Napok óta a 400 forintos lélektani határ alatt tanyázik az euró árfolyama, sőt a múlt héten már 390 alá is benézett. A Mandiner gazdasági elemzőket kérdezett arról, mi állhat az erősödés mögött, és milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy hosszú távon is búcsút inthessünk a 400 forintos eurónak. Spoiler: az egyik kulcstényező az uniós források folyósítása.
Ahogyan korábban a forint gyengülését, úgy most az erősödését sem egyetlen tényező hajtja. A globális faktorok közül Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kettőt: a dollár gyengülését, valamint a nyersanyag- és az energiahordozó-árak csökkenését emelte ki lapunknak adott nyilatkozatában.
„Az általános befektetői hangulat javulása, az amerikai jegybankkal szembeni várakozások – az év második felében már kamatvágások jöhetnek –, a kínai gazdaság várt fellendülése a zéró Covid-politika kivezetésével mind-mind a dollár ellen hatottak. Ha úgy tetszik,
visszájára fordult a 2022-ben látott trend, és a befektetők dollárt eladva elkezdték újból keresni a feltörekvő piaci eszközöket,
így a kelet-közép-európai fizetőeszközöket is” – magyarázta a szakember.
Az energiahordozók és általánosságban a nyersanyagok világpiaci árának a tavalyi utolsó negyedévben és az ez év elején tapasztalható jelentős csökkenésével kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az olyan energiaimportőrök számára, mint Magyarország vagy éppen Csehország rendkívül pozitív fejlemény. Egyre csökken ugyanis az energiaválságnak a külső egyensúlyra gyakorolt negatív hatása. Ez a két nagy globális jelenség tehát visszahozta a forinttal szembeni befektetői bizalmat, segítve ezzel az erősödést.
A lokális tényezőket említve a szakember rámutatott: az előző év vége felé napvilágot látott kedvezőbb hírek az EU és a magyar kormány vitája kapcsán szintén eloszlattak néhány sötét felhőt. „Persze a tényleges forrásvesztés veszélye még nem hárult el, de már mindenképpen jobb az általános kilátás, mint volt fél évvel ezelőtt. Ez szintén támogatja a forint iránti keresletet. Ahogyan az is, hogy
a Magyar Nemzeti Bank továbbra is kitartóan ragaszkodik a legfőbb céljaihoz: az árstabilitás és a piaci stabilitás megőrzéséhez”
– emelte ki, megjegyezve, hogy bár a piac néhány szereplője már januárban is valamiféle fordulatot várt a jegybanktól, az MNB erre rácáfolva még tovább szigorította a jövőbeli piaci környezetet az új intézkedéseivel. Virovácz Péter értékelése szerint az MNB-nek ez a „rátartisága” ebből a szempontból a piac nagy részében nyugalmat keltett, és a tartósan magas kamatkörnyezet tovább bátorítja a befektetőket a forint melletti pozíciók felvételére.
Az uniós forrásokkal kapcsolatos fejleményeket és a nemzeti bank politikáját a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője úgyszintén megemlítette helyzetértékelésében. Isépy Tamás a Mandinernek úgy fogalmazott:
azonban ezen felül is számos külső és belső tényezőt kell kiemelni.
„Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank lépései rövid távon hatékonynak bizonyultak: a legutóbb 5-ről 10 százalékosra emelt kötelező tartalékráta csökkenti a piacon a forintlikviditást, a magas egynapos jegybanki hitelkamat védi a forintot a túlzott short pozíciók kiépülésével szemben, emellett az energiaszámlák átváltásához szükséges devizát is biztosítja a jegybank, ezáltal védve a forintot a folyamatos leértékelődési nyomás alól” – magyarázta. Másrészt igen kedvezően alakult a nemzetközi környezet is. A magasabb devizatartalék, a csökkenő tőzsdei gázárak, illetve
Isépy Tamás felhívta a figyelmet, hogy a forint az utóbbi hetekben felülteljesít a régiós versenytársakhoz képest, a trendszerű erősödés során azonban kisebb korrekciók előfordulhatnak. Jelenleg a már említett külső-belső tényezők – alacsonyabb gázárak, dollárgyengülés és a magasabb kötelező tartalékráta – a forint erősödésének a fő hajtóerői, így ezeknek az alakulása nagymértékben befolyásolja, meddig tarthat a trendszerű felértékelődés.
a legfontosabb tényezőt az EU-val való teljes megegyezés jelentené.
Az ország számára jogosan járó források folyósítása a nem elhanyagolható reálgazdasági hatás mellett jelentősen növelné a befektetői bizalmat a hazai fizetőeszköz iránt” – fejtette ki a Századvég szakértője.
Virovácz Péter szerint jelenleg sajnos jóval több az olyan tényező, amely megálljt parancsolhat a forint menetelésének, mint ami még további lendületet adhatna az erősödésnek. A háború eszkalációja, egy újabb hullám az energiaválságban, az uniós pénzek körüli viták fellángolása vagy éppen a globális recessziós félelmek felerősödése újból elbizonytalanítaná a befektetőket – sorolta, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy talán
mivel a jegybank meglehetős erőt mutatva kívánja kordában tartani a piaci folyamatokat.
„Soha nem mondd, hogy soha. Egyelőre azonban nagyobb esélyt látok arra, hogy a forint az év közepén a 370-375-ös sávban mozogjon az euróval szemben, mint hogy ismételten visszatérjen a 400 fölötti szintekre. Amennyiben valóban látjuk az inflációs fordulatot a következő hónapokban, továbbá a globális energiaár-csökkenés kedvező hatása is begyűrűzik és megjelenik a külső egyensúlyi mutatókban, úgy reális esély van a további erősödésre” – válaszolta kérdésünkre az ING Bank vezető elemzője, aki szerint erre csak ráerősíthet, ha a piac bizonyosságot szerez arról, hogy az unióval folytatott tárgyalások rendben zajlanak, és Magyarország az év második felében már aktívan hozzáférhetne az uniós forrásokhoz.
A bizonytalanság ugyanakkor továbbra is rendkívül nagy, és a most látott kedvező hangulat bizony „törékeny jószág”
– tette hozzá.
Hasonlóan fogalmazott a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője is. Isépy Tamás szerint is biztató a jelenleg tapasztalt tendencia, azonban a háború kiszámíthatatlan makrogazdasági környezetet eredményezett, amelyben a közép-kelet-európai régió, ezen belül Magyarország nehéz helyzetben van. „A jóval nagyobb volatilitású devizapiaci árfolyammozgások megszűnését a geopolitikai események tartós enyhülése hozhatja el” – összegzett.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Senki sem tudja, hol lehet több százezer fegyver, amely Ukrajnából tűnt el mindössze három év alatt. Az ügy számos kérdést felvet, ha az ukrán fegyverek csak egy része is rossz kezekbe került, már annak is súlyos következménye lehet.
A háború sújtotta ország gazdasági mutatói elég lehangoló képet festenek.
Szerda este majdnem benézett 390 forint alá az euró árfolyama.
A NATO-országok pénzéből, az amerikai készletekből biztosítanak felszerelést Ukrajnának.
Ukrajna a 120 milliárd dollárosra becsült 2026-os hadikiadásainak csak a felét képes állni, a többit nyugati partnerektől várja.
A nyomozás során kiderült, hogy a támadók szabotázshoz szükséges eszközöket készítettek elő.
Továbbra is gőzerővel épül az ellenzék „szeretetországa”.
