Napok óta a 400 forintos lélektani határ alatt tanyázik az euró árfolyama, sőt a múlt héten már 390 alá is benézett. A Mandiner gazdasági elemzőket kérdezett arról, mi állhat az erősödés mögött, és milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy hosszú távon is búcsút inthessünk a 400 forintos eurónak. Spoiler: az egyik kulcstényező az uniós források folyósítása.
Ahogyan korábban a forint gyengülését, úgy most az erősödését sem egyetlen tényező hajtja. A globális faktorok közül Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kettőt: a dollár gyengülését, valamint a nyersanyag- és az energiahordozó-árak csökkenését emelte ki lapunknak adott nyilatkozatában.
„Az általános befektetői hangulat javulása, az amerikai jegybankkal szembeni várakozások – az év második felében már kamatvágások jöhetnek –, a kínai gazdaság várt fellendülése a zéró Covid-politika kivezetésével mind-mind a dollár ellen hatottak. Ha úgy tetszik,
visszájára fordult a 2022-ben látott trend, és a befektetők dollárt eladva elkezdték újból keresni a feltörekvő piaci eszközöket,
így a kelet-közép-európai fizetőeszközöket is” – magyarázta a szakember.
Az energiahordozók és általánosságban a nyersanyagok világpiaci árának a tavalyi utolsó negyedévben és az ez év elején tapasztalható jelentős csökkenésével kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az olyan energiaimportőrök számára, mint Magyarország vagy éppen Csehország rendkívül pozitív fejlemény. Egyre csökken ugyanis az energiaválságnak a külső egyensúlyra gyakorolt negatív hatása. Ez a két nagy globális jelenség tehát visszahozta a forinttal szembeni befektetői bizalmat, segítve ezzel az erősödést.
A lokális tényezőket említve a szakember rámutatott: az előző év vége felé napvilágot látott kedvezőbb hírek az EU és a magyar kormány vitája kapcsán szintén eloszlattak néhány sötét felhőt. „Persze a tényleges forrásvesztés veszélye még nem hárult el, de már mindenképpen jobb az általános kilátás, mint volt fél évvel ezelőtt. Ez szintén támogatja a forint iránti keresletet. Ahogyan az is, hogy
a Magyar Nemzeti Bank továbbra is kitartóan ragaszkodik a legfőbb céljaihoz: az árstabilitás és a piaci stabilitás megőrzéséhez”
– emelte ki, megjegyezve, hogy bár a piac néhány szereplője már januárban is valamiféle fordulatot várt a jegybanktól, az MNB erre rácáfolva még tovább szigorította a jövőbeli piaci környezetet az új intézkedéseivel. Virovácz Péter értékelése szerint az MNB-nek ez a „rátartisága” ebből a szempontból a piac nagy részében nyugalmat keltett, és a tartósan magas kamatkörnyezet tovább bátorítja a befektetőket a forint melletti pozíciók felvételére.
Az uniós forrásokkal kapcsolatos fejleményeket és a nemzeti bank politikáját a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője úgyszintén megemlítette helyzetértékelésében. Isépy Tamás a Mandinernek úgy fogalmazott:
azonban ezen felül is számos külső és belső tényezőt kell kiemelni.
„Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank lépései rövid távon hatékonynak bizonyultak: a legutóbb 5-ről 10 százalékosra emelt kötelező tartalékráta csökkenti a piacon a forintlikviditást, a magas egynapos jegybanki hitelkamat védi a forintot a túlzott short pozíciók kiépülésével szemben, emellett az energiaszámlák átváltásához szükséges devizát is biztosítja a jegybank, ezáltal védve a forintot a folyamatos leértékelődési nyomás alól” – magyarázta. Másrészt igen kedvezően alakult a nemzetközi környezet is. A magasabb devizatartalék, a csökkenő tőzsdei gázárak, illetve
Isépy Tamás felhívta a figyelmet, hogy a forint az utóbbi hetekben felülteljesít a régiós versenytársakhoz képest, a trendszerű erősödés során azonban kisebb korrekciók előfordulhatnak. Jelenleg a már említett külső-belső tényezők – alacsonyabb gázárak, dollárgyengülés és a magasabb kötelező tartalékráta – a forint erősödésének a fő hajtóerői, így ezeknek az alakulása nagymértékben befolyásolja, meddig tarthat a trendszerű felértékelődés.
„A külföldi elemzők a hazai előrejelzésekhez képest alulbecsülik a magyar GDP 2023-as növekedését, a nemzetközi várakozásoknál erősebb reálgazdasági teljesítmény pozitív hatással lehet a magyar fizetőeszköz árfolyamára. A forint további erősödésében a jelenlegi árszinten stagnáló vagy csökkenő gázáraknak és a dollár euró árfolyamának is jelentős a szerepe, azonbana legfontosabb tényezőt az EU-val való teljes megegyezés jelentené.
Az ország számára jogosan járó források folyósítása a nem elhanyagolható reálgazdasági hatás mellett jelentősen növelné a befektetői bizalmat a hazai fizetőeszköz iránt” – fejtette ki a Századvég szakértője.
Virovácz Péter szerint jelenleg sajnos jóval több az olyan tényező, amely megálljt parancsolhat a forint menetelésének, mint ami még további lendületet adhatna az erősödésnek. A háború eszkalációja, egy újabb hullám az energiaválságban, az uniós pénzek körüli viták fellángolása vagy éppen a globális recessziós félelmek felerősödése újból elbizonytalanítaná a befektetőket – sorolta, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy talán
mivel a jegybank meglehetős erőt mutatva kívánja kordában tartani a piaci folyamatokat.
„Soha nem mondd, hogy soha. Egyelőre azonban nagyobb esélyt látok arra, hogy a forint az év közepén a 370-375-ös sávban mozogjon az euróval szemben, mint hogy ismételten visszatérjen a 400 fölötti szintekre. Amennyiben valóban látjuk az inflációs fordulatot a következő hónapokban, továbbá a globális energiaár-csökkenés kedvező hatása is begyűrűzik és megjelenik a külső egyensúlyi mutatókban, úgy reális esély van a további erősödésre” – válaszolta kérdésünkre az ING Bank vezető elemzője, aki szerint erre csak ráerősíthet, ha a piac bizonyosságot szerez arról, hogy az unióval folytatott tárgyalások rendben zajlanak, és Magyarország az év második felében már aktívan hozzáférhetne az uniós forrásokhoz.
A bizonytalanság ugyanakkor továbbra is rendkívül nagy, és a most látott kedvező hangulat bizony „törékeny jószág”
– tette hozzá.
Hasonlóan fogalmazott a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője is. Isépy Tamás szerint is biztató a jelenleg tapasztalt tendencia, azonban a háború kiszámíthatatlan makrogazdasági környezetet eredményezett, amelyben a közép-kelet-európai régió, ezen belül Magyarország nehéz helyzetben van. „A jóval nagyobb volatilitású devizapiaci árfolyammozgások megszűnését a geopolitikai események tartós enyhülése hozhatja el” – összegzett.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Európa nem lábon, hanem egyenesen főbe lőné magát, ha elkoboznák az orosz pénzügyi vagyont. Miért? Mert megrengetné a nyugati pénzrendszerbe vetett nemzetközi bizalmat, ami miatt beláthatatlan folyamatok indulnának el, végleg kettészakítva a globális gazdaságot, pénzügyi hidegháborúba taszítva a világot.
Még a 2026-os választás előtt kap egy utolsó „dollárfröccsöt” az ellenzéki sajtó.
Valószínűleg nem borotválta kopaszra a fejét a csalódottságtól.
A republiánus kampány volt a kriptoipar legjobb befektetése. A dollárt szinte ész nélkül veszik, míg a részvénypiac már túlfeszítettnek tűnik.
Az amerikai választási rendszer valóban nagyon archaikus, és változtatásokra szorul.
Keményen kiosztotta az ukrán elnököt a republikánus elnökjelölt.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
