Valami hiba csúszhatott a strasbourgi gépezetbe – elemző a Mandinernek

Szokatlan döntést hozott nemrégiben az Emberi jogok Európai Bírósága, amelyre publicistánk, Francesca Rivafinoli hívta fel a figyelmet.

A történet egy nőnek született német állampolgárról szól, aki időközben átoperáltatta magát, ám később abbahagyta a hormonkezelést és spermadonor segítségével gyermeke fogant. Ám mégis azt kérte, hogy őt a gyermek apjaként jegyezzék be.

A bíróság azonban elutasította a kérést, szerinte ugyanis mindegy, mi áll a szülő személyijében; a leszármazást illetően

Aktivista szerep

Szikra Levente az Alapjogokért Központ elemzője a Mandinernek kifejtette: a döntés lényegében azt rögzíti, hogy a német állam nem sértett jogot azzal, hogy anyaként jegyezte be azt a magát transznak nevező személyt, aki gyermeket szült, de utólag „nemet változtatott”. Az ítéletet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága hozta, amely nem az Európai Unió, hanem az attól független Európa Tanács intézménye. Feladata elvileg olyan egyéni alapjogi sérelmek orvoslása, melyeket az érintett személy hazájában nem kezeltek megfelelően. Ezzel szemben a valóságban sokszor ez a bíróság is aktivista szerepbe helyezi saját magát, és olyan területeken is a nemzetállamok önállóságát próbálja csorbítani, amihez semmi köze nincs – hívta fel a figyelmet Szikra Levente.

Így szerinte a mostani ítélet ennek fényében

Egy fecske nem csinál nyarat

Annak ellenére tehát, hogy maga az ítélet örömteli, nem érdemes eltúlozni a jelentőségét, hiszen egyrészt evidenciák rögzítése nem kell, hogy kiemelkedő esemény legyen, másrészt a bíróság általános gyakorlata sajnos nem áll ilyen közel az evidenciákhoz – szögezte le az elemző, megjegyezve, hogy egyébként Németországban az ügy elindulása óta jogilag is bevezették a harmadik nemet, így továbbra sem közeledik a józan észhez a német jogrendszer.

Az elemző nem számít arra, hogy ennek a bírósági döntésnek bármilyen hatása lesz az uniós hozzáállásra gender-témában.

Részben azért nem, mert ez nem egy uniós intézmény döntése, de az talán jelentősebb körülmény, hogy

Sokáig tagadták, hogy ez összefügg a nekünk járó uniós források kifizetésével, de mostanra világossá vált, hogy a gyermekvédelmi törvénnyel van baja Brüsszelnek, nem a magyar jogállamisággal. Azt, hogy ezt már ők sem tagadják, az európai baloldali sajtó viselkedése is bizonyítéka, legutóbb például a BBC riportere említette a gyermekvédelmi törvény megváltoztatását a források megszerzésének feltételeként.

A döntés hatásáról röviden tehát annyit, hogy egy fecske nem csinál nyarat – összegzett Szikra Levente.

A jobboldal a józan ész talaján 

Az elemző szerint legfeljebb politikai vitákban hivatkozhat egy ilyen ítéletre a magyar kormány. Az EU Bírósága előtt zajló per, melyhez 15 tagállam és az Európai Parlament is csatlakozott, egészen más tárgyról szól: arról, hogy egy tagállam hozhat-e szigorú szabályokat a kiskorúak védelme érdekében.

Szikra Levente sajnálatosnak nevezte, hogy a genderkérdésben ennyire ideológia által vezérelten járnak el az uniós szervek, de ez nem példátlan: a háború és a szankciók témájában is ugyanezt láthatjuk. Ahogy a hamarosan Budapesten megrendezésre kerülő CPAC konferencia megmutatja majd, a jobboldalt viszont összeköti, hogy a józan ész alapján ítéli meg ugyanezen kérdéseket – húzta alá.

Fotó: illusztráció/gettyimages