A baloldal által hevesen támadott debreceni CATL-akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét egy hónappal ezelőtt adta ki a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal. A zöld lámpa után megjelent közleményében a debreceni önkormányzat arra hívta fel a figyelmet, hogy az engedély az Európai Unióban elfogadott határértékeken túl a környezeti terhelés szempontjából érzékeny területeken szigorúbb garanciákat, műszaki megoldásokat és rendszeres, független környezeti ellenőrzést, monitorozást ír elő. „Ez a feltételrendszer garantálja Debrecenben a talaj, a vízbázis, a levegő védelmét és a zajterhelés szigorú határérték alatt tartását” – hangsúlyozták, igyekezve nyugtatni a felkorbácsolt indulatokat a várhatóan 2025-re elkészülő, 40 gigawattóra/év termelési kapacitású üzemmel kapcsolatban.
Debreceni akkugyár: bíróságon folytatódhat az ügy
A kínai akkugyártó óriás, a CATL debreceni gigaberuházását – amely a valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi invesztíció – a néhány hónappal ezelőtt tartott és igencsak viharosra sikeredett közmeghallgatás után kapta fel az ellenzék, amely azóta is igyekszik napirenden tartani az ügyet, és minden lehetséges eszközzel megakadályozni a beruházást.
Ennek részeként a hétvégén először a Momentum, majd az LMP is bejelentette, hogy – előbbi közvetve, utóbbi közvetlenül – bíróságon támadja meg a kormányhivatal környezethasználati engedélyét. Az időzítés nem véletlen, hétfőn ugyanis lejár az ezzel kapcsolatos kereset benyújtásának a határideje. A Momentum azért csak közvetve vesz részt a jogi procedúrában, mert – mint Facebook-bejegyzésükben írták – „a bíróság nyilvánvalóan ki fogja zárni a nem lokális szereplőket az eljárásból és keresetüket vissza fogja utasítani”. Ezért úgy döntöttek,
helyi civileknek nyújtanak jogi támogatást, és utóbbiak adják be inkább a keresetet,
amelyet arra alapoznak, hogy „az engedély politikai nyomásra és jogszabályellenesen született meg”.
A másik bírósághoz forduló ellenzéki párt, az LMP a Védegylettel közösen támadta meg a jóváhagyást a Debreceni Törvényszéken, álláspontjuk szerint ugyanis azt a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalnak el kellett volna utasítania. Kifogásaik között említették, hogy a dokumentum nem tartalmazza a gyár környezeti kibocsátásainak hatásait, továbbá tévesnek és hiányosnak tartják például a vízfelhasználás hatásainak a vizsgálatát.