„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Nem politizálás folyik, hanem egy permanens háború az ellenség ellen, akit le kell győzni. Interjú.
„Némileg eltávolodva a vasarnap.hu küldetésétől, hogy látod: szükség lenne-e ma Magyarországon egy valóban korszerű, korrekt és életképes, a fiatalokat megszólítani akaró keresztény hírportálra?
Egyértelműen. A Mindennapi nagyon sikeres volt, betöltött egy űrt és a legérdekesebb az volt, hogy az olvasóink nagy része nem volt vallásos, hanem egyszerűen kíváncsi volt arra, hogy adott társadalmi témákra mit mondanak keresztény szellemiségű emberek? Hallatlan izgalmas volt, hogy egy keresztény lap kritizálja a magát kereszténynek mondó kormányt vagy hatalmat – ez egy izgalmas és sikeres kísérlet volt, és amikor be kellett fejezni, már komoly hirdetőink voltak. És a siker egyik oka a szakmaiság volt, amit őszintén szólva, a vasárnap-féle lapokból hiányolok. Kizárólag jó szerzőkkel és szerkesztőkkel voltam hajlandó dolgozni, és nem volt előírás, hogy vallásosak legyenek, ha elfogadták a lap szellemiségét. A mindennapinál indult az azóta sikeres újságíróvá vált Kerner Zsolt vagy Horváth Csaba, és olyan rendszeres szerzőink voltak, mint Bodoky Tamás, Jászberényi Sanyi, Babarczy Eszter, Tálos Lőrinc, és sorolhatnám, a riportfilmes szekcióról nem is szólva, ahol többek közt Petrik András, Nagy Dénes, Nagy Viktor Oszkár alkotott. Nem gondoltam, hogy egy ilyen értékes projektet buta politikai helyezkedésből csak úgy meg lehet szüntetni. Aztán egyik napról a másikra kihúzták a konnektort: kaptam direkt és indirekt figyelmeztetéseket is, hogy mi fog történni, de egyszerűen nem hittem el. S egy nap a támogatónk szomorúan közölte – nem megy tovább.
Erre azt tudom mondani, hogy talán rossz laptulajdonossal ültél le beszélni, mert a vasarnap.hu új főszerkesztője magabiztosan nyilatkozta, hogy az ő megbeszélése a saját laptulajdonosával a portál karakterét és az úgynevezett vasárnapos identitás megerősítését tűzte ki célul, »ami nagyjából annyit jelent, hogy a harcos keresztény hangvétel iránt érdeklődő médiafogyasztók közül egyre többen gondolják úgy, hogy a számukra megfelelő anyagokat nálunk találják meg.« Vajon mit értsünk harcos kereszténységen?
Ez egy marhaság, nincs harcos kereszténység. Történelmi hagyománya persze van, ha visszaemlékszünk az inkvizícióra vagy a keresztes háborúkra. De ha visszaemlékezünk az eredeti evangéliumra, Jézus azt mondja, hogy aki kardot fog, kard által fog elveszni.
Te, ma elvállalnál-e újra egy mindennapi.hu-t?
Abszolút, valahol ott szerepel a titkos álmaim között. Egy igazi mindennapi.hu-t, ami konstruktív és kritikus a politikummal szemben és valóban hitelesen képviseli az evangéliumot az élet minden területén, bármikor. Ott az volt a koncepció, hogy ha az örökkévaló Istent a mindenség teremtőjeként értelmezzük, akkor igazából mindenhez köze van. Akkor ezen az alapon mindenről lehet véleményt nyilvánítani – politikáról, gazdaságról, igazságosságról, társadalmi kirekesztésről, integrációról, kisebbségekről s mindezt anélkül, hogy ideológiai csapdákba csússzunk. Nagyon sokan szerették, életem legboldogabb másfél éve volt, nagyon-nagyon szerettem csinálni. Ha valaha még lehetőég nyílna rá, biztosan nem bújnék el előle.”
Nyitókép: Youtube