Egyik saját mozgalmat vagy pártot alapító politikusnak sem sikerült látható támogatottságot produkálnia eddig, bár a Nép Pártján Mozgalom lapunknak küldött válaszaiból az derül ki, hogy nagyon magabiztosak. Az új belépő Mesterházy Attila pártjáról jelenleg keveset tudni.
Bár még egy év van hátra a jövőre esedékes európai parlamenti és önkormányzati választásokig, eddig – ahogy várható volt – nem hoztak áttörést az ellenzéki oldalon nemrég megalakult újabb politikai erők, amelyek jobbára egy-egy politikus köré szerveződnek. Az utóbbi időben a Jobbikból kilépő Jakab Péter, a baloldal volt közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter és nemrég az MSZP-t faképnél hagyó Mesterházy Attila jelentette be, hogy önálló politizálásba kezd és saját pártot/mozgalmat alapít.
Az eddig idén megjelent közvélemény-kutatások azonban
egyiküknél sem mértek igazán értékelhető támogatottságot, sőt egyes kutatóintézeteknél egyáltalán nem szerepelnek a felmérésekben.
Bár ha megengedők akarunk lenni, akkor ennek az is lehet az oka, hogy nem vették be őket a választható alternatívák közé.
Ezzel együtt – ahogy például a Kétfarkú Kutyapárt esetében – ha érezhető elmozdulás történt volna a támogatottságban, ez biztos jelentkezett volna már valahol.
A Nézőpont Intézet és a Medián február végi felmérésében a Jakab Péter vezette Nép Pártján Mozgalom és a Márki-Zay féle Mindenki Magyarországa Néppárt is 1-2 százalékon mozgott a biztos szavazók között. A Republikon Intézet áprilisi felmérésében ugyanakkor egyikük sem szerepel, de a Závecz Research május elejei kutatásában is csak a Mindenki Magyarországa fért be, a teljes népességen belüli egy százalékos támogatottságával. Az Idea Intézet ugyancsak májusi kutatásában szintén nem szerepel egyik formáció sem, amelyek közül egyébként egyik sincs még pártként bejegyezve.
A Mesterházy Attila és a korábban az MSZP-ből kizárt Szakács László által alapított Szocialisták és Demokraták-ról nem sokat tudni, a közvélemény-kutatásokban nem szerepelnek, igaz a volt szocialista politikus csak áprilisban állt elő a pártalapítási szándékával.
Ahogy egy tavalyi cikkünkbe is kitértünk rá, nem ők az egyetlenek, akik megpróbálkoztak az önálló mozgalom vagy párt létrehozásával, de senkinek nem sikerült értékelhető eredményt felmutatnia és most sincsenek a kutatások által jegyzett pártok között.
Ugyanakkor
Jakab és Márki-Zay is elmondhatja, hogy legalább valamilyen szervezettséget már maga mögött tudhat,
Hódmezővásárhely polgármestere 2018-ban létrehozott mozgalmára épít, Jakab Péter pedig aktív szervezésbe kezdett tavaly augusztus óta, és legalábbis a közösségi médiában közzétett posztjai alapján több helyen tudott valamilyen helyi szervezetet létrehoznia.
Jakab Péter és Mesterházy Attila mozgalmának is küldtünk kérdéseket, hol tartanak a szervezetépítésben, indulnak-e a jövő évi EP illetve önkormányzati választásokon. A Nép Pártján Mozgalom sajtóosztálya megkeresésünkre közölte: határozott szándékuk, hogy még ebben az évben párttá alakuljanak, hiszen „országos támogatottságunk már most meghaladja jónéhány parlamenti frakcióval rendelkező pártét”. Ennek megfelelően mind az EP-, mind az önkormányzati választáson elindulnak.
Jelenleg ezer önkormányzati képviselőjelölt indításával kalkulálnak, a lehető legtöbb településen jelen lesznek polgármester-jelölttel is, de ez nagyban függ attól is, hogy az ellenzék az adott településen milyen állapotban van. Ott, ahol az elmúlt ciklusban megfelelő munkát végeztek, ott az összefogás részeként indulnak, ott viszont, ahol az ellenzék csalódást okozott, ott új ellenzéket építenek. Egyetlen ellenzéki szavazó sem maradhat hiteles képviselet nélkül – írták.
Mesterházyék nem válaszoltak, a politikus pár napja az ATV-ben arról beszélt, hogy az EP-választáson rajthoz állnak, de az önkormányzatin nem, csak más jelölteket támogatnának. Az EP-választáson ugyanakkor maga Mesterházy lenne a listavezető.
Márki-Zay Péter szintén az ATV-ben arra utalt, hogy indulnak a helyhatósági megmérettetésen, és amennyiben végre bejegyzik pártjukat, akkor az EP-választáson is.
Érdekesség, hogy például a korábbi MSZP-s Szanyi Tibor által vezetett
Igen Magyar Szolidaritás Mozgalom (ISZOMM) május végi kongresszusán már az európai parlamenti választási programját is elfogadta,
jelezve, hogy listát kíván állítani az EP-választáson. Ezzel együtt az önkormányzati választáson ők sem akarnak önállóan indulni, de támogatják az általuk alkalmasnak vélt jelölteket.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Egészen addig, míg rá nem virrad a választás napja a közvélemény-kutatók görbe éjszakájára, s el nem csitul egy időre a hazug reménykufárok kórusa. Kohán Mátyás írása.
Akkor még Márki-Zay Péter volt az új messiás.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
Zelenszkij állítása szerint Macron személyesen neki is felvette az ötletet.
Kijev szerint képesek legyőzni az orosz haditengerészetet.
Kapcsolódó cikkek a Választás 2024 aktában.
A leginkább csak egyetlen politikusra épített formációkra szinte senki nem volt kíváncsi június 9-én, de egyelőre egyikük sem adta fel.
Brutálisan megerősödött az Európai Parlamentben az ex-kisantant, emellett is vannak hatalmas vesztesek és óriási nyertesek is. Kiszámoltuk, mutatjuk!
A bizottsági helyek kiosztásánál is kiderült: semmibe veszik a konzervatív szavazókat. Megint. Kiszámoltuk, megmutatjuk – vajon hány jobboldali szavazó kell ahhoz, hogy ugyanannyit „érjen” a szava, mint egy balos voksolónak?
