Elkészült a Mandiner exkluzív, parlamenti nyelvtudásbázisa! Megnéztük, egyes frakciónál hogy állnak a nyelvekkel, melyik nyelvek a legnépszerűbbek, és még sok minden mást is. Szóval kiderül: ki a legnagyobb nyelvzsonglőr a Parlamentben?
Nagy Gábor és Veczán Zoltán írása
Gyorsuló, globalizálódó életünkben egyre fontosabb tényező a nyelvtudás. Nincs ez másképp a politika világában. Mert mi történik akkor, ha például Budapest főpolgármesterének nemzetközi konferencián kell előadást tartania? Igen csendes, kínos pillanatokat kell túlélnie Karácsony Gergelynek, no meg a közönségnek.
„Rájtvíng populizm ding ... dingvisiz...” – hallható azon a bizonyos videón, amikor a városvezető a Central European University (CEU) eseményén szólalt fel. Tulajdonképpen akkor sem jobb a helyzet, amikor épp egy müncheni rendezvényen kell arról értekeznie Karácsony Gergelynek, hogy miként vérezteti ki a fővárost a magyar kormány. Még szerencse, a főpolgármester mellett ott ült korábbi városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki kiválóan tolmácsolta főnöke aggodalmait a hallgatóközönségnek.
Oké, legyünk korrektek: írásban ezek a dolgok jobban működnek, ha csak nem marad kint egy táblán, hogy „same in English”.
A közösségi médiában elterjedő fotók alapján úgy tűnik, Hadházy Ákosnak bizony nem kellett külső segítség, hogy megmutassa Daniel Freundnak Magyarország ikonikus kőbányáját. Mint látni fogjuk, angolul, németül is beszél a „független” országgyűlési képviselő. Ha egy kicsit visszább ugrunk az időben, mondjuk a budapesti olimpiai játékok elkaszálásának időszakára, azt is észrevehetjük, hogy miért nem akadt nyelvi probléma a Momentum honatyáinak akkor, amikor Emmanuel Macron mozgalmával egyeztettek. Nem egy politikusuk beszél kiválóan franciául. De, igazából most már akkor sem kell hátraesnünk a székkel hintázás közben, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyérek találkozóiról készült videókat nézegetjük. Szijjártó az angol és a német nyelvtudás mellett az orosz nyelvtudást is feltüntette.
Elkészült tehát a Mandiner exkluzív, parlamenti nyelvtudásbázisa, amit a következőkben igyekszünk is bemutatni.
Ám mielőtt nekifutnánk az ismertetésnek, le kell szögeznünk egy-két kitételt. Adatbázisunk elkészítéséhez a Parlament.hu oldalon található információkat, az ott közzétett életrajzokat használtuk.
Ebből kifolyólag 42 (!) országgyűlési képviselőről nem tudjuk biztosan, milyen nyelveket is beszélnek. (Vagyis: az e cikkben megjelenő adatokat, eredményeket illik fenntartásokkal [!] kezelni. Egyébként is forró téma a nyelvvizsga, -tudás megléte. Elég Bangóné Borbély Ildikó esetére gondolni, akiről épp a volt pártja, az MSZP írta a következőket, miután az országgyűlési képviselő kizárásáról döntöttek: „iskolai végzettségével kapcsolatban megtévesztette a közvéleményt”.) Bangóné már nem tagja a Tisztelt Háznak, de a Parlament.hu-ra felkerülő önéletrajzi adatokért kizárólag a honatyák a felelősek. Az Országgyűlési Hivatalnak nincs semmilyen kompetenciája, hogy ezeket ellenőrizze.
Ugyancsak kitétel lehet cikkünk értelmezésekor, hogy a parlament honlapján feltüntetett nyelvtudás (nyelvismeret) nem feltételez automatikusan nyelvvizsgát (!); mint fentebb jeleztük, a „rendszer” önbevallásos alapon működik.
És akkor most következzenek a Mandiner parlamenti nyelvtudásbázisából kinyert információk:
Végül nézzük meg az életkori „sajátosságokat”, mivel könnyen azt hihetnénk, hogy az angol lett a „legfiatalosabb” nyelv, míg az orosz a „legöregesebb” nyelv a parlamenti patkóban. Nem, nem így van. Legalábbis ez csak részben igaz. Az 53,5 éves képviselői átlagéletkornál alig három évvel idősebbek az oroszul beszélők; a második „legöregesebb” nyelv az eszperantó lett 1968-as születési dátumátlaggal (tán nem véletlen, hiszen e nyelv reneszánsza – ha élhetünk egy kis képzavarral – épp a rendszerváltás előtti időszakra datálható); a harmadik helyre pedig az angol futott be az 1972-es dátumátlaggal. Talán sokaknak meglepő lehet, de az angolnál még a német nyelvtudás is „fiataloschabb” (1972-73), az újlatin nyelvek pedig még inkább. A franciát 1974 elején, a spanyolt 1975 elején, az olaszt beszélő parlamenti politikusok átlagosan pedig 1978-ban születtek, azaz e honatyák 49, 48 és 45 évesek, úgy átlagban.
Nyitókép: MTI / Szigetváry Zsolt
***
Meddig lehet játszani azt az istenverte játékot, hogy ha ez a figura azt mondja, hogy nyugaton kel fel a Nap, akkor a fél ország elhiszi neki arra való tekintettel, hogy „meg akarja buktatni Orbánt”.
„A Tisza további, októberi mélyrepülése várható” – írták az elemzésben.
A kiábrándult tiszások elsősorban a Kétfarkú Kutya Pártnál és a Mi Hazánknál találtak új politikai otthonra.
Most aztán valóban meg lettek szólítva.
Nem sok minden van az életben, amiben egyet tudok érteni Dobrevvel, de speciel ebben teljesen igaza volt.
Magyar Péter EP-képviselője igyekezett gyorsan kereket oldani a Mandiner riportere elől.
A Főügyészség három román állampolgárt állít bíróság elé.
Az intézményvezető nem válaszolt kérdéseinkre, és most a vele készült beszélgetést is töröltetné cikkünkből. Ruszin-Szendi Romulusz fegyverbotrányával kapcsolatban pedig a rendezvény „szervezőire” tolta a tájékoztatás felelősségét.
