Magyar Péter bukása már a küszöbön van, nem kell sokat várni
Nos, végre tiszta víz került abba a bizonyos pohárba.
Árnyékkormányt alakított Dobrev Klára vezetésével a DK. De mit is jelent ez a fogalom, és mit szeretne mindezzel a Gyurcsány-párt elérni? Elemzésünk.
Szóltak. Készültek. Elkészültek.
„Készülünk” – hónapokig ezt a szlogent ismételgették a közösségi médiában a Demokratikus Koalíció politikusai, végül a napokban bejelentették, elkészültek, és azt is közölték, hogy mivel. Dobrev Klára, a pártvezér Gyurcsány Ferenc felesége megalakította a DK úgynevezett árnyékkormányát. A „kabinet” 15 árnyékminisztere közül mindössze egy van, aki nem tagja Gyurcsány Ferenc pártjának.
Mi az az árnyékkormány?
Az árnyékkormány (eredetiben Shadow Cabinet) a brit politikai kultúrából eredő fogalom, egy olyan ellenzéki politikusokból álló csoport, amely jellemzően az aktuális kormány struktúráját lemásolva egy alternatív kabinetet alkot. Célja, hogy a regnáló vezetés alternatívájaként mutassa be magát, és meggyőzze a szavazókat saját kormányzóképességéről. Az árnyékkormány általában nem hivatalos testület, de van erre ellenpélda is. Az Egyesült Királyságban például Hivatalos Ellenzéki Árnyékkabinet néven intézményként működik, és nem csak lehetősége, hanem kötelessége is a kormányzati politikával szemben alternatív javaslatokat megfogalmazni. Az árnyékkabinetet sokszor egyetlen párthoz kötődő politikusok alkotják, vezetője szinte mindig az ellenzék legerősebb pártjának elnöke. Magyarországon nem példa nélküli az árnyékkormány-alakítás – 2006 őszén épp a regnáló Gyurcsány-kormány ellen alakított árnyékkabinetet a Nézőpont.
A DK reális esélyei
Így gondolja Mráz Ágoston politológus, a Nézőpont Intézet vezetője is, aki erre vonatkozó kérdésünkre úgy válaszolt, Gyurcsány és a DK az ellenzéki összefogás választási vereségét követően kialakult tanácstalanságot és káoszt kihasználva megpróbál minél nagyobb területet elfoglalni az ellenzéki térfélen.
Erre minden esélye megvan, hisz a Jobbik a sokadik pártszakadás után a megszűnés szélén táncol, a hozzá hasonlóan parlamenti küszöb alá került MSZP olyan szintre süllyedt, hogy lasszóval kellett jelöltet fogni a férfi társelnöki posztra, az LMP-vel már nem is nagyon érdemes, a Párbeszéddel politikai súlya alapján pedig soha nem is volt értelme foglalkozni. A 9 százalékra mért Mi Hazánk Mozgalom és a DK potenciális szavazóbázisának aligha van metszete, így
Mráz Ágoston is úgy véli, hogy erről szó sincs, hiszen az önmagát „államférfiként” meghatározó Gelencsér Ferenc vezetésével a párt finoman szólva sem táltosodott meg, ami extra lehetőséget ad Gyurcsányéknak, hogy a tőlük telhető maximális ellenzéki szavazót saját táborukba csábítsák. Az elemző szerint erről szól a DK árnyékkormánya – kommunikációs szinten a kormánnyal küzd, ám valójában az ellenzékkel harcol, hiszen nincs realitása kormányváltó erővé válni.
A Nézőpont vezetője szerint ugyanis létezik a Gyurcsány-ellenes ellenzéki szavazótábor, így a teljes ellenzéki térfelet sosem tudják elfoglalni. Tény ugyanakkor, hogy
A Momentum megpróbálta az előbbi közeget összekovácsolni, de ez nem sikerült neki, így az ellenzéki térfél jelenleg egypólusú – mondja az elemző, aki szerint ehhez a tehetségük, a szervezőerejük és feltehetően az anyagi forrásaik is rendelkezésre állnak, így előnyben vannak a többi ellenzéki párthoz képest.
Vegyes reakciók
Mráz Ágoston szerint gyenge az árnyékkormány névsora, Gyurcsányéknak nem sikerült egy széles baloldali koalíciót összeállítani, szinte csak dk-s politikusok szerepelnek a listán, pedig az ellenzéki térhódításhoz épp erre lett volna szükségük. Úgy véli,
hiszen ez aktív parlamenti munkát feltételez, főleg a Gyurcsány-ellenes ellenzékhez képest, amely Hadházy Ákossal az élén még a parlamentből való kivonulást is fontolgatta.
Gyurcsányék egykori szövetségese, Márki-Zay Péter úgy reagált, DK számára jó lépés az árnyékkormány létrehozása, de ez nem segíti a kormányváltást, mert megosztja az ellenzéket. Sőt azt is el tudja képzelni, hogy a DK nem bánja, ha ezzel a Fidesz is kormányon marad, és ők is „bebetonozódnak” mint ellenzék. Vona Gábor, egykori Jobbik-elnök szerint,
„színtiszta, hardcore DK-kormány sejlett fel, ha valakinek esetleg még nem lett volna krízisérzete”.
Farkasházy Tivadar baloldali „humorista” szerint az árnyékkormány jó ötlet, csak kevesen vannak benne, akik értenek a szakterületükhöz. A HVG vezércikke szerint „a DK árnyékkormánya nyílt hadüzenet az ellenzéknek”. Az egykori Jobbik-elnök szerint az ellenzék földön fekvő tagjai közül a DK ezzel legalább azt tudta bemutatni, hogy sánta. A Momentum egy lufi, és úgy véli óriási mázlija a Fidesznek, hogy a DK-árnyékkabinet felállításával még a legsúlyosabb válságban is ők maradtak a legjobb választás.
Az MSZP egykori elnöke, Lendvai Ildikó pedig úgy véli, nem lenne jó, ha minden ellenzéki párt a saját árnyékkormányt alakítva versenyre kelne a DK-val. Szerinte árnyékkormányok helyett árnyékparlamentre lenne szükség, amelybe a politikusok civil szervezeteket is bevonnának. Mérő Vera feminista aktivista pedig azt sérelmezte, hogy Dobrev árnyékkormányában mindössze két nő van. (A szóvivő ugyan nem kormánytag, de talán nyújt némi vigaszt, hogy ezt a posztot is egy nő, Kálmán Olga kapta meg.
Az árnyékkormány bizonyítja: igaza volt a jobboldalnak
Az ellenzékben Gyurcsány a főnök. Akár tetszik az ellenzéki szavazóknak, akár nem. Bővebben...