Hiperpasszívtól a hiperaktívig: most megtudhatja, ki a nyelvlegény a gáton

Nagy Gábor és Veczán Zoltán írása

Gyorsuló, globalizálódó életünkben egyre fontosabb tényező a nyelvtudás. Nincs ez másképp a politika világában. Mert mi történik akkor, ha például Budapest főpolgármesterének nemzetközi konferencián kell előadást tartania? Igen csendes, kínos pillanatokat kell túlélnie Karácsony Gergelynek, no meg a közönségnek.

„Rájtvíng populizm ding ... dingvisiz...” – hallható azon a bizonyos videón, amikor a városvezető a Central European University (CEU) eseményén szólalt fel. Tulajdonképpen akkor sem jobb a helyzet, amikor épp egy müncheni rendezvényen kell arról értekeznie Karácsony Gergelynek, hogy miként vérezteti ki a fővárost a magyar kormány. Még szerencse, a főpolgármester mellett ott ült korábbi városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki kiválóan tolmácsolta főnöke aggodalmait a hallgatóközönségnek.

Oké, legyünk korrektek: írásban ezek a dolgok jobban működnek, ha csak nem marad kint egy táblán, hogy „same in English”.

A közösségi médiában elterjedő fotók alapján úgy tűnik, Hadházy Ákosnak bizony nem kellett külső segítség, hogy megmutassa Daniel Freundnak Magyarország ikonikus kőbányáját. Mint látni fogjuk, angolul, németül is beszél a „független” országgyűlési képviselő. Ha egy kicsit visszább ugrunk az időben, mondjuk a budapesti olimpiai játékok elkaszálásának időszakára, azt is észrevehetjük, hogy miért nem akadt nyelvi probléma a Momentum honatyáinak akkor, amikor Emmanuel Macron mozgalmával egyeztettek. Nem egy politikusuk beszél kiválóan franciául. De, igazából most már akkor sem kell hátraesnünk a székkel hintázás közben, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyérek találkozóiról készült videókat nézegetjük. Szijjártó az angol és a német nyelvtudás mellett az orosz nyelvtudást is feltüntette.

Ám mielőtt nekifutnánk az ismertetésnek, le kell szögeznünk egy-két kitételt. Adatbázisunk elkészítéséhez a Parlament.hu oldalon található információkat, az ott közzétett életrajzokat használtuk.

Ebből kifolyólag 42 (!) országgyűlési képviselőről nem tudjuk biztosan, milyen nyelveket is beszélnek. (Vagyis: az e cikkben megjelenő adatokat, eredményeket illik fenntartásokkal [!] kezelni. Egyébként is forró téma a nyelvvizsga, -tudás megléte. Elég Bangóné Borbély Ildikó esetére gondolni, akiről épp a volt pártja, az MSZP írta a következőket, miután az országgyűlési képviselő kizárásáról döntöttek: „iskolai végzettségével kapcsolatban megtévesztette a közvéleményt”.) Bangóné már nem tagja a Tisztelt Háznak, de a Parlament.hu-ra felkerülő önéletrajzi adatokért kizárólag a honatyák a felelősek. Az Országgyűlési Hivatalnak nincs semmilyen kompetenciája, hogy ezeket ellenőrizze.

Ugyancsak kitétel lehet cikkünk értelmezésekor, hogy a parlament honlapján feltüntetett nyelvtudás (nyelvismeret) nem feltételez automatikusan nyelvvizsgát (!); mint fentebb jeleztük, a „rendszer” önbevallásos alapon működik.

És akkor most következzenek a Mandiner parlamenti nyelvtudásbázisából kinyert információk:

• Nem meglepő módon az angol lett a leggyakrabban beszélt nyelv a honatyák körében. 127 képviselő jelezte, hogy ért/beszél angolul valamilyen szinten. Ezt követi a német 69-cel, az orosz 23-al, a francia 14-el, a spanyol és az olasz 7-7-tel, az eszperantó (!) 3-al, valamint a latin 2-vel. (Igen, a szocialista Hiller István is az utóbbiakhoz tartozik.)

Egzotikus nyelvek a Házból:

• Nincsenek híján az egzotikusabb, ritkábban beszélt nyelvek sem a Házban: a román az erdélyi Zsigmond Barna Pál (Fidesz) esetében érthető, ahogy a szerbhorvát is a horvát származású Navracsics Tibor (Fidesz) vagy a lovári Sztojka Attila (Fidesz) esetében; párttársuk, F. Kovács Sándor pedig Kazahsztánban tanult, a szovjet érát követően. De vannak politikusok, akik svéd, norvég, görög és macedón nyelvtudás birtokában vannak. Szabó Tímea a fárszit is megérti, Héjj Dávid pedig a japánt.

Kik is akkor a nyelvzsonglőrök?

• Kiderült viszont, hogy a magyar ellenzék nagyobb „nyelvzsonglőr”, mint a kormánypártok. A DK-s Vadai Ágnes 6 nyelven beszél, a fideszes Varga Judit „csupán” 4-et, épp úgy, mint a már említett MSZP-s Hiller István. (10 fideszes, 1 KDNP-s, 3 momentumos, 2 szocialista, 1 mi hazánkos, 1 párbeszédes, 1 DK-s, illetve 1 olyan LMP-s képviselő ül a parlamentben, aki három vagy ennél is több darab nyelvismerettel bír.)
• Maradva a frakcióknál: a momentumos honatyák átlagosan 2,1; a szocialisták, párbeszédesek és a függetlenek 1,5; az LMP-sek 1,4; a DK-sok 1,37; a KDNP-sek, a fideszesek 1,24; a jobbikosok 1,13; a mi hazánkosok pedig 1 idegen nyelvet beszélnek. Az átlag ez esetben 1,32; a nemzetiségi képviselő pedig angolul és németül beszél.
• Előbb az angoldominanciáról pár szóban: mint fentebb jeleztük, a parlamenti politikusok 63,3 százaléka képes megértetni magát angol nyelven. De a „legangolosabb” frakció a Momentum; tízből kilenc politikusuk tüntette fel az angolt, ezáltal 1,42-szer múlják felül az átlagot. Egyébiránt is van egy angol „fölény” az ellenzéknél: az MSZP, Párbeszéd, a Mi Hazánk és a DK van átlagon felül „teljesít” e tekintetben, a többi párt átlagon alul; legvégén a Fidesszel, amely 0,93-as szorzót produkált.
• Nézzük a németet: a képviselők 34,6 százaléka ismeri ezt a nyelvet; azonban e téren tovább nyílik az olló. Hiszem a momentumosok 2,3-szor jellemzőbben beszélnek németül, mint az átlag. KDNP-sek állnak a második helyen 1,44-es mutatóval; őket követi a Jobbik, illetve a Fidesz. A baloldali pártok e tekintetben „leszerepelnek”: az MSZP-nek, az LMP-nek 0,58-as a mutatója; a Mi Hazánk és a Párbeszéd a feles szorzó alatt kicsivel (0,48), a DK még ennél is kevesebbel (0,36) szerepel.
• És vessünk egy pillantást az oroszra is: a honatyák 11,6 százaléka ért e nyelven. Itt (is) baloldali fölény fedezhető fel: az LMP a csúcstartó, 1,73-as szorzóval; majd jön a DK 1,62-vel és a Párbeszéd 1,44-el; kicsivel átlag fölöttiek a kormánypártok (1,09 és 1,08); alatta az MSZP (0,86); a többi pártnak, így meglepő módon a jobbiknak sincs oroszul beszélő képviselője.

És az életkori sajátosságok:

Végül nézzük meg az életkori „sajátosságokat”, mivel könnyen azt hihetnénk, hogy az angol lett a „legfiatalosabb” nyelv, míg az orosz a „legöregesebb” nyelv a parlamenti patkóban. Nem, nem így van. Legalábbis ez csak részben igaz. Az 53,5 éves képviselői átlagéletkornál alig három évvel idősebbek az oroszul beszélők; a második „legöregesebb” nyelv az eszperantó lett 1968-as születési dátumátlaggal (tán nem véletlen, hiszen e nyelv reneszánsza – ha élhetünk egy kis képzavarral – épp a rendszerváltás előtti időszakra datálható); a harmadik helyre pedig az angol futott be az 1972-es dátumátlaggal. Talán sokaknak meglepő lehet, de az angolnál még a német nyelvtudás is „fiataloschabb” (1972-73), az újlatin nyelvek pedig még inkább. A franciát 1974 elején, a spanyolt 1975 elején, az olaszt beszélő parlamenti politikusok átlagosan pedig 1978-ban születtek, azaz e honatyák 49, 48 és 45 évesek, úgy átlagban.

Nyitókép: MTI / Szigetváry Zsolt

***