Mint arról lapunk elsőként beszámolt, egy, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében finanszírozott, 2018-ban elnyert, „Újpest kapuja” elnevezésű térségmegújítási és városrehabilitációs projekt keretében szociális bérlakások is épülnek a kerület központjában, a Károlyi István utca 25. szám alatt. A 2019-es önkormányzati voksolásokat megelőzően a baloldali képviselők, Varju László (DK) és Szabó Balázs (Jobbik) hevesen támadták a fideszes városvezetők által előkészített projektet.
Később megváltozott a baloldal hozzáállása, először 250 új szociális bérlakás építésének ígéretével kampányoltak, megválasztásuk után pedig Déri Tibor (Momentum) polgármester és az új baloldali városmenedzsment zászlajára tűzte az előző városvezetés által megvalósítási szakaszban lévő projektjét. Csakhogy a hozzánk eljutott információk szerint Déri Tiborék az Irányító Hatóságnál az épülő társasház eredeti céljának módosítását kezdeményezték, ennek következményeként
harmadára csökkenne az épületben kialakítandó szociális bérlakások száma.
Az ügyben kerestük az önkormányzatot, azonban kérdéseinkre eddig nem reagáltak.
Cikkünk megjelenése után az Újpesti Fidesz közleményt adott ki. Ebben felszólították a polgármestert, hogy fejezze be a háttérben folyó titkos alkudozásokat, s mondja el, miért akarja elvenni a IV. kerületi rászorulóktól az előző városvezetés munkája eredményeként megépülő, eredeti tervek szerint szociális bérbeadásra szánt lakásokat.
Az eredeti elképzelések városrehabilitációról szóltak
Nagy István fideszes frakcióvezető lapunk érdeklődésére elmondta, az eredeti elképzelésük arról szólt, hogy megszüntetnek egy szegregátumot, amely a kerület egyik értékes területén, Újpest-városkapu környékén helyezkedett el. „Itt régi, hagyományos építésű, a múlt század ’20-as, ’30-as éveiben épült, szobakonyhás lakások voltak, amelyek állapota az elmúlt évtizedekben rendkívüli mértékben leromlott, nem feleltek meg a huszonegyedik századi követelményeknek” – fogalmazott a politikus, kiemelve, ezzel együtt romlott az itt élők életminősége, a szomszédsági filtráció következtében a hátrányos helyzetű lakók koncentrációja. Ez az a jelenség, amikor egy társasházba beköltözik egy olyan család, akik nem tartják be az együttélés szabályait, ezért a magasabb státuszú, nyugalomra vágyó lakók elköltöznek, helyükre pedig alacsonyabb státuszú, hasonló életvitelt folytató lakók költöznek – magyarázta a korábbi, szociális és egészségügyért felelős alpolgármester.