„Baráti társbefektetőt” keres a magyar állam a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport visszavásárlásához.
„Az év végéig lezárható a reptér-visszavásárlás” – jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen. Ahogyan néhány hete az InfoRádióban, úgy Nagy Márton most is megerősítette a kormány elkötelezettségét a visszavásárlása mellett.
A miniszter elárulta, az állam szeretné, ha a Budapest Airportot egy olyan „baráti társbefektetővel” közösen tudná megvásárolni, amely egyúttal operátor is lehetne a reptéren.
– köztük egy katarival is –, és a tapasztalatok pozitívak – tette hozzá, jelezve: az állam szeretne többségi tulajdonos maradni, de ez megbeszélés tárgya. Nagy Márton a vételár kérdéséről nem kívánt nyilatkozni.
A Miniszterelnökség vezetője az egyik áprilisi kormányinfón már utalt rá, nem biztos, hogy az állam kizárólagos vevő lesz a repülőtér-tranzakció során. A majdani tulajdoni arányról ő is azt mondta, hogy az még a tárgyalások függvénye.
A Budapest Airportot, pontosabban annak eszközeit és részvényeinek 75 százalékát 2006-ban privatizálta a Gyurcsány-kormány. A ferihegyi repteret üzemeltető cég így jelenleg 55,44 százalékban az AviAlliance német székhelyű repülőtér-irányító, 23,33 százalékban egy szingapúri befektetési alap leányvállalata, a Malton, 21,23 százalékban pedig egy kanadai nyugdíjalap, a Caisse de dépôt et placement du Québec tulajdonában van. A hazai visszavásárlás ugyanakkor évek óta napirenden van. Sajtóhírek alapján a Mandiner is megírta már 2020 őszén, hogy magyar kézbe kerülhet a cég, majd 2021 nyarán már a külföldi tulajdonosok sem zárkóztak el az értékesítéstől.
Hogy a Budapest Airport és a kormány viszonya nem éppen rózsás, jól jelzi, hogy
az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának májusi magyarországi látogatása során a repülőtér-üzemeltető bepanaszolta az EP-missziónál a kormányt.
A Budapest Airport a hvg.hu-val azt közölte: „A találkozón a delegáció tájékoztatást kapott a repülőtérrel kapcsolatos, folyamatban lévő ügyekről, ahogyan más vállalatok ügyeiről is a jelenlegi magyarországi üzleti környezetben való működés kapcsán”.
Monika Hohlmeier, az EP-delegáció elnöke a missziózáró sajtótájékoztatóján azt mondta, több multinacionális vállalat is panaszt tett, jelezve, hogy attól félnek, „a diszkriminatív, érzésük szerint ellenük irányuló magyar törvények azt a célt szolgálják, hogy kiszorítsák őket Magyarországról” – idézte a lap.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A járat már nem fog elindulni.
Napelemek terén egyre jobban állunk, sőt, a világ élvonalához tartozunk. Sokszor viszont a semmibe termeljük az áramot, amit tárolni alig tudunk, a nemzetgazdasági miniszter most rámutatott, hogy ebben kell javulni, ez lesz a fő feladat.
Az EU jogállamisági aggályok miatt jelenleg csaknem 20 milliárd eurót tart vissza Magyarországtól.
Idén 10 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek Magyarországon a pihenni vágyók, mint 2024-ben.
A nemzetgazdasági minisztert hallgatta meg csütörtök reggel az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága. Nagy Márton elmondta: mekkora lesz jövőre a nyugdíjemelés, illetve hiába gyengébb a gazdaság teljesítménye, továbbra is segíti a kormány a családokat.
Nem férnek a bőrükbe.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
