A Népszava megkérdezte, majd meglepődött: minden pedagógus kap év végi plusz juttatást
A juttatások bruttó 75 ezer forinttól akár 150 ezer forintig is terjedhetnek.
Úgy vélik, további jogi garanciák szükségesek a gyermekek védelmében.
Család- és gyermekjogi, a társadalmi tanításokért felelősséget érző szervezetek szerint további jogi garanciák beépítése szükséges annak érdekében, hogy megvédhessék a gyermekeket az őket veszélyeztető jelenségektől.
A Gyermekjogokért Egyesület, a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete, a Szent István Intézet, valamint Organikus Pedagógia Egyesület közös, az MTI-hez kedden eljuttatott közleménye szerint a gyermekek védelmében az elmúlt időszakban előremutató lépések történtek, a kormányzati erőfeszítések ellenére azonban sajnálattal tapasztalják, hogy
Emlékeztettek: hétfőn a sajtó a közvélemény „elé tárta” egy magát efebofilnak valló férfi videóját, aki azt állította (később az egészet viccnek minősítve), hogy 39 évesen egy 15 éves fiúval folytat szexuális viszonyt.
A férfi – folytatták – aki egy budapesti általános iskolában dolgozott pedagógiai asszisztensként (azóta elbocsátották) e viszonyt teljesen rendben valónak mutatta be, arra hivatkozva, hogy az a hatályos büntető törvénykönyv szerint nem minősül bűncselekménynek. Egy 14 év feletti gyermek ugyanis szabad akaratából felnőttel szexuális kapcsolatot létesíthet jogkövetkezmények nélkül – írták.
„A férfi saját szexuális orientációjáról beszélt, azonban egyetlen dologról nem ejtett szót:
az érintett gyermek jólétéről és jogairól”
– áll a közös kommünikében.
A három egyesület és a Szent István Intézet úgy fogalmazott, hogy „e kérdések a hatályos büntetőjogon túlmutatnak, és megválaszolásra várnak, hiszen a gyermek jogai és érdekei egy felnőtt ember szexuális önmegvalósításához fűződő jogaival merőben ellentétesek lehetnek”.
A közleményben hangsúlyozták, hogy 18 év alatt mindenki gyermek és mindenkit megilletnek a gyermekjogok. Az ő védelmükben rögzítik a hatályos jogszabályok, hogy például ne vásárolhassanak alkoholt, ne drogozzanak, ne vásárolhassanak dohánytermékeket, ne is léphessenek be dohányboltba, szerencsejátékot ne folytathassanak, és – főszabály szerint – ne köthessék össze az életüket egy másik emberrel – sorolták.
A kommüniké emlékeztetett arra is, hogy mindezek az ENSZ 1989-ben elfogadott és – az Egyesült Államokon kívül minden részes állam által – ratifikált gyermekjogi egyezményéből is következnek, és – mint írták – „épp azért születtek meg e szabályok, mert
egy gyermeknek életkorából fakadóan joga van a gyermekkorhoz”.
Joga van az ebből fakadó kiemelt védelemhez, joga van ahhoz, hogy „a testi integritását” a fogantatástól kezdve védjék, hogy a testi és lelki egészsége, integritása megfelelő védelemben részesüljön.
„Vajon ennek fényében az, hogy a büntető törvénykönyv szerint 14 év felett egy gyermek beleegyezését adhatja a szexuális aktusba, feljogosíthat-e egy felnőtt embert arra, hogy e hozzájárulást kihasználja?” – tették fel a kérdést a szervezetek, azt is felvetve:
attól, hogy valami nem bűncselekmény, rendben lesz-e vajon gyermekjogilag?”.
Álláspontjuk szerint a hatályos büntetőjogi szabályok átgondolást igényelnek, egyúttal társadalmi konszenzust sürgetnek abban, hogy – a hatályos büntetőjogtól függetlenül – a gyermekek jogaira „kompromisszumok nélkül tekintsünk” és hogy a gyermekek egészséges fejlődéshez való joga mindig megelőzze a felnőtt emberek szexuális vonzódáshoz való jogát.
Megfogalmazásuk szerint a gyermek fejlődése, felnőtté válásának folyamata nem absztrakt jelenség, hanem biológiai és lélektani valóság. „A felnőtt, érett személyiség egyik mutatója a homloklebeny, amelynek érettsége segít abban, hogy autonóm döntést tudjunk hozni, felmérjük a tetteink következményeit és kontrolláljuk az adott pillanatban ránk törő érzelmeket, azaz valódi beleegyezést tudjunk adni érzelmileg összetett kérdésekben is” – közölték.
Álláspontjuk szerint egy felnőttet szexuális szereplőként beengedni a gyermek életébe mindezek hiányában
„óriási sérülésveszély, ha nem önmagában sérülés”.
Meggyőződésük – írták –, hogy ezeket a traumákat gyermekkorban el lehet és el is kell kerülni, a gyermeket ilyen sérülésektől a társadalomnak meg kell védenie.
„A gyermekjogok mindannyiunkat köteleznek, nemcsak az államot, hanem minden felnőtt embert. A gyermekek jogai mindig meg kell, hogy előzzék a felnőttek igényeit. A gyermekjog nem kompromisszum” – hangsúlyozták.
Ezek alapján a szervezetek kezdeményezik a hatályos magyar jogszabályok vonatkozó felülvizsgálatát, azok következetes, a gyermekek legjobb érdekeit következetesen figyelembe vevő módosítását, ehhez gyermekjogi szakmai segítséget felajánlva – olvasható a közös közleményben.
(MTI)
Nyitókép illusztráció. Fotó: Szent István Intézet Facebook-oldala
***