Magyar Péter és Vitézy Dávid is elárulja a választóit
Előbbi ugyanis azt ígérte a kampányban, hogy nem fog DK-hoz köthető személyeket támogatni, míg Vitézy Dávid azokat fideszeseket csapja arcul, akik rá szavaztak az óbaloldal leváltása érdekében.
Ez nagy kudarc az ellenzéki pártoknak is, hiszen ők ezúttal is a válság mélyítésében érdekeltek, de a mostani helyzetből sem tudnak tőkét kovácsolni – mondja Deák Dániel politikai elemző.
Mára már egyre nyilvánvalóbb, hogy kifulladtak a néhány hete elkezdődött magyarországi tüntetések. Múlt vasárnapra például két akciót hirdettek meg, de mindkettő elmaradt, s bár azóta szórványosan előfordulnak, egyre kisebb a hatásfokuk.
Pedig a demonstrációk kezdetén még abban bíztak az ellenzéki pártok, illetve a szimpatizánsaik, hogy a kata, majd a rezsicsökkentés módosítása elleni tiltakozások akkora erőre kapnak, hogy beleremeg a hazai belpolitika. S nem kevesen voltak azok sem, akik már Orbán Viktor bukását és kormányváltást vizionáltak. Ezt a reményt táplálta egyébként Gyurcsány Ferenc is, aki szinte naponta írta és írja ki a Facebook-oldalára, hogy „Készülünk”, de soha nem részletezte, hogy mire. Ezt a DK-s politikusok sem akarják elárulni, általában somolyogtak, amikor erre az újságírók rákérdeznek vagy elkenik a választ.
A pártok szerepvállalása is meglehetősen ellentmondásos. Több akciót például a Kutyapárt szervezett, de ők inkább piknikhangulatot varázsoltak az elfoglalt hidakra, vígan iszogattak, eszegettek, s közben hiába szidták a kormányt,
Kovács Gergő „főkutya” ugyan szellemesen nyilatkozik, jó poénokat mond, de nem az a személyiség, aki a gyújtó hangvételű szónoklataival tömegeket tud a barikádokra vezényelni.
Rajta kívül még a Momentum új elnöke aktivizálta magát. Ha kellett, szónoklatot tartott, ha kellett, vacsora közben próbált alkudozni Palkovics László miniszterrel, de Gelencsér Ferencnek is hiányzik az a karizmája, amellyel meghatározó alakja, főszereplője lehet ilyen demonstrációknak.
A civilek pedig hamar egyértelművé tették, hogy az ellenzéki pártok szálljanak le róluk, nem szeretnének pártlogót, -zászlót látni a megmozdulásaikon. Közülük a futárok ragadták magukhoz a kezdeményezést, komolyan is próbálták venni magukat, durva útlezárásokat lengettek be, de egyszerűen hiányzik belőlük az ilyen akciók megszervezéséhez szükséges rutin, tapasztalat. Így eddig az volt a forgatókönyv, hogy a csoportosulás meghallgatta a gyújtó hangúnak szánt – de nem úgy sikeredett – beszédeket, majd céltalan bolyongásba kezdett a belvárosban. Járkáltak a hidak között, olykor elmentek az Oktogonhoz, a parlament elé, a Fidesz Lendvay utcai székházához, a Karmelita kolostorhoz, és még néhány, találomra kiválasztott ikonikus helyszínhez.
A hétfő esti Jobbágyfelkelés elnevezésű „tüntetésen” pedig már szinte több volt a rendőr, mint a demonstráló, kezdéskor „másfél legénybúcsúnyi” tömeg, vagyis pár tucat ember gyűlt csak össze. Később, akkor már talán pár százan voltak, a Margit hídon, valamint a körúton akadályozták a gépjárműforgalmat és a közösségi közlekedést is. Este 9 órára a Kossuth térre meghirdetett gyűlés hivatalosan is befejezetté vált. Bayer Zsolt például erről úgy fogalmazott, ezen a balos tüntetésen megint annyian vannak, mint egy jobbikos műveltségi vetélkedőn.
de egyértelmű, hogy a résztvevők számától függ minden. Hadházy Ákos jól látja ezt, bár a végső kimenetekben, úgy látszik, téved. Július 15-én ugyanis azt posztolta a Facebook-oldalára, hogy akármi is fog történni a következő napokban, egy biztos: ez csak a kezdet. A független parlamenti képviselő azt is leírta, „A KATA eltörlése elleni tiltakozások harmadik napján sokan kérdezték, hogy mi lesz ebből, illetve merre tovább. A válasz egyszerű: az eredmény egyedül attól függ, hányan és mennyire kitartóan tiltakoznak”. Ezek szerint most nagyon nem áll jól a szénája sem a tüntető civileknek, sem a belpolitikai csodát tőlük váró ellenzéki pártoknak.
Lapunk kérdésére válaszolva Deák Dániel úgy véli, már a tüntetések kezdetén látszódott, hogy nem lesz komoly belpolitikai hatásuk, hiszen nagyon kevesen vettek részt rajtuk: amikor a legtöbben voltak, akkor is csak egy-két ezer emberről beszélhetünk. A hétfői akció pedig egyenesen bohózatba fulladt, már a Margit hidat sem tudták lezárni.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője úgy véli, ez nagy kudarc az ellenzéki pártoknak is, hiszen ők most is a válság elmélyítésében érdekeltek – csakúgy, mint a koronavírus-járvány tombolása idején is –, de a mostani helyzetből sem tudnak tőkét kovácsolni.
Fotó: A Margit hidat lezáró tüntetők egyike a pesti hídfőnél 2022. július 18-án. A demonstrálók a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, a katáról szóló törvény szigorítása és a rezsiköltségek emelkedése ellen tüntettek. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd