A megkérdezettek több mint fele szerint az orosz-ukrán konfliktusból világháború is lehet.
A magyarok többsége (54 százalék) valós veszélynek érzi, hogy az orosz-ukrán háborúból akár világháború is lehet és többségben (55 százalék) vannak azok is, akik szerint
a háború folytatása során az egyik fél akár atomfegyvert is bevethet
– derült ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelyről hétfőn tájékoztatták az MTI-t.
A közlemény szerint több mint egy évvel ezelőtt az orosz-ukrán háború kitörésekor sokan gondolták úgy, hogy a háború hamar véget fog érni. Azóta azonban szinte csak olyan lépések történtek, amelyek a háború eszkalálását szolgálják.
Oroszország részleges mozgósítást rendelt el, az Európai Unió pedig már nemcsak gazdasági szankciókat vet ki, de egyre több halálos fegyvert szállít a háborús övezetbe. „Mára világossá vált, hogy a háborút egyik fél sem tudja megnyerni. Fontos kérdés ezért, hogy a magyarok hogyan ítélik meg ebben a helyzetben a háború folytatásának harctéri következményeit” – fogalmaztak.
A Nézőpont Intézet kutatása szerint – amelyet április 17-19. között ezer ember telefonos megkérdezésével készítettek – a magyar választók abszolút többsége (54 százalék) valós veszélynek érzi, hogy a szomszédban dúló regionális konfliktus világméretűvé válik.
Ezzel szemben az optimisták táborába a szavazók 42 százaléka tartozik. A kormánypártiak háromnegyede (72 százalék) érzi úgy, hogy az orosz-ukrán háború folytatásával egy újabb világháború kitörését kockáztatjuk, negyedük (25 százalék) bizakodó, és nem tartja ezt valós veszélynek.
Az ellenzéki szavazók több mint harmada (39 százalék) szintén valósnak tartja a világháború kockázatát, többségük (59 százalék) azonban nem tartja elképzelhetőnek a háború ilyen mértékű eszkalációját – írták.
Úgy folytatták, hogy mivel Oroszország és több, fegyvert szállító nyugati ország is atomhatalomnak számít, és
szintén fontos kérdés az atomfegyverek bevethetősége.
A magyarok többsége (55 százalék) vélekedik úgy, hogy az orosz-ukrán háború folytatásában fennáll az atomfegyverek használatának veszélye, ezzel szemben 41 százalék nem tartja valósnak ennek kockázatát – tették hozzá.
A Nézőpont felmérése szerint azok, akik reális veszélynek látják az orosz-ukrán háború világháborúvá szélesedését, jóval nagyobb arányban (81 százalék) tartanak az atomfegyverek bevetésétől, s csak 16 százalékuk tart egy atomfegyverek nélküli világháborútól.
Azok körében,
ugyanakkor 21 százalékuk a világháború kockázata nélkül is elképzelhetőnek tartja az atomfegyverek bevetését a helyi konfliktusban.
A békepárti kormányfő munkájával egyetértő szavazók közel háromnegyede (70 százalék) tartja reális veszélynek az atomfegyverek bevetését, míg negyedük (28 százalék) bízik abban, hogy ez nem valós veszély.
Az ellenzéki szavazók azonban ennél is megosztottabbak ebben a kérdésben, hiszen 41 százalékuk szintén tart a nukleáris fegyverek bevetésétől, s 55 százalékuk gondolja úgy, hogy nem fog atomháborúvá alakulni az ukrajnai konfliktus – áll a felmérésben.
(MTI)
Nyitókép: AFP/Anadolu agency
***
A külügyi szóvivő azzal viccelődött, hogy az unió a huszadik szankciós csomagban megtiltja a vándormadaraknak, hogy átrepüljenek Oroszország felett.
Heves vita bontakozott ki az orosz vagyonokkal kapcsolatban.
A döntés az ukrajnai háború miatt született, és komoly hatással lehet a globális energiapiacra.
Az Egyesült Államok új szankciókat jelentett be Oroszország két legnagyobb olajvállalata ellen, hogy nyomást gyakoroljon Moszkvára az ukrajnai békeegyezmény megkötése érdekében.
Zelenszkij eközben sorra rúgja ki az energetikai minisztereket.
A nemzeti ünnep miatt Orbán Viktor csak később csatlakozik, addig Robert Fico képviseli a magyar álláspontot.
Demjén Ferenc népszerű slágere szólt Orbán Viktor beszéde előtt a Kossuth téren.
A forradalomról mindenkinek eszébe jut a kétszázezres emigráció, de arról ritkábban beszélünk, hogy a tömeges száműzés és belső emigráció még a hetvenes évek végén is éreztette a hatását. Nizalowski Attila írása.
