Magyar égre magyar gépet? Szárnyat bontott az új magyar légitársaság

Hétfőn, azaz ma reggel elindul első hivatalos útjára az újonnan alapított magyar légitársaság repülőgépe: az Aeroexpress Regional járata Budapesten szállt fel és Kolozsváron landol. A cég két hónapos tesztüzem keretében bonyolít járatokat a magyar főváros, valamint Debrecen és erdélyi célállomások között.

Az új járatok hétfőn, szerdán és pénteken indulnak a Budapest-Kolozsvár-Debrecen-Marosvásárhely-Debrecen-Kolozsvár-Budapest útvonalon, ezzel a cívis város is közvetlen légi összeköttetést kap Erdéllyel.

Ez be is mutatja a légitársaság üzleti modelljét és stratégiai gondolkodásának lényegét: összeköttetést kívánnak ugyanis teremteni Magyarország fővárosa és a jelenlegi, továbbá leendő regionális repterei, illetve a Kárpát-medence olyan, gazdasági-turisztikai szempontból fontos helyszínei és magyarlakta területeinek regionális központjai között, amely viszonylatokon idáig nehézkes és hosszadalmas volt az utazás és szállítás közúton vagy vasúton. 

Az Aeroexpress startup mögött a szintén magyar, az elmúlt években leginkább különjáratokat üzemeltető BASe Airlines (Budapest Aircraft Services) és Somogyi-Tóth Dániel, az Aeropark ügyvezetője áll. Előbbi biztosítja az új légicég működéséhez szükséges engedélyeket, illetve magát a repülőgépet is, a

A próbaüzem a Külügyminisztérium és Debrecen város támogatásával, valamint a légitársaság székhelyét is biztosító Debreceni Nemzetközi Repülőtér együttműködésével indul. A légitársaság az üzleti és a szabadidős utazók igényeit egyaránt ki kívánja szolgálni. 

Volt egyszer egy Malév

A magyar repülésrajongók és a patrióta gazdaságpolitika hívei azóta hiányolják a menetrendekből a hazai légitársaságok által működtetett járatokat, amióta a Malév története szomorú véget ért. Az egykori nemzeti légifuvarozó a második világháborút követően jött létre (már magyar-szovjet együttműködés keretében), első járatai pedig nagyobb városainkat kötötték össze, elsősorban Budapestet, Győrt, Szombathelyt, Debrecent és Szegedet.

A belföldi hálózat folyamatos növekedése mellett rövidesen a környező országok fővárosaiba is repülhettek a cég utasai. A cég 1954-ben vette fel a ma is mindenki által ismert nevet, első nyugati járatai pedig rövid életűek voltak, lévén, hogy azok épp a forradalom évében indultak el, melynek leverése után a szovjet hatalom betiltotta a repülési tevékenységeket. 

Magyar légitársasággal először a hatvanas évek első felében lehetett Európán kívülre repülni, ekkor Kairó került fel a Malév térképére. A következő évtizedekben a cég igyekezett folyamatosan modernizálni flottáját, amelyben óriási előrelépést jelentettek az amerikai Boeing gyár gépei, majd természetesen a rendszerváltás és a gazdasági-turisztikai nyitás lehetősége lendítette fel az utazási kedvet. 

A budapesti repülőtér mellett hol a nyári turistaszezonban, hol egész évben összeköttetést biztosított több vidéki repülőtér számára is, gépei megfordultak Sármelléken, Győrben és Debrecenben is.

A Malév Presser Gábor által szerzett legendás szignáljára valószínűleg olvasóink is nagyon sokan emlékeznek:

Utolsó éveire azonban a cég brutális adósságokat halmozott fel: évente 10-20 milliárd forintos mínuszt tett ki az adózás utáni eredmény, s bár a kormány igyekezett kisegíteni a nemzeti céget, a Wizz Air által az Európai Bizottságnál a 2010-es államosítás miatt kezdeményezett vizsgálat eredménye egyenlő volt a halálos ítélettel: 2012. januárjában mintegy 100 milliárd forintnyi állami forrás visszafizetésére kötelezte a Malévot, amely 2012. február 3-án kora reggel felfüggesztette repülési tevékenységét. 

Szállj, szállj, Sólyom szárnyán! 

Azóta többször felmerült egy új magyar légitársaság alapításának gondolata.

A cég már bérelt repülőgépekkel is rendelkezett, ám tisztázatlan háttere és hiányos háttere miatt a szükséges engedélyeket végül sosem kapta meg. 

Nagy izgalmat váltott ki nem csupán a repülésrajongók, de a széles közvélemény előtt is, amikor 2013 augusztusában a cég nemzeti színekben pompázó gépe, az Ámos vezér landolt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér futópályáján. A vállalat azonban először rögtön egy hónappal később, majd 2014 végére ismét fizetésképtelenné vált, így minden előkészület ellenére a Sólyom egyszer sem szállhatott fel. Hivatalos székhelye 2021-ben már egy „cégtemetőben” van bejelentve. A légitársaság, amely több mint ötven gépes flottát és amerikai járatok indítását is tervezte, álom maradt csupán. 

Próbálkoztak még

A nagy sajtóvisszhangot kiváltó próbálkozásokon kívül (a Sólyom mellett ide sorolható a szakmailag egyébként komolyan vehetetlen „Ronan Air” is) akadtak olyanok is, amelyek működésük idején kevésbé vonták magukra a figyelmet, ám tényleges tevékenységet folytattak. 

Ilyen volt például a Pannon Airlines, amely 1999 és 2002 között charterjáratokkal szolgálta ki a nyaralni vágyó magyar utasokat. Egyetlen gépükön, az ikonikus TU-154-esen orosz személyzet szolgált, de a 2001-es terrortámadások, az izraeli belpolitikai helyzet miatt visszamondott járatok és a cég mögött álló utazásszervező ellen indult végrehajtási eljárás együttesen ellehetetlenítette a cég működését. 

Szép csendben működnek

Aki szerint az Aeroexpress az egyetlen hazai légicég, téves úton jár. Mint cikkünk elején már említettük, az új cég a BASe szaktudására, személyzetére, gépére és engedélyeire építi tevékenységét, amely légitársaság korábban a Malév számára is teljesített ráhordó járatokat, valamint aktív a charter piacon, illetve állami közszolgáltatási szerződés keretében ma is üzemelteti a Pori-Helsinki menetrend szerinti járatokat Finnországban. 

Szintén a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a bázisa a Vecsésen működő Fleet Air légitársaságnak is. A magyar cég teheráru-fuvarozására szakosodott, elsősorban az autóipart szolgálja ki, ennek megfelelően gépei gyakori vendégek a Győr-Pér Nemzetközi Repülőtéren is, ahol az Audi szolgálatába állítják őket. De hasonlóképpen szállítanak veszélyes árut, illetve repülőgép-alkatrészeket is. A cégnek jelenleg hat gépe van. 

Kiszolgálják a magyar piacot olyan cégek is, amelyek a magángépes repülés terén működnek. Ezek közül a legnagyobb a kiskunlacházi központú, számos legendás géptípust kínáló Jet-Stream, amelynek gépei az utas igénye alapján akár néhány órán belül készen állnak arra, hogy útnak induljanak. A nyár természetesen kiemelt időszak ebben az iparági szegmensben is, így a cég gépeit az elmúlt hónapokban sokszor lehetett látni a nyilvános radarprogramokon. 

És akkor jött a Wizz…

Nem csupán Magyarország, hanem Európa légiközlekedése szempontjából is meghatározóvá vált egy cég, amely magára rendszeresen „hazai kötődésű légitársaságként” hivatkozik, székhelye pedig valóban itthon található. A diszkont légitársaságot 2003 nyarán alapították, vezére pedig az a Váradi József, aki korábban a Malév élén is állt. 

A cég gyakorlatilag születése óta intenzíven terjeszkedik és növekszik, kizárólag Airbus gépekre épített flottája pedig a kontinensen az egyik legfiatalabb átlagéletkorral büszkélkedhet. A vállalt a napokban éppen azzal kerül be a sajtóba, hogy jelentős európai növekedés után immáron a Közel-Kelet felé is nyit: azt követően, hogy létrehozta leányvállalatát, a Wizz Air Abu Dhabit, most Szaúd-Arábiában köthet figyelemre méltó üzletet, amellyel egy óriási piachoz szerezhet hozzáférést.

A Wizz nem csupán felpörgette az európai légipiacot, de az elmúlt húsz évben robbanásszerűen növekedő fapados-szegmensben is diktálja a tempót. Bár – ahogy a fapadosokra általában – sok utaspanasz érkezik egyes szolgáltatásaival kapcsolatban, a Budapestről indult történet egyelőre az európai légiközlekedés egyik sikersztorijának ígérkezik. 

Kiemelt kép: Aeroexpress Regional