Dobozi Gergely és Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
„A bolsevizmus azon metafizikai föltevésen alapul, hogy a rosszból jó származhatik, hogy lehetséges, mint Razumihin mondja a Bűn és bűnhődésben, az igazsághoz keresztülhazudnunk magunkat” – fogalmaz Lukács György 1918-as,
A bolsevizmus mint erkölcsi probléma című cikkében. Köztudomású, hogy ez a gondolkodásmód milyen tragikus történelmi következményekkel járt. Sajnos úgy tűnik, ezek a becsesnek nehezen nevezhető hagyományok elevenednek fel azokban az ötletelésekben és fenyegetőzésekben a magyar és a nemzetközi baloldal részéről, amelyek arról szólnak, hogy az ellenzék által elfogadhatónak tartott jogállam helyreállításáért a jogállamiság lábbal tiprásától sem szabad visszariadni.
Az erről szóló javaslatok változatosak. Fleck Zoltán jogszociológus az ellenzéki összefogás által esetlegesen megszerzett szűk parlamenti többséggel alkotmányoztatna, Vörös Imre volt alkotmánybíró pedig egyenesen alkotmánybírónak tenné meg az ellenzéki összefogás képviselőit. A fenti véleményekhez csatlakozik Elek István közíró, politikus teóriája a „lopakodó államcsínyről”: az szerinte az Alaptörvény negyedik módosításával végbement, onnantól kezdve pedig „elúszott a lehetősége, hogy a magyar alkotmányos demokráciát tisztán jogállami eszközökkel helyreállíthassuk”. A recept ugyanaz: egy „feles” többségű baloldali koalíció Elek István szerint is alkotmányozhatna. Vagyis mindhárom érvelés figyelmen kívül hagyja azt az alapvetést, hogy Magyarországon az alkotmányhoz csak a társadalom széles többségét képviselő országgyűlési többség (vagyis a kétharmad) nyúlhat hozzá.
Vörös Imre esetében ez azért is különösen szembeötlő, mert még alkotmánybírói minőségében adta nevét ahhoz az 1992-ben határozati formát öltő jogelvhez, amely szerint jogállamot nem lehet jogállam ellenében megvalósítani – hiába volt szó akkor egy kommunista diktatúra összeomlását követő történelmi helyzetről. De milyen teóriák, elképzelések mentén kérhetne az ellenzéki közös lista felhatalmazást a káoszra?
Gyurcsány Ferenc alkotmánybíró
Vörös Imre a Klubrádió Megbeszéljük című, március végi adásában állt elő azon javaslatával, hogy egy 2012-es alkotmánybírósági végzés nyomán a mindenkori Országgyűlés jogosulttá vált arra, hogy az Alkotmánybíróság szerepébe lépve semmisítsen meg bizonyos „jogállamiatlan” jogszabályokat. Az interjúban a volt alkotmánybíró ragaszkodott ahhoz, hogy mindehhez nem szükséges kétharmados felhatalmazás sem, hiszen az Alkotmánybíróság is egyszerű szavazattöbbséggel hozza a határozatait. Mint mondta: „nem törvényalkotásról van szó, hanem arról, hogy az Országgyűlés alkotmánybírósági funkciót kénytelen visszavenni, és ebben a körben értelemszerűen egyszerű többséggel határoz. (…) Értelmezhetetlen az, hogy kétharmados többséggel, mert nincs ilyen előírás.” Vörös szavai lényegében utat nyitnának ahhoz, hogy a jogállam felett a legjobb esetben is csak egy politikusokból delegált alkotmányügyi bizottság rendelkezzen.