Az ITM szerdán benyújtott törvényjavaslata az állami fenntartású egyetemek esetében is megteremti a kétszer tizenöt százalékos béremelés jogszabályi hátterét.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán benyújtott törvényjavaslata az állami fenntartású egyetemek esetében is megteremti a kétszer tizenöt százalékos béremelés jogszabályi hátterét. Az Országgyűlés egyetértése esetén egy hónapra rövidülhet le a külföldön szerzett diplomák hazai elismerése. A doktori képzés rugalmasabbá válhat azzal, hogy a javaslat szerint a mesterképzés utolsó évével párhuzamosan is elvégezhető lesz.
Az ITM szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy törvénymódosítási kezdeményezés az alapítványi és egyházi felsőoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartásúakban is megalapozhatja az idén ősszel és jövő januárban két ütemben megvalósuló, harmincszázalékosat meghaladó béremelést.
A parlamenti elfogadással a külföldön végzett magyarok diplomáinak elismerése egy hónapra rövidülhet le. A kormány már dolgozik a folyamat ingyenessé tételén is – tették hozzá. Mint írták, hogy a tehetséges fiatalok érdekeit szolgálva változnának a doktori képzés feltételei: a doktoranduszok a legmagasabb szintű posztgraduális képzésen már a mesterképzés utolsó évében tehetnének lendületes tudományos, kutatás-fejlesztési pályakezdésükért.
A törvényjavaslattal a kormány a szakképzés versenyképességét is tovább akarja erősíteni, tehetséggondozó diákkör és mentorprogram indulna, kiemelten a hátrányos helyzetű tanulókra fókuszálva – jelezte az ITM. A tevékenységét, képzési kínálatát megfelelően tükröző új néven, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemként működhet tovább a Testnevelési Egyetem – közölték.
A Debreceni Egyetem ellátandó közfeladatai közé bekerülhet a hazai vakcina-előállítás kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának fejlesztése. Az intézmény bázisán jön majd létre a működését jövőre megkezdő Nemzeti Oltóanyaggyár a hajdú-bihari megyeszékhelyen – jelezte a minisztérium.
éppen ezért korábban sosem látott összegeket fordít a hazai felsőoktatásra. 2021-ben a GDP közel 1,3 százaléka hasznosul az egyetemeken. Jövőre a több mint 1000 milliárd forintos fejlesztési forrásokat is beleértve ez az arány 1,9 százalék közelébe nő, hazánk a felsőoktatási ráfordításokban így éllovasnak számít Európában” – emelték ki az ITM közleményében.
(MTI)
Fotó: BERND VON JUTRCZENKA / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP
A hazai munkabérek idén átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek, a 2025-re tervezett béremelés pedig várhatóan 7–8 százalék között alakul a vállalati szektorban – derül ki a JVSZ Economy Brunch eseményen bemutatott Korn Ferry-felmérésből. Bár a bérek között régiós szinten is csökkenő különbségek mutatkoznak, Budapest és Kelet-Magyarország átlagjövedelme között még mindig 12 százalékos az eltérés.
A pár éve bekövetkezett versenyképességi fordulatról kérdeztük a felsőoktatásért is felelős szakállamtitkárt.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint egyre többen mennek pedagógusnak.
Jelentős béremelésre készül a kormány a következő években.
Senyei György Barna elmondta, hogy mely területen küzdenek a legnagyobb hiánnyal, de a jelenlegi legnagyobb kihívás mellett beszélt az OBT-val való kapcsolatáról és a digitális lehetőségek bővüléséről is.
Habár lassult, de a gyors bérnövekedés júniusban is fennmaradt hazánkban. A bruttó átlagkereset 642 ezer forint volt, a bérdinamika pedig az év végéig kitarthat a Makronóm Intézet elemzője szerint. Kétség a jövő évi emelkedéssel kapcsolatban van, amelyet illetően még sok a bizonytalanság.
