Döntött az Országgyűlés: nem kell nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez

2022. december 07. 19:55

Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát.

2022. december 07. 19:55
null

A jövőben nem törvényi feltétele a diploma megszerzésének a nyelvvizsga, erről is döntött szerdai ülésén az Országgyűlés, amely ismét létrehozta a Honvéd Vezérkart.

Ezentúl a nyelvvizsga nem feltétele a diploma megszerzésének 

Az Országgyűlés 135 igen, 41 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett elfogadta az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosítását. A jövőben a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának törvényileg megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést. Intézménynek gondoskodnia kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról.

Ezt a rendelkezést az idei tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni, de a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell. A felsőoktatási intézmények lehetőséget kapnak mesterképzés létesítésére, ha már jelenleg is rendelkeznek alapképzés-indítási jogosultsággal az érintett képzési területeken.

Állami egyetemnél foglalkoztatott oktató, kutató továbbra is hetvenéves koráig foglalkoztatható, de egyházi és magán felsőoktatási intézményekben – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is – eltörlik ezt a korhatárt, hetvenévesnél idősebb oktató, kutató is foglalkoztatható.

A jövőben a Kossuth-díj a művészeti felsőoktatásban teljesíti az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges feltételeket. 

A pedagógusellátottságot azzal javítja a törvény, hogy a tanári modulokat már az alapképzésben is fel lehet majd venni és így azok nem csökkentik az állami ösztöndíjas kereteket. Az elismerési törvény módosításával az európai felsőoktatási térség 49 tagállamában kiállított oklevelek esetében a magyar felsőoktatási intézményeknek nem lesz elismerési teendője, mert ezek az oklevelek a megfelelő hazai végzettségi szinttel válnak egyenértékűvé.

Ismét lesz Honvéd Vezérkar 

Ismét lesz Honvéd Vezérkar – erről 136 igen szavazattal, 46 ellenvoks és 10 tartózkodás mellett döntött az Országgyűlés. A Honvéd Vezérkar 2019 januárjában szűnt meg, akkor az Összhaderőnemi Parancsnoksággal összeolvadva vált Magyar Honvédség Parancsnokságává. Most azonban annak érdekébe, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség teljes egészében szétváljon egymástól, ismét létrehozza a Ház a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos törvények módosításával. 

Miután november 1-jével létrejöttek a középirányító haderőnemi parancsnokságok, a Honvéd Vezérkar felső szintű stratégiai irányító lesz. Strukturális változásokat a jogszabály nem vezet be, a jelenlegi főparancsnoksági felépítés változatlan marad. 

(MTI)

Nyitóképen a magyar országgyűlés plenáris ülése. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Összesen 114 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Hájas Gerzson a hitlerszakértő
2022. december 08. 13:41
Aki 8 év általános, 4 év másodoktatás és 3-5 év felsőoktatás után képtelen letenni egy nyelvvizsgát az inkább pakoljon maltert mert nem neki való a tanulás.
mer-kell
2022. december 08. 07:01
Ilyen tanárok mellett sajnos diploma sem lesz senkinek! Politizálnak az iskolában, utcára visszük a gyerekeket, akik nem tudnak szépen, helyesen, magyarul beszélni, írni olvasni. Mindegyik kölyök csak a jogait tudja! Elég csak egy kommentfalat végigolvasni!
Srptk
2022. december 08. 06:45
Miért kell ennyi buta diplomás? Szakképzés, normális szakember pedig nincs! Akinek nincs nyelvvizsgája tanuljon szakmát! Elég a gyurcsányi, szanyi, lendvai, kuncze, horn,arató féle parlamenti töltelékekből!
Ekeke
2022. december 08. 05:00
A felvételizők mintegy fele már a jelentkezéskor rendelkezik egy középfokú nyelvvizsgával –, a hallgatók jelentős része azonban még az egyetem utolsó évére sem képes eleget tenni a követelménynek. Óriásiak a különbségek az egyetemek és a képzési területek között: a Corvinuson, a Műegyetemen vagy az ELTE-n a gólyák 90 százaléka már a belépéskor túl van egy-két középfokú nyelvvizsgán. Ezzel szemben például a Kodolányi János Egyetemen volt olyan év, amikor a gazdasági oklevelek 45 százalékát nem vették át nyelvvizsga hiánya miatt, a Nyíregyházi Egyetem az agrárdiplomák negyven százalékát tartotta vissza ugyanezen okból, az Eötvös József Főiskolán és a Gál Ferenc Főiskolán pedig a bölcsészdiplomák harmada maradt gazdátlan. A kormány többször is megpróbált hozzányúlni a kérdéshez. A 2015-ös tervek éppenséggel még szigorításról szóltak: akkor arról volt szó, hogy az általános felvételi követelmények közé kell emelni a nyelvvizsgát Majd a koronavírus miatt két egymás utáni tanévben el is tekintettek a nyelvvizsga-követelményektől, és nem hogy bejutni, de diplomázni is lehetett nyelvtudás nélkül. Így durván 140 ezer beragadt (!) diplomát osztottak ki. Őszintén: tényleg nem jó üzenet a nyelvvizsga eltörlése. No de mit csináljon az állam a több mint százezer végzőssel, akik inkább hagyták veszni a diplomájukat, mintsem egy nyamvadt nyelvvizsgát megszerezzenek? A magyarok többsége nem hajlandó nyelveket tanulni.( Az más kérdés, hogy azok közül is akik nyelvvizsgáztak, ha kimennek külföldre, dobhatják az első kukába a Rigó utcai papírjukat.) Erre valahogy reagálni kell. De például még a néhány ezer fős szinkron maffiával való leszámolás sem sikerült, ami mérhetetlen károkat okoz a magyarok nyelvtanulásának....
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!