Ceglédi Zoltán: Egy kárpátaljai magyarnak egy másodpercig sem volt jobb Ukrajnához tartozni

Az ATV Öt című műsorának e heti adásában is szóba került Orbán Viktor Nagy-Magyarországot ábrázoló sálja, melyben a válogatottságtól búcsúzó Dzsudzsák Balázst fogadta, s a szomszédos országokban jelentős port kavart.

Ceglédi Zoltán politikai elemző – Konok Péterre reagálva, aki szerint a nagy-magyarországos matricát csak a rendszerváltás vesztesei ragasztják rá lepukkant Opeljeikre – élesen kikelt Trianon relativizálása ellen. „Arról lehetne vitatkozni, hogy volt-e olyan időszak, amikor a vajdasági magyaroknak szabadabb, prosperálóbb élete volt, mint a Magyarországon élőknek. Nekünk Tompán akkor egy bezártabb és szegényebb életünk volt, mint a szabadkai magyaroknak – ’90 előttről beszélek –, de a délszláv háború ezt áthúzta” – mesélte az elemző, aki szerint arról is lehet beszélni, „hogy a Szlovákiában élő felvidéki magyaroknak az uniós csatlakozás adott egy lehetőséget arra, hogy akár városok is újra egyesüljenek, vidékek újra egyben legyenek”.

Sőt, Niedermüller Péter botrányos Facebook-posztjára utalva azt is megjegyezte, „nagy divat most a bezzegromániázás is, hogy bezzeg Romániában a magyaroknak, akik ott élnek, tán még jobb is, írta ezt az egyik ellenzéki politikus, hogy Romániához tartoznak”.

Ugyanakkor leszögezte: „Abban egészen biztos vagyok, hogy Trianon óta

Hogyha csak Munkács, Ungvár és Beregszász meg a környéke itt maradt volna nálunk, akkor ezekben a percekben is lenne körülbelül negyedmillió ember, aki nem a háborúban, hanem csak a háború szomszédságában élne.”

Határozottan elítélte azt a hozzáállást, „ha minderről nem beszélünk azért, mert azt mondjuk, hogy ez egy Horthy-nosztalgia, meg a lerobbant autókra kirakott Nagy-Magyarország-matrica, nem mondunk semmit arról, hogy a népdalaink, a népmeséink, a kultúránk egy jelentős része olyan vidékeken született, amiket most mind le akarunk írni úgy, hogy az Orbán sálján van”, és emlékeztetett arra, hogy kultúránk számos jelentős alkotója, így például Kosztolányi Dezső vagy Márai Sándor is a Trianonban elvesztett magyar területeken született.

A teljes beszélgetést itt tekintheti meg (a vonatkozó rész 57. percnél kezdődik):

Nyitókép: Mandiner Archív