Újévi fogadalmak: így nem adjuk fel egy hét után, amit bevállaltunk

Hogy miért teszünk fogadalmat? Egyszerűen azért, mert emberek vagyunk. Úgy érezzük, néha számot kell vetni az eddigiekkel és újra kell indulni, erre pedig kiváló lehetőség az év eleje – mutat rá Mike Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus. Alapvetően is vannak céljaink az életben, de mintha az új évbe lépés ezeket mindannyiszor reflektorfénybe helyezné:

„Az újévi fogadalmak kicsit olyanok, mint amikor az ember elővesz egy új füzetet: annak első oldalára a lehető legszebben, legrendezettebben szeretnénk írni. Tabula rasa, vagyis újra tiszta lappal indulunk” – állít párhuzamot.

Ha már füzet: ma már vannak olyan több helyütt is elérhető, nagyon hasznos, ingyen letölthető évértékelő munkafüzetek, amelyek sokat segíthetnek a számotvetésben. „Pár jól fókuszált kérdés segítségével tekinthetünk vissza az előző évünkre, érdemes egy-két órát szánni a kitöltésre” – javasolja a pszichológus. Ha pedig már megvontuk az előző év mérlegét, és szeretnénk, akkor új célokat tűzhetünk magunk elé a következő évre.

Az elengedhetetlen önismeret

Na, de milyen a jó fogadalom, vagy ha úgy tetszik, a jó cél? Mike Zsuzsanna szerint ahhoz,

Mint mondja, „az újév rózsaszín ködében” hajlamosak vagyunk magunkat azzal áltatni, hogy idén majd minden más lesz, csakhogy ez nem reális hozzáállás, „attól, hogy itt az újév, én csak 24 órával lettem idősebb emberré, a személyiségemet nem tudom levedleni” – hangsúlyozza. A jó fogadalomhoz jól kell ismernünk magunkat, ráadásul még ez sem elég, tisztában kell lennünk ugyanis a környezetünkkel is, azzal, hogy milyen lehetőségeket, vagy nehézségeket teremthetnek nekem.

Az elmúlt években különösen megtapasztalhattuk, milyen, amikor a körülmények miatt azonnali újratervezés szükséges. A járvány és a háború közös tapasztalatot szült, amit érdemes leszűrni, és a fejünkbe vésni: „a másik viselkedését – legyen az a házastársam, vagy akár egy másik ország – én biztosan nem fogom tudni megváltoztatni. Azt viszont igen, hogy én hogyan viszonyulok ezekhez” – hangsúlyozza a pszichológus.

Böjte Csabának volt egy szép gondolata a Covid-járvány elején, amit Mike Zsuzsanna is idéz: ha azt mondanák, holnap itt a világ vége, én akkor is kimennék, megmetszeném a fáimat, tenném a dolgom. „Mert mi mást tudok tenni? Attól, ha magamra húzom a takarót, és elbújok, kívül nem lesz máshogy, csak

– hívja fel a figyelmet a szakértő. Ha például nagyon szorongatnak a hírek, használjuk tudatosabban vagy kevesebbszer a médiát.

Tudd a pontos célt és bontsd kis lépésekre!

„A terápiás folyamatokban nagyon fontos a célkitűzés, a coachinggal foglalkozók különösen sokat dolgoznak az első alkalmakon a klienseikkel a nagyon pontos cél kitűzésén, és azon, hogy az oda vezető utat apró lépésekre bontsák. Ez a titka szerintem a jó újévi fogadalmaknak is” – emeli ki Mike Zsuzsanna. Ha szeretnénk ráállni az egy órával hamarabb felkelésre minden reggel, akkor érdemes az első hónapban csak öt-tíz perccel, következő hónapban már hússzal, és így tovább, próbálkozni. A kis lépéseken túl nagyon fontos, hogy beiktassunk magunknak időnként pár percet, hogy ránézzünk, hol tartunk, hogy haladunk.

A példánál maradva, ment-e az öt-tíz perccel hamarabb felkelés, ha ment, miért ment, ha nem ment, miért nem? A pszichológus arra biztat, dolgozzunk egész évben magunkon, mert bár így is előfordulhat, hogy nem érjük el a nagy vágyott célt, az apró lépések közül sokat sikerülhet, ezért nem kudarcként éljük meg ezt, hanem inkább részeredményként. Szerinte a jó cél változtatható.

Vizsgáld meg több oldalról, vállalj érte felelősséget!

A fogadalmunkat érdemes sok oldalról megvizsgálni, látni kell az eléréséhez vezető út nehézségeit. Azt is érdemes végiggondolni, hogy a célunk csak egy remény számunkra, „de jó is volna elérni”, vagy egy, „na jó, megpróbálom, ha sikerül, jó, ha nem, nem”, vagy tudok-e felelősséget vállalni azért, hogy el is érjem.

– húzza alá Mike Zsuzsanna. Tegyük fel a kérdést magunknak, tudjuk-e vállalni a célunkért való folyamatos munkát, mekkora erőfeszítést kíván ez tőlünk, és mit tudunk adni magunknak ezért az erőfeszítésért. Példaként említi a családterápiában használt kölcsönös kérések módszerét, amikor is a család minden tagja kérhet valamit, hogy aztán mindenkinek megérje megcsinálni a másik kérését, hiszen garantáltan ő is kap valamit. „Kicsit így kellene magunkat is kezelni: ha például nem eszem csokoládét, gondoljam végig, mit adok helyette magamnak” – emeli ki. Ha pedig az önmagam motiválása nehezen megy, vonjak be valakit, aki segít abban, hogy megmaradjak az elhatározásomnál.

Feljebb szó esett az önismeretben fejlődésről; a pszichológus szerint ennek rengeteg útja van: tanácsadás, egyéni terápia, csoportos alkalmak, a hívők számára a Jóistennel való kapcsolat, mindenkinek magának kell megtalálnia a számára üdvözítő megoldást. Van egy halom önsegítő könyv is, ám Mike Zsuzsanna ezt inkább azoknak ajánlja, akik kellő kritikával tudják olvasni. „Az önsegítő könyvek becsapósak, hiszen olyan, mintha valaki a saját kérdéseim nélkül próbálna vezetni. Ezzel pedig azért kell vigyázni, mert lehet, hogy nem a saját utamon fognak vezetni, hanem annak az útján, aki megírta azt” – hívja fel a figyelmet.

A tanácsadó szakpszichológus szerint

Mint mondja, érdemes lenne megnézni, hogy mely embertípusok tesznek szívesebben fogadalmakat. Szerinte a külső és a belső kontrollosság mentén egészen biztosan lehetne összefüggést találni. A külső kontrollos személy az, aki hajlamos úgy gondolkodni, hogy minden, ami vele történik, kizárólag rajta kívüli okokkal magyarázható. A belső kontrollos ennek épp az ellenkezője: ők úgy látják, képesek aktívan befolyásolni az eseményeket.

Ami pedig a célkitűzést illeti, különösen azoknak lehet nagy segítség, akik keresik a kapaszkodókat. Akinek nincs fogadalma, egyáltalán nem biztos, hogy motiválatlan, csak másképp működik, lehet, hogy heti lebontásban tervez, ami, valljuk be, jóval emberibb mérték.

Összességében tehát elmondható, merjünk újévi fogadalmat tenni, csak vizsgáljuk meg jól a célunk, az oda vezető út apró lépéseit, és tegyük mellé a felelősségvállalásunkat.