Megnéztem az élettelen testeket, és felfedeztem köztük Sándorét is. Az arca alig volt felismerhető,
de a mellén levő névcímke sértetlen maradt. Így oszlott el minden kétségem. Az én férjem halt meg” – csuklott el a hadiözvegy hangja. Mária hisz benne, hogy Sándor áldozata nem hiábavaló, írják.
Kis Sándor a dél-ukrajnai Ocsakov városát védte, amikor életét vesztette, teszik hozzá. „Sándor a gyermekei békéjéért áldozta életét. Hiszem, nekem már nincs más feladatom, mint az, hogy megőrizzem az emlékét, és a két kisfiunk álmát megvalósítsam. György és Vaszelij örökké emlékezni fog az édesapjára. Erről gondoskodom” – ígérte meg a gyászoló feleség, aki úgy érzi, soha senkit nem lesz képes úgy szeretni, mint Sándort. „Büszke vagyok a férjemre! Hiszek a gyermekeim szép jövőjében, a jobb életében, ugyanakkor mérhetetlenül fáj, hogy a fiaink apa nélkül fognak felnőni. A háború tönkretette az életünket, és elvette a hitvesemet” – mondta még Mária.
Kép forrása: Borsod online