Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Putyin erői a „náci Németország” hadsereg példáját követi, míg az ukránok a szovjetek örökösei – érvel a volt SZDSZ-es politikus.
Mint ahogy arról lapunk is beszámolt, a momentumos Gelencsér Ferenc több párttársával együtt körbe tekerte magyar zászlóval a Szabadság téri szovjet emlékművet.
Több baloldali megmondóember után péntek reggel Bauer Tamás is hosszas kommentárt fűzött a momentumos performanszhoz, először is arra emlékeztetve, hogy korábban a Jobbik álláspontja is az volt, hogy el kell bontani az emlékművet, amely Bauer szerint „állásfoglalás arról, hogy miként tekint a magyar állam, amely ezt az emlékművet ma is fenntartja Budapest szívében, a második világháborúra”.
Bauer szerint az, hogy az emlékmű felállításáról 1945-ban a szovjet megszálló hatóságok döntöttek Budapesten, Berlinben és Bécsben, valamint, hogy az utóbbi két helyen nem akarják sem letakarni, sem elbontani, azt mutatja, hogy mind „a demokratikus német, mind a demokratikus osztrák állam szakított a Szovjetuniót megtámadó náci állam örökségével. Van-e okunk nekünk, magyaroknak másképpen gondolni a második világháborúra és a szovjet győzelemre, mint a németeknek és osztrákoknak?” – kérdezi Bauer.
„Így van ez jól: azt fejezi ki, hogy a magyar állam utólag sem azonosul a korabeli magyar állam és hadserege szerepével a második világháborúban.
Nem volna helyes ezen változtatni: az emlékmű helye továbbra is a Szabadság téren van”
– vélekedik.
Bauer bejegyzése végén külön fejtegetésbe kezd az orosz-ukrán háború kapcsán is, amelyben úgy fogalmaz, hogy „az Ukrajnát megtámadó orosz hadsereg nem a náci Németország ellen előbb védekező, majd ellentámadó szovjet hadsereg, hanem a Lengyelországot, majd a Szovjetuniót megtámadó német hadsereg példáját követi.
Putyin háborúja nem indok a második világháborúban elesett katonák emlékművének megőrzésével szemben: az ő örököseik a Putyin hadseregének ellenálló ukránok”
– írja.
Bauer Tamás teljes okfejtését ide kattintva olvashatja.
Nyitókép: MTI/Beliczay László