A sajtótájékoztatón hangsúlyozták: dolgoznak azon, hogy a temető kulturális térré váljon.
Nemrég jelent meg Sal Endre író, újságíró, a Mandiner főmunkatársának negyedik kötete, amely a Fiumei úti sírkertben nyugvók közül 51 személy kalandos életútját mutatja be. A sajtótájékoztatóval egybekötött könyvbemutatón a szerző mellett részt vett Gyuricza Eszter, a Libri kiadóvezetője és Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója.
A Nemzeti Örökség Intézete központjában tartott tájékoztatón Gyuricza Eszter kiadóvezető gratulált Sal Endrének a legújabb kötetéhez, és köszönetet mondott az intézet segítségéért. Hangsúlyozta, hogy egy jó együttműködés keretében jött létre ez a kötet. Majd azzal folytatta,
Sal Endrének sikerült az, ami nagyon keveseknek: egy sírkertbe is képes ezekkel a történtekkel életet vinni”.
Móczár Gábor is megköszönte az együttműködést a kiadónak, és külön megköszönte, hogy kiemelte az „élettel teli sírkertet”. Felidézte, hogy Sal Endrével már jó pár évre visszanyúlik az együttműködés. A most megjelent kötet is „nagyon jól illeszkedik” abba a törekvésbe, amit 2021-ben az Intézet útjára indított. Sal kötetei által a nagyközönség közelebb tud kerülni azokhoz a történelmi személyiségekhez, akik a mintegy 56 hektáron elterülő Fiumei úti sírkertben nyugszanak. A főigazgató felhívta arra a figyelmet, „tudatosan dolgoznak azon, hogy a temető egy kulturális térré váljon”. A sírkert az irodalmi és színházi programokon túl tematikus sétákat is kínál a látogatóknak, de fontos az is, hogy az ott nyugvókról szóló érdekes történetek eljussanak azokhoz az érdeklődőkhöz is, akik nem tudják megoldani, hogy a sírkertbe személyesen ellátogassanak. A most megjelent könyv által olyat tudnak kínálni a látogatóknak, amit korábban nem kaptak meg. Az Intézet vezetője ezt követően hozzátette, bízik benne, hogy a Hősök és kalandorok nem az utolsó állomása ennek az együttműködésnek.
Sal Endre a sajtótájékoztatón elmondta, hogy számára ennek a kötetnek a megjelenése „nagy ünnep”. A szerző felidézte, hogy a Librivel való együttműködése 2019-re nyúlik vissza, akkor kereste meg a kiadót a Mi, magyarok című könyvének ötletével, amelyet azóta már három másik követett. Sal itt ragadta meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjon mind a kiadónak mind Bárdos Zsuzsa szerkesztőnek, valamint a Nemzeti Örökség Intézetének, amelynek munkatársai elmondása szerint nyitottsággal és rugalmassággal álltak ehhez a munkához. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy „ez a könyv karácsonyi ajándéknak is nagyon jó, főként azoknak, akik szeretik azokat az önéletrajzokat, ahol a magánélet is kidomborodik”. Sal szerint egy-egy ilyen kötettel még a történelemoktatást is színesebbé lehet tenni.
Móczár Gábor kérdésre válaszolva elmondta, hogy aktív kapcsolatot tartanak fent az oktatási intézményekkel. A hosszabb távú terveik között szerepel, hogy a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program minél szélesebb körben ismertté váljon. Mint mondta, a tesztprogram értékelése nemrég megtörtént. Móczár elmondta, hogy bár a NÖRI-t a legtöbben a temetőiről ismerik, ők felelnek több mint nyolcvan nemzeti és történelmi emlékhely szakmai koordinációs feladatainak ellátásáért is. „Ezek az emlékhelyek potenciálisan alkalmasak arra, hogy össze tudjuk őket kapcsolni a történelemoktatással.
Jelenleg egy olyan programon dolgozunk, amely kreatív csoportmunkán keresztül hozná közelebb a diákokat a történelemhez és nemzeti hőseinkhez.
A célunk az, hogy jövőre egy olyan átfogó program készüljön a 12-18 év közötti korosztály számára, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok a tanulmányaik során eljussanak egy nemzeti vagy történelmi emlékhelyre, és ahol egy iskolai előkészítő munka után nyomkereső játékkal, filmkészítéssel, esetleg prospketusírással szerezzenek bővebb ismereteket az adott helyszínről”. Erre a rendhagyó feladatra a Nemzeti Alaptanterv évente két alkalommal biztosít lehetőséget. „A történelemtanárokat pedig csak buzdítani tudjuk arra, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Ennek egyik helyszíne lehet a jövőben a Fiumei úti sírkert. Az elmúlt két-két és fél hónapban mintegy 200 magyarországi iskola 5000 diákja próbálta ki öt különböző helyszínen ezt a tesztprogramot. Jelenleg összesítjük az eddigi tapasztalatokat. A célunk, hogy jövő tavasszal már egy koherens program álljon össze, amelyet be lehet majd illeszteni a tantervbe” – ismertette Móczár Gábor.
A sajtótájékoztatót követően a szerző exkluzív sétát tartott a könyvben szereplő személyek sírjainak felkeresésével a Fiumei úti sírkertben. A programon a sajtó jelenlévő képviselői mellett egy gimnáziumi osztály is részt vett.
Nyitókép, képek: Mátrai Dávid/Mandiner
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A kínai szakértők szerint a könyv egyedülálló betekintést nyújt Magyarország történelmi örökségébe és modern stratégiájába, amelyet méltán neveztek „Kelet és Nyugat hídjának”.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Így kell gondolkodnunk az új európai politikáról. Nagy Ervin írása.
Meghívót kapott az U16-os válogatottba.
