Omikron: Bizakodhatunk végre?

November végén ütötte fel a fejét Dél-Afrikában az omikron koronavírusváltozat, hivatalos nevén a B.1.1.529 variáns. Az azóta eltelt másfél hónapban egyre többet tudunk a misztikus nevű változatról.

Elképesztő sebességgel képes terjedni

A legfontosabb különbség közte és az elődjei közt, hogy sokkal gyorsabban terjed:

ami elképesztő sebességnek számít, kétszer olyan gyors, mint a delta. A november végi azonosítása óta eltelt 5-6 hét alatt gyakorlatilag egész Európában, az Egyesült Államokban, Indiában és Izraelben teljesen kiszorította a delta variánst, és az érintett országokban, kontinenseken az esetek több mint 50 százalékát adja – nyilatkozta Kásler Miklós pénteken az InfoRádiónak. Eddig 128 országban azonosították, itthon december 13-án először.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ január 6-ai adatai szerint a hazai fertőzések 11 százalékát ez a vírusmutáció okozza, ám ez az arány jóval magasabb lehet: Franciaországban például már az új fertőzések háromnegyedéért felelős. A Telex.hu információi szerint a legnagyobb magyarországi magánlabor, a Neumann Labs mintáiban a pozitív esetek 78 százaléka már az omikronhoz köthető.

Az emberi erőforrások minisztere szerint a szennyvízben mért vírustartalom alapján az elmúlt napokban 1-ről 1,4 százalék környékére emelkedett az úgynevezett R-szám (vagyis egy ember hány további embert fertőz meg). Ez alapján a miniszter január és május közé jósolja az omikron okozta ötödik hullámot, úgy véli, a fertőzésszám meghaladhatja a napi 13 ezret, a napi kórházi betegszám pedig a 8-9 ezer, míg a napi halálozás a csúcson körülbelül 200 lehet. Ám ha jön valami más variáns, ezek a számok még feljebb mehetnek.

Ritkábban vág földhöz, de nem veszélytelen

Az omikron jóval fertőzőbb, de kevésbé súlyos tüneteket okoz a globálisan domináns delta variánsnál, mégsem minősíthető enyhének – nyilatkozta Janet Diaz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) klinikai kezelésekért felelős vezető tisztségviselője múlt héten. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint ennek ellenére az omikron még nem tekinthető „enyhének”, mivel világszerte rekordokat dönt a fertőzöttek száma, most emiatt túlterheltek az egészségügyi ellátórendszerek.     

A legjellemzőbb tünetei – a fáradtság, izomfájdalom, levertség és fejfájás – nagyon hasonlítanak a nátha vagy influenza tüneteihez, így teszt nélkül nem is lehet biztonsággal eldönteni, hogy a beteg koronavírusos, vagy más egyéb felsőlégúti betegségben szenved. Vannak felmérések annak kapcsán, hogy mi számít a leggyakoribb omikrontünetnek, egy német tanulmány szerint az orrfolyás, a köhögés és a torokfájás. Fontos különbség még, hogy a korábbi variánsokhoz képest

a Hong Kong-i Egyetem kutatói szerint az omikron variáns 70-szer gyorsabban szaporodik a hörgőkben, mint a delta és az eredeti vírus, de 10-szer lassabban a tüdőben, mint az eredeti vírus. Ez magyarázhatja a nagyobb fertőzőképességet és a kevésbé súlyos betegség kimeneteleket. A változat olyan különös tünetekkel is jelentkezhet, mint a kötőhártya-gyulladás vagy a csontfájdalom, viszont a szaglás- és ízvesztés jóval ritkábban jelentkezhet, mint a korábbi variánsok esetében.

Képes kicselezni a teszteket?

A múlt héten olyan hírek is felröppentek, hogy az új vírusmutációt nem mutatják ki olyan biztonsággal az otthoni használatra szánt antigén gyorstesztek, mint a korábbi változatokat. A Medicalxpress.hu arról számolt be, hogy az Abbott BinaxNOW és a Quidel QuickVue főként a fertőzés korai szakaszában nem észleli az omikront, még akkor sem, ha az emberek jelentős mennyiségű vírust hordoznak. A szakértők számára egyelőre nem világos ennek oka, de arra gyanakszanak, hogy a vírus gyorsabban vagy korábban replikálódhat a torokban és a szájban, mint az orrban.

Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA)  is megerősítette ezeket a híreket, felhívva a figyelmet arra, hogy ha valakinek az antigéntesztje negatív, de mégis felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja, mert tüneteket tapasztal, fontos a PCR-teszt, a molekuláris utóvizsgálat, mivel érzékenyebb, mint az antigénkimutatáson alapuló gyorstesztek.

Mekkora a fatális kimenetel esélye?

Egy friss, múlt pénteken közzétett dél-afrikai kutatás szerint

ami jelentősen elmarad a korábbi hullámok 21 százalékos arányától – írja a Bloombergre hivatkozva a Portfolio. Emellett lényegesen kevesebb ember szorult intenzív ápolásra, így a kórházak terhelése is alacsonyabb. A betegek átlagosan négy napot töltenek kórházban a korábbi 8,8 nap helyett. A betegek átlagéletkora 39 év, ami alacsonyabb az előző hullámok 50 événél. Az intenzív osztályra a betegek egy százaléka került a korábbi hullámok 4,3 százalékával szemben. Ezek az adatok bizakodásra adnak okot, ha ez a tendencia folytatódik, elkezdhetünk reménykedni, hogy talán kikopik a napjainkat két éve megkeserítő vírus.

Mennyire hatékonyak a vakcinák ellene?

Mindenképp hatékonyak, és teljesítik küldetésüket, vagyis nagymértékben csökkentik a halálos kimenetel és a kórházba kerülés esélyét.

– azt ugyanakkor nem tudni, hány és milyen típusú vakcinát kaptak: hiszen sajnos négy hónappal az oltást követően jelentősen csökken az erejük, ezért szükség van a megerősítő, harmadik oltásra. Mint Kásler Miklós az InfoRádiónak elmondta, az immunválasz mértéke a harmadik oltás után, a harmadik oltás előtti szinthez képest a 25-szörösére emelkedik, a sejtes immunválasz pedig 52 százalékkal nő. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mi lesz, ha a harmadik oltás követően is eltelik négy hónap: Izraelben például már a negyedik oltás felvételét javasolják. Kásler szerint ugyanakkor az immunológiai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a negyedik oltás várható időpontja nem négy hónap után szükséges, hanem később.

Egyre több hír lát napvilágot arról, hogy

amely egészen máshogy fog működni, mint a jelenleg elérhető mRNS-oltóanyagok: ugyanis nem a vírus tüskefehérjéjéből hordoz magában információt, hanem a vírus több olyan alkotórészéről, ami lassabban mutálódik, így sokoldalúbb immunválaszt képes előidézni, és hosszabb ideig ad védelmet a mutánsok ellen, mint jelenleg elérhető társai.

Itt a deltakron

Az omikronnak számtalan variációja létezhet, jelenleg 32-nél tartunk. Pár nappal ezelőtt Cipruson azonosítottak is egyet, mivel az a delta és az omikron kereszteződéséből született, így deltakronnak nevezték el. A Cipruson vett minták közül 25 esetben azonosították eddig. Cuprusi példák alapján azt mondhatjuk, hogy eddig úgy tűnik,

A szakemberek azt prognosztizálják, hogy ez a variáns nem fogja lenyomni a most elképesztő fertőzési számokat produkáló omikront.

Összességében elmondható tehát, hogy az omikron rendkívüli tempóban terjed, ami önmagában is problémás, hiszen nagymértékben leterheli az egészségügyi rendszert. Jó hír viszont, hogy egyelőre úgy tűnik, nem okoz annyira súlyos tüneteket, mint „nagytestvére”, ám ez nem jelenti azt, hogy veszélytelen lenne, különösen az oltatlanok szervezetét támadja meg erőteljesebben. Ugyanakkor vannak bizakodásra okot adó vizsgálatok is.