A liberális politikai elemző nagyon kikelt Trianon ellen.
Az ATV Öt című műsorának e heti adásában is szóba került Orbán Viktor Nagy-Magyarországot ábrázoló sálja, melyben a válogatottságtól búcsúzó Dzsudzsák Balázst fogadta, s a szomszédos országokban jelentős port kavart.
Ceglédi Zoltán politikai elemző – Konok Péterre reagálva, aki szerint a nagy-magyarországos matricát csak a rendszerváltás vesztesei ragasztják rá lepukkant Opeljeikre – élesen kikelt Trianon relativizálása ellen. „Arról lehetne vitatkozni, hogy volt-e olyan időszak, amikor a vajdasági magyaroknak szabadabb, prosperálóbb élete volt, mint a Magyarországon élőknek. Nekünk Tompán akkor egy bezártabb és szegényebb életünk volt, mint a szabadkai magyaroknak – ’90 előttről beszélek –, de a délszláv háború ezt áthúzta” – mesélte az elemző, aki szerint arról is lehet beszélni, „hogy a Szlovákiában élő felvidéki magyaroknak az uniós csatlakozás adott egy lehetőséget arra, hogy akár városok is újra egyesüljenek, vidékek újra egyben legyenek”.
Sőt, Niedermüller Péter botrányos Facebook-posztjára utalva azt is megjegyezte, „nagy divat most a bezzegromániázás is, hogy bezzeg Romániában a magyaroknak, akik ott élnek, tán még jobb is, írta ezt az egyik ellenzéki politikus, hogy Romániához tartoznak”.
Ugyanakkor leszögezte: „Abban egészen biztos vagyok, hogy Trianon óta
nem volt egyetlen másodperc sem, amikor egy kárpátaljai magyarnak jobb volt Szovjetunióhoz vagy Ukrajnához tartozni, mint ha hozzánk tartozott volna.
Hogyha csak Munkács, Ungvár és Beregszász meg a környéke itt maradt volna nálunk, akkor ezekben a percekben is lenne körülbelül negyedmillió ember, aki nem a háborúban, hanem csak a háború szomszédságában élne.”
Határozottan elítélte azt a hozzáállást, „ha minderről nem beszélünk azért, mert azt mondjuk, hogy ez egy Horthy-nosztalgia, meg a lerobbant autókra kirakott Nagy-Magyarország-matrica, nem mondunk semmit arról, hogy a népdalaink, a népmeséink, a kultúránk egy jelentős része olyan vidékeken született, amiket most mind le akarunk írni úgy, hogy az Orbán sálján van”, és emlékeztetett arra, hogy kultúránk számos jelentős alkotója, így például Kosztolányi Dezső vagy Márai Sándor is a Trianonban elvesztett magyar területeken született.
A teljes beszélgetést itt tekintheti meg (a vonatkozó rész 57. percnél kezdődik):
Nyitókép: Mandiner Archív
A hétvégi genfi találkozó után amerikai tisztviselők szerint az ukrán fél kész elfogadni az új békefeltételeket, és megkezdődött azok átadása a moszkvai delegációnak.
Európa a kompromisszum helyett a konfliktus fenntartására készül.
Egyre többen utasítják el az EU-s menekültelosztási kvótákat.
Ez volt a 13. eset az ukrajnai háború kezdete óta, amikor az Ukrajna elleni orosz légitámadások során drónok repültek be a román légtérbe.
Donald Trump alelnöke, J. D. Vance élesen bírálta Mitch McConnell korábbi republikánus vezetőt.
Az Energoatom körüli százmilliós korrupciós botrány Kijevben már az elnöki hatalmi központot is elérheti. Miközben a Nyugat igyekszik Ukrajnán belül tartani az ügyet, Moszkva már von der Leyen nevét is belekeveri a Mindics-hálózatba. Bizonyíték nincs, politikai kockázat annál inkább – különösen, ha nyitva maradnak a brüsszeli pénzcsapok.
„Volt esélyetek, fiúk, de nem éltetek vele” – szúrt oda az orosz külügyminiszter a brüsszeli vezetésnek.
A geopolitikai erőviszonyok gyorsabban változnak, mint ahogy Európa reagálni tudna. Földi László titkosszolgálati szakértővel beszélgetünk a Stratégában. Házigazda: Pócza István
