Az, amit kényelmes pozíciónak nevez, teszi ezt nekünk lehetővé. Egy viszonylag biztonságos közegben tudunk regenerálódni, élni, van egy olyan munkánk, ami mellett nem kell másodikat meg harmadikat vállalni, azaz nem vagyunk olyan bizonytalanságban, mint itt a legtöbb aktivista: ez teszi számunkra lehetővé, hogy Magyarországra hozzuk vissza a pozitív energiákat azzal, hogy szervezünk egy közösséget” – számolt be a Berlinben élő transznemű aktivista.
A riporter kérdésére, hogy divat-e manapság transznak lenni az aktivista így válaszolt: „Szerintem ez olyan, minthogy most több balkezes van, mint harminc vagy ötven évvel ezelőtt. Nem a balkezesek száma nőtt meg, hanem azoknak a száma, akikből a társadalom nem verte ki a balkezességet.
Apám is balkezes, mégis megtanították jobb kézzel írni. Baromira utálta, de megtanulta, és most már jobbkezesként létezik. Ugyanez van a buzisággal meg a transzneműséggel is.
Több az elérhető információ, ez segít az érintetteknek, hogy tájékozódjanak, megtalálják a helyüket, tehát nagyobb valószínűséggel fogják kidugni a fejüket az ürgelyukból, és ezért a társadalom nagyobb valószínűséggel fogja ezt nekik hagyni”.
Arról, hogy valódi nemváltás nem létezik, itt írtunk. Arról, hogy transznemű gyermekek nincsenek, itt. Az is érdekes, hogy transzneműek százai térnek vissza eredeti nemükhöz, Walt Heyer történetét például itt olvashatja, Jamie Shupe történetét pedig itt.