Számos kritikát kapok, hogy miért nem foglalok állást politikai kérdésekben
A mindenkori köztársasági elnök a magyarság egészét és egységét képviseli.
Önkéntesek és fiatalok vallottak lapunknak a Ferenc pápával való találkozásukról.
A Mandiner végig követte Ferenc pápa magyarországi apostoli látogatását. Ott voltunk minden fontosabb állomáson, beszámoltunk az elhangzottakról, közvetítettük a Szentatya üzenetét, és igyekeztünk minél több olyan közösséget és magánszemélyt is megszólaltatni, akik budapesti tartózkodása során közel kerültek Szent Péter utódjához.
Többek között megosztotta velünk élményeit egy olyan önkéntes, aki bennfentesként mozgott a kulisszák mögött az elmúlt napokban, és a Szent István Bazilika ünnepi díszbe öltöztetéséért is felelt. De egy olyan segítő is vallott a megéléseiről, aki a szabadidejében hajléktalan és szegény embereken segít. Vagy az a fiatal lány is, aki két éve költözött a családjával Magyarországra Venezuelából, és már magyar állampolgárként járult a pápa színe elé.
Neugebauer Viktor, a Szent István Bazilika önkéntes virágkötője, hogy a szervezésbe közvetetten került bele. Megjegyezte, hogy másfél éve vesz részt részt a Bazilika díszítésében, és most, az apostoli látogatás során is többek között ez volt a feladata. Kulisszatitokként elárulta, hogy
Ehhez hozzáfűzte, hogy a fődíszítést ketten vitték véghez a Bazilika fősekrestyésével, Juhász Adorjánnal. A munkájukat két külsős virágkötő is segítette.
Az önkéntes arról is szólt lapunknak, hogy a Szentatya pénteken papokkal és egyházi munkatársakkal találkozott. A hivatalos programot egy mintegy egyórás felvezető előzte meg, mely során a rózsafüzér egyes tizedeit különböző egyházmegyék képviselői imádkozták. A pápa ezután tartott egy impozáns beszédet, majd mielőtt távozott volna az épületből, kiment a hívek közzé. Ekkor többeknek lehetősége volt kezet fogni vele, és köztük volt Neugebauer Viktor is, aki még két nappal az eset is után libabőrös volt ettől az élménytől, és elmondása szerint
„élete végéig nem fogja ezt a találkozást elfelejteni”.
„Nekünk katolikusoknak a római pápa, a mindenkori Szentatya Krisztus földi helytartója. A pápára Péter apostol utódjaként tekintünk. Ő ül a katolikus egyház trónján, ő viszi tovább Krisztus üzenetét”. Azzal folytatta, hogy a pápa maga a világ összes katolikusát – több mint egymilliárd katolikus él becslések szerint szerte a világon – is megtestesíti egy személyben. „Így ha egy személy is közülünk a közelébe kerülhet, az nagyon megindító tud lenni.
Engem nagyon megérintett a közelsége és a vele való találkozás”
– hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy milyen üzenettel bír az számára, hogy két éven belül másodjára látogat Magyarországra a pápa, Neugebauer azt felelte, hogy „ez felér egy csodával”. Felidézte, hogy a teljes magyar történelemben ez a negyedik alkalom, hogy „magyar földre lép” a hivatalban lévő pápa. „Még Szent István királyunk uralkodása idején járt Pozsonyban az akkori egyházfő, majd kimaradt 900 év, és 1991-ben, majd 1996-ban látogatott Magyarországra II. János Pál pápa.”
Az egyházi segítő ezután felhívta arra a figyelmet, hogy bár 2021-ben a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson is jelen volt Ferenc pápa, az teljesen eltért a mostani apostoli látogatástól.
„Most kifejezetten Magyarországra és a magyar emberekre volt kíváncsi.
Mindezek mellett a vatikáni állam államfőjeként érkezett április végén hazánkba, ebben a beosztásában is folytatott egyeztetéseket. Politikai szempontból pedig azért is fontos ez az utazás, mert ha még írottan nem is, de egy nagyon erős szövetséget köt Magyarországgal és annak békepárti politikájával” – sorolta Neugebauer Viktor.
„Rendkívüli élmény volt találkozni Ferenc pápával. Áldottnak érzem magam, hogy személyesen hallgathattam meg azt az üzenetet, amelyet Őszentsége kifejezetten nekünk, fiataloknak címzett. Olyan volt, mintha Jézus közvetlenül hozzád szólt volna, minden egyes szavával a szívemet béke és nyugalom töltötte el” – idézte fel a Mandinernek Giovanna Abigail Micalef Pérez, aki két éve költözött családjával Venezuelából Budapestre. Érdekességként hozzátette, hogy 2021-ben, amikor legutóbb az Eucharisztikus Kongresszuskor Magyarországon járt a pápa, akkor még nem volt magyar állampolgár. Legelőször 2018-ban volt szerencséje a Szentatyához még Peruban. Arra a kérdésre, hogy másabb volt-e immár magyar állampolgárként a pápával találkozni, azt felelte, hogy nem,
„bár az elmúlt két évben sokat nőttem a hitben, és az Istennel való kapcsolatom most érettebb, mint korábban”
– jegyezte meg.
Giovanna elmondta azt is: azt az üzenetet kapta, hogy „van egy Isten, aki szeret engem és mindig megbocsát nekem. Egy emberi Isten, aki megérti a problémáimat és az ima által minden nap jobbá akar tenni. Jézus azt akarja, hogy elérjük a céljainkat, teljes és boldog életet éljünk. A barátunk akar lenni, akihez fordulhatunk, amikor fáradtak és levertek vagyunk”.
Majd azzal folytatta, hogy „a Szentatya emlékeztet bennünket az ima fontosságára, különösen egy olyan világban, ahol annyira rohanunk és annyira a tökéletességre törekszünk.
Fontos, hogy legyenek csendben és imádságban töltött perceink, amikor feltöltődünk energiával és újra kapcsolódunk ahhoz, ami igazán lényeges”.
A beszélgetésünk során arra is kíváncsi voltam, hogy lát-e különbséget aközött ahogy egy európai és ahogy egy dél-amerikai megéli a hitét. Erre azt a választ adta, hogy „semmi drasztikusat: Isten mindenhol ugyanaz a világon. De azt vettem észre, hogy Latin-Amerikában a misék és általában az ünnepek is sokkal vidámabbak és áradóbbak. Ott sokat nevetnek, énekelnek és táncolnak, míg Magyarországon minden ünnepélyesebb és szertartásosabb, de mindez nem akadályozza meg, hogy egy európai otthon érezze magát, amikor Latin-Amerikában éli meg a hitét, és fordítva” – jegyezte meg.
Giovanna legvégül szólt arról is, hogy „örömteli és bátorító” volt
„Az öröm tapintható volt az utcákon, az emberek izgatottan beszéltek a látogatásáról, sokan átrendezték az időbeosztásukat, hogy részt vehessenek a rendezvényeken. Ez egy buzgó katolikus város, és ez különösen az ilyen eseményeken látszik. Nincs kétségem ahhoz, hogy Őszentsége szívében is különleges helyet foglal el Budapest” – összegezte személyes tapasztalatait.
„A Szent Egyed Közösség egy 1968-ban, Rómában alakult katolikus közösség, amely azt tűzte ki célul, – amellett, hogy imádkozik és olvassa az evangéliumot –, hogy segítséget nyújt a rászorulóknak. Mindenekelőtt időseknek, szegényeknek, hajléktalanoknak és menekülteknek. Magyarországon 1989 óta vagyunk jelen. Budapesten, Pécsett, Monoron és Győrben működnek csoportjaink. Esetünkben a segítség nemcsak abból áll, hogy ételt viszünk a nélkülözőknek, hanem barátként is fordulunk feléjük. Ismerjük a mindennapi gondjaikat és közös programokat is szervezünk velük.
Arra törekszünk, hogy legyen egy olyan pont a hetükben, amikor valaki nem rászorulóként, nem problémaként hanem emberként, barátként tekint rájuk”
– ismertette Huber Szebasztián, a Közösség egyik budapesti önkéntese.
Hozzátette, hogy elsősorban a hajléktalanszolgálatban vesz részt. Ez többek között abból áll, hogy hetente egyszer ételt visznek az elesetteknek, akikkel beszélgetnek és imádkoznak is. Huber megjegyezte, hogy a szolgálat során többször azzal szembesül, hogy nem az a legsúlyosabb problémája a hozzájuk fordulónak, hogy szegény vagy fedél nélkül van, hanem az, hogy magányos. „Volt arra is példa, hogy a találkozáskor elmondták nekünk, hogy nem is azért a tál melegételért mennek, hanem csak néhány jó szóért” – idézte fel. Sokszor egy-egy ilyen alkalom után úgy megy haza, hogy többet kapott egy-egy beszélgetés vagy odafordulás során, mint amennyit ő maga adott. „Egy-egy ilyen esemény után nem ritka, hogy az aktuális problémáimat átértékelem.”
A Közösség tagjainak és pártfogoltjaiknak is lehetősége nyílt szombaton a Rózsák terén találkozni a pápával. „Ez egy óriási élmény volt mindannyiunk számára. Mint ismert, Ferenc pápának kifejezetten kérése volt, hogy szegényekkel, menekültekkel és az őket segítő szervezetekkel találkozzon magyarországi apostoli útja során. Nagyon megható volt az együtt töltött idő, és e program alatt lehetőségünk nyílt más segítő csoportokkal is beszélgetni, tapasztalatot cserélni.”
Huber Szebasztián az elhangzott tanúságtételeket is felidézte. Kiemelte egy roma nő történetét, aki többek között a férje miatt is nehézségek között élt. De ebből sikerült kikerülnie a görögkatolikusok segítségével. „De igazi lelki megnyugvást az adott neki, hogy amikor a férje beteg lett, akkor megbocsátott neki, és imádkozott a gyógyulásáért, és azért, hogy a gyerekei ne maradjanak félárván.”
Majd arról is beszélt, hogy Ferenc pápa ezen az eseményen olyan beszédet mondott, ami megerősítette a Szent Egyed Közösség tagjait is küldetésükben. „Nagyon fontos a hit, de nem elég befelé fordulni. Azt az örömöt, amit Jézus Krisztus követése és az ez által megtapasztaltak jelentenek, azt is tovább kell adni. Mert egy mosoly, egy jó szó is nagy segítséget jelenthet a mindennapok során és
ahogy Ferenc pápa mondta nekünk, nem elég pénzt és ételt osztani, személyesen meg kell érinteni, rá kell nézni a rászorulókra”
– hangsúlyozta az önkéntes. (...) A pápával való találkozás olyan erőt adott, ami még arra is hatást gyakorolt, aki alapvetően nem hívő” – osztotta meg lapunkkal Huber.
A Szent Egyed Közösség önkéntese Ferenc pápa azon vasárnapi kijelentésére, hogy „legyetek nyitott kapuk”, úgy reagált, hogy a munkájuk során mindig is szem előtt tartották ezt, de „mindig van mit tanulni”. Elhangzott, hogy sose nézik azt, hogy a hozzájuk fordulók milyen vallásúak, miben hisznek. „De a fenti mondat még inkább utat mutatott nekünk és valamennyi embertársunknak abban, hogy nem szabad bezárkózni, hanem oda kell fordulni a másik felé” – húzta alá.
„Önmagában felemelő az, hogy ennyien együtt vagyunk egy misén valami miatt. S ugyancsak felemelő, ahogy Ferenc pápa 86 évesen is képes mosolyogni, értő figyelemmel odafordulni a hívekhez külön-külön is. Ez különleges karizmát kölcsönöz a Szentatyának. A mise üzenete számomra pedig az volt, hogy Jézust állította példaképként elénk, aki a jó pásztor.
Megszólít és kivezet minket és őt követve nekünk is ki kell nyitnunk a kapukat, és odamenni mindazokhoz, akiknek szüksége van rá”
– fogalmazta meg Huber Szebasztián.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd, belső kép: Ficsor Márton/Mandiner
***