Egy magyar kutatócsoport olyan nyelvi modellt fejlesztett ki, amely egy újságcikkben előforduló tulajdonnevekről képes lesz megmondani, hogy pozitív, negatív vagy semleges kontextusban említik őket a szövegben – derült ki a Transzparens Újságírásért Alapítvány Digitális forradalom a médiaelemzésben című kerekasztal-beszélgetésén, a Scruton MCC-ben.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány azzal a céllal kérte fel a Nyelvtudományi Kutatóközpontot egy mesterséges intelligencián alapuló sajtóelemző modell kidolgozására, hogy számszerűsíthetővé lehessen tenni a médiával kapcsolatos folyamatokat, és kvantitatív módon tudják azokat feltérképezni. Ennek során egy olyan saját szoftvert hoztak létre, amelyet „megtanítottak” a politikai újságírás elemzésére – mondta Nagy Károly, az alapítvány menedzsere.
A megalkotott, úgynevezett „szentimentelemző” eszköz képes megtalálni a szövegben lévő összefüggéseket, nyelvi jelenségeket. Yang Zijian Győző, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa előadásában kifejtette: a szövegfeldolgozás elsajátítása után
A technológia arra is képes, hogy ezt skálázza, azaz hogy „megmérje”, mennyire pozitív vagy negatív az a kontextus, amelyben előfordul például valakinek a neve. Ugyanígy az egész cikkre nézve is meg tudja állapítani – egyfajta átlagként, aggregált értékként –, hogy összességében nézve milyen az „attitűdje”.
A szakember közölte, hogy a program jelenleg tesztelési fázisban van, várják a visszajelzéseket azzal kapcsolatban, hol ront a modell, milyen eseteket nem tud kezelni. Ezek beérkezése után elvégzik a finomhangolást, hogy „még jobban ki tudják szolgálni az igényeket”. Hozzátette, felmerült a „tartalomgenerálás-támogatás” lehetősége is, amely „segíthet a cikkírásban”.
„A főpolgármester alkalmatlansága ellenére megújul a Városliget a kormány támogatásával” – a Transzparens Újságírásért Alapítvány menedzsere ezt a mondatot hozta példaként az alkalmazás működésére, jelezve, hogy a korábbi szoftverek a főpolgármesterre nézve pozitívnak hozták ki ezt a szöveget. „A mienk azonban tudja, hogyan bontsa tulajdonnevekre, és ki tudja mutatni: ez a főpolgármesterre nézve negatív mondat” – magyarázta Nagy Károly, közölve:
„A kifejlesztett szentimentelemző nem a szavakon lovagol, hanem a szó környezetét vizsgálja, azaz megjelenik a szó viselkedési formája” – fogalmazott a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója, akit a kerekasztal-beszélgetésen megkérdeztek arról is, hogy az újságíróknak van-e félnivalójuk a mesterséges intelligenciától, különösen annak fényében, hogy az egyik nagy német kiadó már elkezdte használni a ChatGPT-t tartalomgyártásra. „Sajnálnám, ha értékes újságírók tűnnének el” – kezdte válaszát Prószéky Gábor, aki azonban úgy látja, ez a veszély nem fenyeget, legfeljebb a feladatok átalakulásával lehet számolni, és a mechanikusabb jellegű munkákat vehetik át az új szoftverek. Azonban a minőségi munkát végző újságíróknak szerinte nincs mitől tartaniuk.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség visszautasítja Magyar becsmérlő szavait.
Mint ismert: a Tisza Párt elnöke kijelentette, hogy a számára nem kívánatos sajtó munkatársait „belöki a Dunába”.
A Tisza Párt elnöke a szimpatizánsai és páttársai után a magyar sajtónak is nekiment, de nem tette zsebre, amit kapott.
Magyar Péter lenézi a szimpatizánsait, a párttársait, a volt barátnőit és a magyar sajtót, miközben meggyőződése, hogy állandóan figyelik, de nála azért mindig kéznél van a hangfelvevő.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
