Zaluzsnij bejelentette: elkezdődött a harmadik világháború
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A 19. század végétől kerültek többségbe a hölgyek hazánkban, a 20. században fokozatosan nőtt a különbség a javukra, mára főleg az idősebb korosztályban ők az uralkodók.
A világ népességének alakulásáról, a demográfiai adatokról szóló beszámolókban, kutatásokban általában az életkor és a születési arány áll központi helyen, kevesebb szó esik a nemek arányáról. Míg számos országban a férfiak dominálnak, sok helyen fordított a helyzet. A háborúk, a kultúra, a politika, a genetika, a társadalmi viszonyok egyaránt szerepet játszanak abban a jelenségben, hogy egyre több államban a női népesség van túlsúlyban. S ez igaz Magyarországra is, ahol a gyengébbik nem aránya a legfrissebb felmérés szerint 52,05 százalék, de ezzel nem került be a top 10-be.
Relatíve legtöbb nő Örményországban él a Worldatlas adatai szerint, a népesség csaknem 55 százaléka tartozik ebbe a csoportba. A jelenleg mintegy 2,8 milliós lélekszámú ország sok borzalmat elszenvedett a 20. században. A szovjet uralom és a szomszédokkal vívott háborúk nem tettek jót a nemzetnek, a férfihiány azonban nagyrészt az első világháború alatt és után lezajlott örmény népirtás utóhatásainak köszönhető, még a török-oszmán uralom alatt 1,5 millió örményt öltek meg tömeges kivégzések során, vagy vittek halálmenetre a szíriai sivatagon keresztül, az áldozatok többségét férfiak tették ki. A közelmúlt gazdasági zűrzavarai miatt pedig munkakeresés céljából távoztak tömegesen férfiak.
de félő, hogy előbbre kerül. A már több mint éve zajló háború – bár vannak civil halottak is – ugyanis elsősorban a férfiak közül szedi az áldozatait, többnyire ők harcolnak fegyverrel a fronton, s a békének még híre hamva sincs. Bár nagyon eltérő és megbízhatatlan adatok látnak napvilágot, de egyes vélemények szerint százezernél is több áldozata van a vérontásnak. De nemcsak a harcoló katonákkal veszítenek embereket, hanem sokan a stressz, a túlterhelés, a rossz táplálkozás és az orvosi ellátás hiánya miatt halnak meg. Idén pedig katasztrofálisan csökken a születések száma a keleti szomszédunkban, és fennáll a veszélye annak, hogy 2030-ra a lakosság 35 millióra csökken – olvasható a Ukrajinszka Pravda cikkében, amelyről a Mandiner is beszámolt.
Ám Ukrajnában nem az orosz invázióval alakult ki ez a kedvezőtlen helyzet, a férfiak alacsony száma már régóta probléma. A második világháború olyan pusztító hatással volt az itteni férfi lakosságra, hogy az még mindig nem érte el az 1941 előtti szintet.
Magyarországon érdekesen alakult a helyzet. A 18. század végén, a 19. század első harmadában több férfi élt. Ennek elsődlegesen az volt az oka, hogy a 17. század végétől nagyon sokan vándoroltak be és telepedtek le hazánkban, ezek többsége pedig az erősebb nemhez tartoztak. A helyzet a 19. század 60-as éveitől változott meg, amikor inkább a kivándorlás volt a jellemző – elsősorban a tengeren túlra távoztak az emberek –, s köztük szintén több volt a főleg fiatalabb férfi. A két világháború hatása tovább erősítette a nőtöbbletet, s ehhez járult, hogy komolyan javult a hölgyek halandósága. Így a 20. században fokozatosan nőtt a különbség a nők javára.
A KSH adatai szerint 1900-ban 3 millió 418 ezer úrra 3 millió 436 ezer hölgy jutott, 1930-ban 4 millió 248 ezerre 4 millió 437 ezer, 1960-ben 4 millió 804 ezerre 5 millió 157 ezer, 1980-ban 5 millió 189 ezerre 5 millió 521 ezer – egyébként ebben az esztendőben éltek a legtöbben hazánkban 10 millió 70 ezren, azóta a szám folyamatosan csökken – 1990-ben 4 millió 985 ezerre 5 millió 390 ezer,
Az pedig közismert tény, hogy az idősebb korosztályban még nagyobb a különbség a nők javára, 60 év felett ez már meghaladja a 10 százalékot, 80 felett pedig már a 100 százalékot, tehát több mint kétszer annyi hölgy éri meg a matuzsálemi kort, mint úr. Érdekesség, hogy 100 évesnél idősebbek között 344 férfi és 790 nő van.
Az pedig még fontosabb, miként alakul majd a jövőben Magyarország összlakosságszáma. Két demográfus kutatást végzett a témában és szomorú megállapításokat tett. Eszerint nem várható, hogy megáll a természetes fogyás, így 2050-ben 8 és fél millióra csökken az itt élők száma.
Nyitókép: Nőjogi aktivisták tüntetnek a nemzetközi nőnap alkalmából Párizsban 2023. március 8-án.MTI/EPA/Teresa Suárez