Rendes udvar, Tisztelt Ház – milyen falu lenne a parlamentből?

Nagy Gábor és Veczán Zoltán írása

Arra már korábbi cikkünkben rávilágítottunk, Parlamentfalva kicsit olyan, mint egy bölcsésztalákozó megfejelve az Úttalan út című filmből azzal a várossal, ahol mindenki ügyvéd; ám itt erős a közgazdász vonal is. Meg persze Parlamentfalván vannak ennél sokkal izgalmasabb szakmák – ennek eredünk nyomába, ígéretünkhöz híven „faluriportunkban”.

*

A falu széléről közelítünk, itt egy zöldruhás társaságba futunk bele, köztük van Semjén Zsolt fővadász, aki éppen a teríték sorsáról ad utasításokat. Feltehetőleg ő a legalkalmasabb e szerepre, hiszen teológus és szociológus végzettsége mellett mesterszintű vadgazdálkodási igazgatási szakértői képesítése is van – hacsak nem kezd vele rivalizálásba a fideszes Szabó Zsolt, aki könyvelői, szervezőmérnöki végzettsége mellett vadgazdálkodási szakmérnöki papírral is bír.

Az utasítás címzettjei elviekben többen is lehetnének: a mi hazánkos Dócs Dávid vadgazdálkodási technikus papírt lobogtatva mehetett volna állásinterjúra, a fideszes Tasó László konkrétan erdész-vadász; kicsit jobbkézről, de kapcsolódik ide párttársuk, Nagy István agrárminiszter is, aki meg nyúl- és prémesállat-tenyésztést is oktat. No persze nem Parlamentfalván. (Vadai Ágnest meg nem írjuk ide, mert nevekkel nem viccelődünk, csak azért, mert kihozta a kereső a „vad” szóra.)

A „településen” méhészet is van, melynek gazdája a frissen beválasztott Bencze János. Állatot egyébként többet nem nagyon látunk a faluban, rossznyelvek szerint azért sem, mert hiába van képzett állatorvosuk Hadházy Ákos személyében, a Fideszt, az LMP-t megjárt, és némiképp a Momentumhoz beköszönő, független lódoktor igen ritkán jön be dolgozni. Sőt, szinte soha.

Így inkább a tavaszi napfényben gyarapodó haszonnövényekre terelődik a figyelmünk, és itt területen bizony totális a fideszes többség. Czerván György agrármérnök vezénylete alatt szorgos kezek aratnak a Kossuth téren, párttársa, Bányai Gábor kertészmérnökként pedig felügyeli a munkálatokat, nehogy valami félremenjen. (Agrármérnökből még öt akad a pártban – meg egy a Momentumban, biztos ami biztos.)

Hogy a szintén fideszes Mihálffy Béla őstermelőként mit tesz hozzá a Kossuth-mező vagy Kossuth-kert termőre fordításához, nem tudjuk szakszerűen megítélni, de nem biztos, hogy gyakorlatias tudásával mindenben egyetért mondjuk a Párbeszéd ökológus-evolúcióbiológus honanyjával, Szabó Rebekával. Az viszont igen valószínű, hogy e szakterületen már megint egy fideszes, a földmérő üzemmérnök V. Németh Zsolt mondja meg, mi merre hány méter Parlamentfalván: a kőoroszlánoktól meddig legyen répa, s a lépcsőnél honnantól karalábé. (Mert, ugye, méhlegelőkről szó sem lehet.)

De ahogy az ágyásokat kerülgetjük óvatosan a lépcső tövében – közelítve a centrumhoz –, megtudjuk, a köztudomású mérnökhiány e falvat egyáltalán nem sújtja. Akár a bal-, akár a jobboldal akarna, teszem azt, új pártszékházat építtetni, biztos lenne rá embere. Előbbiek az LMP-s Bakos Bernadett-tel, utóbbiak a fideszes Vécsey Lászlóval – mélygarázs esetén párttársával: Nagy Csabával – terveztethetnék meg a komplexumot.

Persze, a kivitelezéssel se lenne gond, nagy szerencse, hogy itt a jó szakmunkáskéz sem hiányzik! Izgalmas generákivitelező cég jöhetne össze például, ha összefogna a fideszes Pócs János víz- és gázszerelő, és a párbeszédes Berki Sándor, aki nem csak hegesztő, de faipari munkás végzettséggel is bír. (Így, ha valakinek szüksége lenne fából vaskarikára, valószínűleg az is megoldható lenne.)

Jóval nagyobb sor kígyózik viszont az egyetlen karosszérialakatos, a szocialista Komjáthi Imre előtt. Hiába, 200 szolgálati autó bizony komoly piac. Komjáthi segítségére lehetne itt a fideszes Kubatov Gábor kárszakértő, de szerencsére óvatosan vezetnek az emberek.

Parlamentfalván, tudjuk meg pár órával később a fideszes Zsigó Róbert cukrászdájában, nincsenek újságok, hiába kérnénk kávénk mellé egy jó Napirend Előttit. Állítólag azt nem sikerült eldönteni, hogy ki főszerkesztené a falu lapját, mert zsurnalisztából is több akad. Ha mindenki kapna szerepet, ami kizárt, ugye, akkor a fideszes Selmeczi Gabriella mellett a DK-s Kálmán Olga és a mi hazánkos Szabadi István is beférne a szerkesztőségbe. Kétségkívül sokszínű lap lenne, és még a nyomtatással sem lenne gond: a fideszes Becsó Zsolt ehhez is ért.

Mesélik többen büszkén, hogy a falu sportélete is pezseg: három focicsapat akad Parlamentfalván, az egyiket a jobbikos Balassa Péter, a másikat a mi hazánkos Dócs Dávid, a harmadikat meg a fideszes Erős Gábor vezeti. „Micsoda csatákat játszanak a fiúk!” – lelkendezik egy helyi lakos a cukrászdában, de azt nem árulja el, hogy az első kettő, vagy a harmadik félidő dominál ebben. Persze, utóbbi esetben a jobbikosok dolga eggyel könnyebb: a falu csőrmestere, Sas Zoltán ugyanis őket erősíti, szakmája szerint rendőr. De van vívószakosztály is a fideszes Vitályos Eszter gondozásában; a szelídebb sportok kedvelői pedig mehetnek úszni: párttársa, az olimpikon Szabó Tünde várja az érdeklődőket.

Parlamentfalva egyébként igen szerencsés település, de tényleg, általános- és szakorvosokból sincs hiány. Az itt élők eldönthetik, pártszimpátia vagy a puszta józan ész alapján a DK-s Komáromi Zoltánnál kezeltetik magukat, vagy inkább a fideszeseknél: Kovács Józsefnél, Pesti Imrénél, Molnár Ágnesnél. A fájós fogak megmentője ismét fideszes és Tiba Istvánnak hívják; míg párttársát, a belgyógyász-gasztroenterológust Kovács Józsefnek.

A település iskoláiban nem szenvednek tanárhiányban. Csak hogy néhány nevet említsünk: Ágh Péter, Cseresnyés Péter, Czunyiné Bertalan Judit, Földi László, Gelencsér Attila, Halász János, Hoppál Péter, Lezsák Sándor, Pánczél Károly, Pogácsás Tibor, Potápi Árpád János, Simon Miklós, Varga Gábor és Vargha Tamás hagyományos tárgyakat oktatnak. Legyen szó nyelvekről, földrajzról, biológiáról, kétharmad-számításokról, egyházzenéről. A formabontóbb tárgyakat meghagyják a kísérletezőbb kedvűeknek, mint például a DK-s Gréczy Zsoltnak, vagy épp Hegedűs Andreának, Arató Gergelynek, Barkóczi Balázsnak, esetleg az MSZP-s Hiller Istvánnak.

Ugyanakkor ha nem lenne mellettünk túravezetőnk, a most újraválasztott Kövér László, akkor bizony eltévednénk a lépcsőházak tengerében. Azonban napirend előtt van a településszerkezet feltérképezése: az LMP-s Ungár Péternek köszönhetően, aki civilben geográfus. A társadalmi kérdéseken szociológushad dolgozik serényen, itt már jóval sokszínűbb a társaság: Tordai Bence (Párbeszéd), Tóth Endre (Momentum), Kanász-Nagy Máté (LMP), valamint a fideszesek: Bencsik János, Németh Zsolt és Sztojka Attila.

Mi mással zárhatnánk most ezt az élményekben gazdag, rendkívül tanulságos napot, mint azzal, hogy benézünk a település legpompásabb helyiségébe: az Ökumenikus Kápolnába. Parlamentfalva fővadásza büszkén meséli, milyen sokan járnak ide. Teológus végzettségével elvileg ő is hirdethetné Isten igéjét, ám ezt a küldetést inkább meghagyja a fideszes Bóna Zoltánnak, Demeter Zoltánnak, Harrach Péternek, Hörcsik Richárdnak, illetve a KDNP-s Szászfalvi Lászlónak. Vidám gyülekezeteket vezetnek, s bár erős a református túlsúly, a vallási pluralizmus terén élenjáró közösség ez.

De már megyünk is tovább! Gyurcsány Ferenc a település határában még figyelmeztet minket: „Kigyók kigyóznak!”, és arra int minket, vigyázzunk magunkra. Megfogadjuk a DK-elnök tanácsát, óvatosra vesszük lépteinket. Még szerencse, hogy Rákosiból Magyarországon már csak vipera van.

Nyitókép: Mandiner