részvételt hozott. Elmondható, soha egy irányba még nem szavaztak annyian Magyarországon, mint a tavalyi gyermekvédelmi népszavazáson. Több mint hárommillió-hatszázezer ember. Ilyesmi 1990 óta nem fordult elő, éppen ezért a politikának érdemes komolyan vennie, és nem lehet lesöpörni az asztalról ennyi ember akaratát. Ezen a népszavazáson volt néhány releváns kérdés, amelyeket az emberek nagyon nagy többségben támogattak. Ezek meghatározzák, hogy a jogalkotásnak mivel kell foglalkoznia, ezek épülnek be a törvényjavaslatba is. Például, hogy a szülők beleegyezése nélkül ne lehessen semmilyen szexuális propagandát folytatni kiskorúak számára.”
Nyitókép: Földházi Árpád, Mandiner