Hiába tiltakoztak egyes civil szervezetek, hogy a második hullám alatt bevezetett tiltások alapjogsérelmet okoznak. Az Alkotmánybíróság szerint az a gyülekezések korlátozásának alkotmányosan igazolható, legitim célja van.
Elutasította a panaszokat, illetve több esetben megszűntette azokat eljárásokat az Alkotmánybíróság, amelyek a gyülekezési jog járványhelyzet alatti korlátozása miatt indultak.
A koronavírus-járvány második hulláma alatt többek mellett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Helsinki Bizottság is tiltakoztak amiatt, hogy a fertőzésveszély miatt nem lehet – elsősorban persze kormányellenes – demonstrációkat tartani.
Ezek a szervezetek több felhívást is közzé tettek az előző hónapokban, amelyekben „a durva jogsértéssel” szemben alkotmányjogi panasz beadására buzdítottak.
Ahogy a Helsinki Bizottság egyik februári bejegyzésében is írja,
Ráadásul a szabályozás diszkriminatív, a tilalmat biztosító szankciók pedig „dermesztő hatásúak”.
Pedig, mint írják, lett volna miért tüntetni: a választási szabályok megváltoztatása, a közpénz fogalmának szűkítése az Alaptörvényben, az egyedülállók és azonos nemű párok örökbefogadását, valamint az állami gondozott gyerekek családba kerülését megnehezítő új előírások bevezetése. De szerintük felzaklatta az embereket a Klubrádió kálváriája, az SZFE-s fejlemények, az Ódry Színpad bezárása, az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetése vagy számos korrupciós ügy.
A TASZ szerint „álságos arra hivatkozni”, hogy a járványkezelés minden alapvető jogot felülír. Valójában ilyenkor is csak olyan mértékben szabad az állampolgárok jogait korlátozni, ami a veszély elhárításához feltétlenül szükséges.
Felhívásukra többen is éltek a lehetőséggel így például a Szivárvány Misszió, amely a Budapest Pride 2020. december 10-ére meghirdetett tüntetésének megtiltása ellen fordult az Alkotmánybírósághoz.
Bár mivel a panaszok a kormány veszélyhelyzetet megszüntető döntése nyomán okafogyottá váltak – a testület ezért is szüntetett meg több eljárást – a határozatok fontosak, mert nem tudhatjuk, hogy lesz-e a következő hullám, ami egy újabb rendkívüli jogrend bevezetését teheti szükségessé.
Az Alkotmánybíróság nemrég közzétett, elutasító és eljárást megszüntető határozataiban hivatkozik korábbi alapdöntésére, amelyben megállapítja, hogy “a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése olyan célok, amelyek alkotmányosan igazolják az alapjogok korlátozását, így a gyülekezés szabadságának a korlátozását is.
Hangsúlyozzák, hogy az Alaptörvény is kiemelten védi a gyülekezési szabadságot, amely azonban “valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” Az Ab felhívja a figyelmet arra is, hogy a felfüggesztés vagy korlátozás legfeljebb addig állhat fenn, amíg a rendkívüli jogrend elrendelésének feltételei fennállnak és a rendkívüli jogrend kihirdetésre is került.
Az Ab a határozatában kifejtette: a gyülekezéshez való jog gyakorlása – a rendhagyó eseteket leszámítva – emberek egy időben és térben való jelenlétét feltételezi, ami járványügyi szempontból kockázatot rejt magában. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a gyülekezésen ténylegesen részt vevők számát előzetesen csak megbecsülni lehet: mivel egy rendezvényhez bárki szabadon csatlakozhat, nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy a gyülekezésen többen (esetleg az eredetileg tervezett létszám többszöröse) lesz jelen, amellyel párhuzamosan értelemszerűen a járványügyi kockázat is növekszik.
A nyitóképen: Résztvevők a Parlamentnél a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) és az Országház között szervezett élőláncon 2020. szeptember 6-án. (fotó: MTI/Mónus Márton)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
A Fidesz képviselői leszavazták az erről szóló javaslatot az Igazságügyi Bizottságban.
Ezúttal az Economx és az Index veszített az Alkotmánybíróság előtt.
A folyamatot még az áprilisban hivatalban lévő Andrzej Duda korábbi elnök indította el.
A nemzetgazdasági miniszter nyomatékosította, a főpolgármesternek felelősséget kell vállalnia a Budapesten kialakult helyzetért.
A közintézményekbe vetett és az állampolgárok közti minimális bizalmat egyaránt megsemmisíti, ha állóháború alakul ki a kormányzat és a bírói kar között.
Továbbra sem tudni, hogy jön vagy nem jön.
