Nem túl jók Jakab esélyei a korábbi próbálkozások alapján

Ahogy már belengette, zászlót bontott a hétvégén a Jobbiknak hátat fordító Jakab Péter új formációja. Igaz, a korábbi pártelnök és frakcióvezető még csak mozgalmat indított, de Jakab valódi céljait nézve előbb-utóbb nyilván a „Nép Pártján Mozgalom” is a pártok sorát fogja gyarapítani.

A jobbikos exelnök mindenesetre hatalmas optimizmussal tekint a jövőbe, pedig eddig

Hogy ne menjünk messzire, a korábban a Jobbikból éppen Jakab miatt távozók közül is többen megpróbálkoztak a pártalapítással.

Így a 2020-ban kizárt és független képviselőként tovább dolgozó Varga-Damm Andrea egy évvel a választások előtt jelentette be, hogy Reformerek elnevezéssel saját pártot alapít. A politikus egy saját felmérésre hivatkozott, amely szerint a szavazni vágyók 12 százalékát érdekelné egy Varga-Damm-féle párt. A politikus 2021 decemberében még miniszterelnök-jelöltnek is bejelentkezett. 

Varga-Damm akkor 250 ezer szavazó megszólítását tűzte ki célul, de végül februárban úgy döntöttek, hogy mégsem mérettetik meg magukat 2022-ben, ehelyett a 2024-es EP választást célozzák meg.

Ezt megelőzően a pártból 2018-ban távozó Volner János, – egy rövid Mi Hazánkos kitérő után – szintén saját párt alapításába vágta a fejszéjét. Volner 2020 szeptemberében azzal a céllal indította el saját pártját, hogy az nem csupán parlamenti jelenlétet, hanem döntő befolyást szerezzen a magyar közéletben.

Ő is nagy lendülettel vágott bele a pártépítésbe, hogy aztán 2021 januárjában ő is bejelentse, hogy mégsem indulnak el az országgyűlési választáson,

Volner ezzel együtt vágányt váltott és május 8-án már azt jelentette be, hogy Huxit Párt néven folytatják tovább. A formáció –nevéből is adódóan – legfontosabb céljának Magyarország Európai Unióból való kiléptetését jelölte meg.

Polgári jobbközép, igazi baloldal

Volt még egy jobbikos, aki önálló párt alapítására adta a fejét. A pártból 2020 februárjában távozó országgyűlési képviselő Bencsik János még azév decemberében hozta létre Polgári Válasz mozgalmát, amely 2021 márciusában alakult párttá.

Indoklása szerint a keresztény, konzervatív gondolatnak jelenleg Magyarországon nincs politikai képviselete, ezért valakinek be kell töltenie ezt az űrt. Bár Bencsik pártja egyébként viszonylag aktív, saját Facebook-oldalt is működtetnek, áttörést ők sem hoztak. A Polgári Válasz

aki a szolnoki körzetben indulva a szavazatok 0.98 százalékát szerezte meg.

A legutóbbi országgyűlési választásra alakított pártot az egykori oktatási miniszter Pálinkás József is, aki 2020 októberében indította el mozgalmát, egy polgári jobbközép erő megteremtésének gondolatával. Az Új Világ Néppárt az ellenzéki előválasztáson is megmérettette magukat, de jelöltjeik rendre alulmaradtak a vetélytársak mögött. Maga a pártelnök is elindult volna az előválasztáson a miniszterelnök-jelöltségért, de nem tudta összegyűjteni az ehhez szükséges 20 ezer támogatót. Az ÚVNP végül májusban feloszlatta magát. 

Ugyanakkor nem csak a jobb, hanem baloldalon is akadt példa pártalapításra. Az MSZP-ből 2020-ban kilépő Szanyi Tibor pár hónappal később hozta létre új pártját, Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) néven, miután véleménye szerint csak neoliberális pártok működnek a baloldalon,

Szanyi is képes volt arra, hogy pártját a választásokig a felszínen tartsa, olyannyira, hogy 66 egyéni jelöltet tudtak rajtvonalhoz állítani tavasszal. Ez ugyanakkor már kevés volt az országos listaállításhoz. Az ISSZOM sem hozott fordulatot a politikai berendezkedésben, a párt jelöltjei a szavazatok 0,16 százalékát tudták csak megszerezni.

Ezzel együtt van példa viszonylagos sikerekre is, méghozzá politikán kívülről jött személytől. A milliárdos üzletember Gattyán György, aki mindössze fél évvel a választás előtt jelent meg a palettán saját pártjával, a Megoldás Mozgalommal, a többieket túlszárnyalva szerepelt az áprilisi megmérettetésen, 107 egyéni jelöltet és országos listát állítva. 

Bár így sem volt esélyük a parlamentbe jutni,

A pártalapítási törekvések feltételezhetően ezután sem fognak megszűnni, hiszen nem csak Jakab Péter tervezi ezt, de például Hadházy Ákos sem zárta ki, hogy majd végül pártot alapít. Bár ő belátta, hogy nincs értelme létrehozni egy „Hadházy-pártot”, sok más elvérzett formáció után. A következő próbálkozó Márki-Zay Péter lehet.

A matematika mindent visz

Kiszelly Zoltán, Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója nem jósol nagy jövőt Jakab kezdeményezésének. Szerinte a volt pártelnök eleve csak azért indított mozgalmat, mert nincs jelenleg elég embere egy országos lefedettségű párthoz. Az elemző azt valószínűsíti, hogy Jakab később is

ha az egykori körzetének környékén lévő, egymás után feloszló, észak magyarországi Jobbik-alapszervezetek beállnak mögé. „De ahhoz, hogy ebből országosan fel tudjanak mutatni valamit, ezekben a körzetekben nagyon jól kellene szerepelniük egy választáson” – mutatott rá Kiszelly.

Ami ugyanakkor szerinte biztosan hátrányt jelent, hogy Jakab eddig a vitaparlamenti elemeket használva tudott ismertséget szerezni, de független képviselőként elesik ettől a lehetőségtől. „Magyarországon a parlamenti politizálás a politika fő színtere. Aki nincs bent az Országgyűlésben, az nem jelenik meg a politikában” – fogalmazott az elemző. 

Ráadásul most megint új brandet kell építenie. Ebből a szempontból

Kiszelly úgy látja, összességében a matematika miatt nem lehet sikeres egy személyre épülő párt.

„Ha nincs országos lefedettséged, alapszervezeteid, akkor nem tudod megugrani az öt százalékot” – mondta. 

„Ráadásul egy néppártból kiszakadók mindig azt gondolják, hogy majd sokan követik őket, de ez nincs így. A Facebook-like-okból nem lesz voks. Kell hozzá média, kellenek agytrösztök, program. Ezeket nem lehet egyedül megcsinálni” – tette hozzá. Kiszelly azt is hangsúlyozta, hogy a következő választás 2024-ben lesz, tehát Jakabnak addig kellene finanszíroznia és nem mellesleg lelkesítenie egy pártstruktúrát. A jelenlegi pénzügyi keretből viszont ezt lehetetlenség megcsinálni.

Fotó: Jakab Péter Facebook oldala