Magyarország kiáll Izrael mellett az EU-ban – az izraeli nagykövet a Mandinernek

Maráczi Tamás interjúja a Mandiner hetilapból (az eredeti, teljes interjú itt olvasható)

A jobboldali magyar kormány Izrael szövetségese. Miért alakult így? Változtak tíz év alatt a biztonsági-diplomáciai körülmények, esetleg Izrael érdeke vagy a Fidesz változott?

A dolgok változnak, ráadásul folyamatosan átalakuló világban élünk. A magyar és az izraeli attitűd is megváltozott a másik iránt, sikerült nagyon jó kapcsolatokat kialakí­tani a két ország között.

de persze ehhez kellettek kormányok és személyes politikusi kapcsolatok is. A kapcsolatoknak széles alapjuk van: gazdasági, például a hi-tech szektoraink közötti szinkronizáció; aztán a turizmus, hiszen mindkét nép szívesen látogat a másik országba, különösen élénk a vallási turizmus; és rengeteg üzleti, illetve tanulmányi kapcsolat van a két ország között, például Izraelben évről évre nagyobb a Magyarországon végzett orvosok aránya, kiváló az orvostudományi képzés itt. És persze rengeteg izraelinek magyar felmenői vannak, sokuk beszéli is a magyar nyelvet, így ők valahogy még mindig a magyar kultúra részei. És akkor még nem beszéltünk a gulyásról és a falafelről: mindkét nép szereti a másik ételeit.

A magyar jobboldalon sokáig ott volt az antiszemitizmus stigmája, mára azonban a Fidesz megkapta a kóserpecsétet. Milyen gesztusaival, tetteivel, döntéseivel nyerte el Izrael barátságát?

A Fidesz jobboldali, konzervatív párt, Izraelben is van ilyen: az Egyesülés (Likud). Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu között jó kapcsolat alakult ki. Úgy vélem azonban, hogy a közeledésben annak volt meghatározó szerepe, ahogy a magyar kormány elkezdett viszonyulni Magyarország két világháború közötti, illetve második világháborús történelméhez – ezt Izrael nagyra értékeli, így ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kitűnő viszony alakult ki a két ország között. A magyar politikai vezetők nyilatkozataikban elismerték a magyar szerepvállalást és felelősséget a holokausztban, elismerték, hogy a magyar állam akkor elárulta zsidó származású állampolgárait. A másik tényező pedig az, hogy Európa országaival összehasonlítva Magyarországon kevés antiszemita jellegű támadás éri a zsidó közösségeket, vagyis zsidóként biztonságos Magyarországon élni.

A Jobbik is képes lehet megszabadulni az antiszemitizmus stigmájától?

Mi nem a szavak, hanem a tettek alapján ítéljük meg a pártokat. Nem akarom minősíteni a változásaikat. Annyit mondhatok: Izrael nagyra értékeli, hogy a kormány elismerte a magyar állam múltbeli felelősségét, nem próbálja másokra hárítani. Ez fontos dolog, mert vannak államok, ahol ez nem történt meg. Ráadásul a holokauszt emléke is megkopott, sőt a tényszerű történetét utólag eltorzítják, hiszen egyre kevesebben vannak a túlélők és a szemtanúk.

Mi Magyarország politikai súlya Izrael geopolitikai stratégiájában? Miért érdemes velünk barátkozni?

Államunk szempontjából Magyarország azért fontos, mert EU- és NATO-tag, valamint a V4 szövetség része;

És persze ott vannak a már említett gazdasági, kereskedelmi, tudományos és oktatási kapcsolataink, turisztikai érdekeltségeink. A politikai szövetségek nem feltétlenül egy földrajzi helyen fekvő államok között jönnek létre. Miért fontos Izraelnek a V4? Például azért, mert Izrael földgázkitermelő ország, és azonkívül, hogy Ciprussal és Görög­országgal regionális együttműködésben áll, kereskedelmi partnereket keres. A földgázt vezetékeken Görögországon keresztül szállítanánk Európába, és ebben a projektben az önök országa is érdekelt lehet. Magyarország tehát a földrajzi elhelyezkedése miatt is érdekes Izrael számára, túl azon, amit a jó kapcsolatokról eddig elmondtam.

Vannak olyan gazdasági területek, ahol még fejlesztésre várnak az együttműködések?

Például a hi-tech szektorban látok még kiaknázatlan lehetőségeket: a magyar hozzáadott érték magas szintű, a magyar szakemberek képzettek, nekünk pedig fejlett know-how-nk van. Magyarország fontos szerepet tölt be a járműgyártásban, jelentősek a német autóipar érdekeltségei – mi ebben a szektorban szívesen látnánk magyar–izraeli–német együttműködést; az információs technológia, a kutatás és a gyártás újszerű összekapcsolásában nagy fantáziát látok. A másik együttműködési terület a mezőgazdaság lehet: újszerű technológiák alkalmazása az intelligens agrárgazdálkodás meghonosításában. Magyarországnak például jelentős vízkészletei vannak, emellett nagy termőföldjei is – a kettő összekapcsolása alapvető fontosságú az öntözőrendszer és a terményminőség fejlesztésében. Ezen a ponton jöhet be a képbe az izraeli technológiai tudás: olyan gépesített rendszereink vannak, amelyek optimalizálják a termesztési metódusokat, ezzel a magyar gazdaságok hatékonysága, a termények minősége jelentősen javulhatna.

A vakcinafejlesztésekben is alakul a kooperáció.

Igen,

hiszen az új vírusmutánsok megjelenése miatt nem tudhatjuk, hogy a vakcinák mi ellen védenek és mi ellen nem. Benjamin Netanjahu miniszterelnök kezdeményezésére nemzetközi terv született egy európai oltóanyaggyár létrehozásáról, hogy a jövőben megelőzhetők legyenek a tragédiák. Az EU ugyanis nagy bajban van a vakcinabeszerzések ügyében. Ha viszont van egy nagy gyártó, akkor jobban fel lehet készülni egy újabb járványra. A magyar, a cseh, a dán és az osztrák kormányfő, továbbá az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein vezetői is rábólintottak a projektre – ha van oltóanyaggyártó, akkor kisebb a kiszolgáltatottság.

Izraelben kialakult már a nyájimmunitás? A lakosság mintegy kétharmadát már átoltották.

Izrael 9,3 millió lakosából 2,3 millió kiskorú. A cél az volt, hogy 6 millió embert beoltsanak, 5,5 millióan már megkapták a kétszeri oltást, vagyis megvan az immunitásuk. Jelenleg naponta már csak 20-30 új fertőzöttet regisztrálnak.

Nagy vonalakban visszatért az élet a rendes kerékvágásba. Milyen korlátozó intézkedések vannak még érvényben?

Lassan, fokozatosan térünk vissza, majdnem minden nyitva van már. A mozik még nem, pattogatott kukoricát nem lehet árusítani. Van egyfajta bizonytalanság, hiszen nem tudjuk, hogy a Pfizer-vakcina mennyire jó az új típusú vírusmutánsok ellen. Emiatt a nyitás nagy fokú óvatossággal jár: külföldiek csak induláskor és érkezéskor is elvégzett negatív pcr-teszt birtokában léphetnek be Izraelbe.

Jó kormányzati döntés volt az oltóanyag azonnali beszerzése. Izrael gyakorlatilag azért kapott nagy mennyiségben Pfizer-vakcinát, mert önkéntes tesztelőként jelentkezett be a gyártóhoz. Az ország optimális marketingfelület volt az oltóanyaggyártó számára: viszonylag kis lélekszám, könnyen elérhető települések, jó technológiai adottságok, hatékony, digi­talizált egészségbiztosítási rendszer – gyorsan lehetett átoltani szinte az egész lakosságot, és hamar lehetett látni a tömeges oltás hatásait, hiszen a Pfizer teljes tesztelésére nem volt idő.

Ebben azért volt némi egészségügyi kockázat. Miért vállalták a rizikót?

Egyrészt azért, mert az izraeli szakemberek alaposan megvizsgálták, és azt mondták, hogy vállalható, másrészt mert a Pfizer megkapta az amerikai engedélyt, azt pedig köztudomásúan szigorú feltételrendszer alapján adják ki. Bele volt kalkulálva a kockázatba a helyzetből ideális esetben származó előny. Az ilyen helyzetekben nincs idő sokat gondolkodni, a kormány gyorsan döntött, és rengeteg vakcinát szerzett be. Mivel Izraelben digitalizált egészségügyi rendszer működik, és sikerült jól szervezett logisztikát kialakítani, gyorsan haladt előre az oltási program.

Benjamin Netanjahu politikailag profitált a vakcinabeszerzésből, mégsem tud kormányt alakítani, lejárt az erre rendelkezésére álló idő. Mi lehet a megoldása a patthelyzetnek?

Az általános közhangulat és a legtöbb párt vágya az, hogy legyen végre kormány, és el lehessen kerülni egy újabb előre hozott választást. Tisztában vagyunk azzal, hogy kívülről kissé bizarrnak tűnhet a választási rendszerünk, nálunk azonban ez a dolgok természetes menete. Izraelben minden kabinet koalíciós.

Mindaddig, amíg nincs új testület, ügyvezetőként a régi kormányoz tovább.

Mikor lehet stabil kormánya Izraelnek?

Azt senki nem tudja. Az államfőnek két megoldási lehetősége van: egy másik pártvezetőt bíz meg kormány­alakítással, vagy visszautalja az ügyet a parlamentnek, ahol két hetük van a pártoknak a patthelyzet feloldására. Olyan koalíciót kell összeállítani, amely egyszerű többséggel megnyeri a bizalmi szavazást, vagyis 61 voksot kap a 120 tagú Kneszetben.

A palesztinok viszont szavaznának, a május 22-ére tervezett választást azonban elhalasztották. Mahmúd Abbász elnök szerint azért, mert Izrael nem adott világos választ arra, hogy engedélyezné-e Kelet-Jeruzsálemben.

Az elnök nem miattunk halasztotta el a választást. A palesztin vezetés nem kért engedélyt Izraeltől a kelet-jeruzsálemi választás megrendezésére – azért nem adott választ Izrael, mert senki nem kért engedélyt a hatóságoktól. Ez a palesztin állítás tehát hazugság. Miért kellett a voksolást kezdeményezniük? Azért, hogy demonstrálhassák Joe Biden amerikai elnöknek, készek együttműködni, de Izrael nem engedi. A probléma az, hogy ha lenne választás, akkor az Iszlám Ellenállási Mozgalom (Hamasz) a Gázai övezet után átvenné Ciszjordánia fölött is az irányítást. A Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom (Fatah) ugyanis nem egységes, három frakcióra szakadt, ez pedig a Hamasznak kedvez.

***

Handelsman nagykövetnek a napokban kirobbant izraeli-palesztin konfliktusról szóló kijelentéseit itt olvashatják tovább:

Izrael nem kezd háborút Gázában, csak reagál

Fotók: Ficsor Márton