Bauer szerint az, hogy az emlékmű felállításáról 1945-ban a szovjet megszálló hatóságok döntöttek Budapesten, Berlinben és Bécsben, valamint, hogy az utóbbi két helyen nem akarják sem letakarni, sem elbontani, azt mutatja, hogy mind „a demokratikus német, mind a demokratikus osztrák állam szakított a Szovjetuniót megtámadó náci állam örökségével. Van-e okunk nekünk, magyaroknak másképpen gondolni a második világháborúra és a szovjet győzelemre, mint a németeknek és osztrákoknak?” – kérdezi Bauer.
„Így van ez jól: azt fejezi ki, hogy a magyar állam utólag sem azonosul a korabeli magyar állam és hadserege szerepével a második világháborúban.