A 20. század első felének sorscsapásai ellenére a magyarság soha nem mondott le a szabadságról, az őszinte szabadságvágy pedig 1956 őszén reménnyé változtatta a csüggedést és nemzetté a népet – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tartott az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.
Nemzetté formálja a világban szétszóródott magyarságot
Gulyás Gergely kiemelte, 1956 hősei szabad hazát akartak nem csak maguknak, hanem a jövőnek is örökül hagyni. Habár a küzdelmük esélytelen és reménytelen volt, a hősök mégis vállalták a biztos halált, és nem remegtek meg a bitófa árnyékában sem, mégpedig azért, mert tudták, hogy igazuk van – mondta a miniszter. Gulyás Gergely hangsúlyozta, az 1956-osok tanúságtétele bizonyítja, hogy a küzdelem értelme nem csak a győzelem lehet, és hogy az igazság mögött nem mindig áll többség, de
jobb egyedül maradni, mint hazugságban élni.
A magyarság közös emlékezetének örökké részesei maradnak azok, akiknek lelke a nemzet szabadságáért szállt az égbe. Példájukkal, áldozatukkal ők jelenítik meg mindazt, ami a föld ezen határokkal körbezárt területét hazánkká teszi, és bennük testesül meg mindaz, ami nemzetté formálja a világban szétszóródott magyarságot – fogalmazott a miniszter. Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a hazaszeretet minden korban más feladatot ad: 1956-ban a haza szeretetét fegyverrel, a diktatúrával szembeni nyilvános kiállással, életáldozattal kellett bizonyítani.