Karácsony és Márky-Zay véletlenül rádöbbent, hogy akár tandemben is indulhatnának a második fordulóban. Az előválasztó polgár majd viszonyulni fog hozzá.
„A magyar pártpolitikában most debütáló előválasztással kapcsolatban az ellenzéki pártok nem győzik hangsúlyozni, hogy arra a Fidesz antidemokratikus választási törvénye kényszeríti őket. Ezzel kapcsolatban azonban nem árt emlékeztetni, hogy a mai szituációnak megvan a pontos előképe 1994-ből, amikor a tavaszi országgyűlési választásokon elsöprő győzelmet arató MSZP az SZDSZ-szel együtt élvezett kétharmados többsége birtokában, látván romokban heverő ellenzéke széttagoltságát, egy rájuk mérendő megsemmisítő csapás reményében a lebonyolítás előtt néhány hónappal egyoldalú döntéssel egyfordulóssá változtatta az önkormányzati választásokat. (...)
A Jobbikot Vona Gábor politikai innovációja, a Magyar Gárda mellett a fasizmusra való elemi igény hozta létre – no nem a választópolgároké, hanem a liberális és baloldali megmondóembereké és propagandistáké. A szélsőjobboldali, antiszemita veszély állandó sugallása, amely oly hasznosnak bizonyult ellenfeleiknek a nemzetközi politikai térben való lejáratásában, valamint a zsidó származású választópolgárok támogatásának folyamatos fenntartásában, a Magyar Gárda vonulásainak az SA-éhoz hasonlíthatóságával a rendszerváltás története során először valami bizonyítékféleséget nyert. Lelkesen reklámozták hát minden elérhető fórumon, hogy itt, kérem, rohamosztagok masírozása veri fel a magyar vidék csendjét, olyannyira, hogy erről kivételesen az ilyen ideológiai iszapbirkózásokra kevésbé fogékony vidéki végeken is felfigyeltek.
A Magyar Gárdát páratlan ingyenreklámban részesítette az a propagandagépezet, amelynek önképe szerint éppen az ilyen jelenségek elleni kérlelhetetlen harc (volna) az egyik fő hivatása. Ez azonban még kevés lett volna, mivel a gárdára nem lehetett szavazni, noha erre a közbiztonság veszedelmes romlása miatt a felmérések szerint feltámadt az igény. Megtették azt a szívességet is, hogy híresztelni kezdték: aki a Jobbikra szavaz, az a Magyar Gárdára (brrr!) is szavaz. Aha, mondta a kelet- és délmagyarországi szavazó, most végre világos a feladat, és rá is szavaztak az első adandó alkalommal, százezerszámra. (...)
Az, hogy Dobrev Klára vagy Karácsony Gergely vezesse-e a közös listát, igazán rábízható a szimpatizánsok ízlésére. Arculati szempontból éppenséggel jobbnak mutatkozik a főpolgármester, de annak is megvan az előnye, ha a gyenge pártháttérrel, de csekély elutasítottsággal bíró főpolgármester helyett a valódi vezető erő, a DK jelöltje pályázhat a kormányrúd elnyerésére. Az utóbbi esetben bónuszként az sem okozna fejfájást, hogy kivel tudnák Karácsonyt egy időközi főpolgármester-választáson pótolni. Ezen a ponton azonban rendszeridegen porszem került a gépezetbe.
A nagyon demokratikus, nagyon átlátható, nagyon választóbarát eljárás két fordulója között Karácsony és Márky-Zay véletlenül egy füstös szobába tévedvén, egymás szemébe nézett és rádöbbent, hogy akár tandemben is indulhatnának a második fordulóban, üzembiztosan lenyomva Dobrev Klárát, természetesen csak az ő, meg a »demokratikus ellenzék« érdekében, merő önzetlenségből. Nincs ebben persze semmi rendkívüli, a politika már csak ilyen. Az előválasztó polgár majd viszonyulni fog hozzá.”
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Nyilván jobban örültem volna, ha egy progresszív, baloldali-zöld koalíció nyeri a választást, de hát ilyen nem indult a választáson – véli a főpolgármester.
John Feffer szerint a kontinens politikailag több irányba húz, de a választókat a „populista, nacionalista” erők tudják megszólítani.
A Demokratikus Koalíció súlyos veresége után még nagyobb válságba került: a párt parlamentből való kiesését követően lemondott a teljes vezetés, miközben információink szerint kilépési hullám indulhat el az önkormányzati szinten is.
Nem megy az olyan könnyen.
Az ellenérvek dacára tántoríthatatlannak tűnik Hódmezővásárhely polgármestere.
Az életben maradáshoz nélkülözhetetlen infrastruktúrát egyelőre nagyrészt elkerülték a háborús felek a Közel-Keleten, de bármikor bekövetkezhet a tragédia.
Az SZBU Alfa egysége drónokkal hajtott végre összehangolt csapásokat Szevasztopolban és a belbeki repülőtéren.
