Balog Zoltán: Idén mélyebben átélhetjük a kétségbeesést, de az új élet reményét is

A kétségbeesés és az új élet reményének a korábbiaknál mélyebb valóságáról beszélt a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvét alkalmából az MTI-nek. Balog Zoltán a szerdán rögzített interjúban azt mondta: „idén mélyebben megtapasztalhatjuk nagypéntek kétségbeesésének, fájdalmának, de a feltámadásnak, az új élet reményének a valóságát is”.

Nehéz időszak a mostani, olyan, mint amiről Jeremiás próféta azt mondta, „feljött a halál az ablakainkba”

A református püspök szavai szerint megrázó, nehéz időszak a mostani, olyan, mint amiről Jeremiás próféta azt mondta, „feljött a halál az ablakainkba”. Elmondta, a kórházakat látogató lelkészek nap mint nap találkoznak a halálra készülő emberekkel, vigasztalják a szeretteiket, mégis, a fájdalmat nem alábecsülve vallja: az életünk alaptörténete, hogy a nagypéntekből hogyan lesz feltámadás, húsvét. „Ezt éljük most át”, és az idei húsvét talán jobban is hasonlít az elsőhöz, hiszen akkor is féltek a tanítványok, ők is elvesztették azt, akit szerettek. De akkor is megjelent Krisztus, az isteni erő, és akkor is elhangzott az üzenet: „békesség nektek!”

A húsvét üzenete az, hogy a világ a bajban, a járvány idején sincs egyedül

Balog Zoltán úgy fogalmazott: a misztérium lényege, a húsvét üzenete az, hogy a világ a bajban, a járvány idején sincs egyedül, és aki megalkotta, képes arra is, hogy megszabadítsa, hogy újjáteremtse. Ez az újjáteremtés pedig „az ember életében személyesen kezdődik”. Nem nagy társadalmi világmegoldásokat és intézkedéseket kell várni, hanem

Az egyház pedig azért van, hogy ezt az emberek életében kezdődő változást „együtt is át tudjuk élni, és tovább tudjuk adni” – tette hozzá. Kitért arra, a lelkészek között is vannak, akik elcsüggednek, kétségbeesnek, vannak betegek, és megviseli őket, amikor a gyülekezetükben tisztséget viselő, lelki felelősséget hordozó emberek mennek el vagy esnek betegágynak. Ugyanakkor a szeretet, az odafigyelés, az erő továbbadásának számos szép példáját látja az egyházon belül.

Egy lelkipásztornak, egy hívő embernek képesnek kell lennie „kilátni a sötétségből és észrevenni a világosságot, akkor is, ha az még csak egy pislákoló fény, és segítenie kell, hogy a fény egyre nagyobb legyen. Ehhez kell erőt adni a közösség tagjainak és azoknak is, akik nem tartoznak közénk” – mondta a református püspök, hozzátéve, hogy ez egyszerre kötelessége és lehetősége az egyháznak.

„Új kezdetre, feltámadásra várunk”

Balog Zoltán hangsúlyozta:

mert most is „új kezdetre, feltámadásra várunk”. Hisszük, hogy ha közel kerülünk ehhez a misztériumhoz, akkor abból ma is remény, életerő, új kezdet és feltámadás fakad. Ezt az üzenetet kell tudni lefordítani azokra a helyzetekre, amelyekben vagyunk, azoknak a nyelvére, akiket meg akarunk szólítani. Ezzel a lelkülettel kell közeledni a gyermekeinkhez, akik össze vannak zavarodva, a fiataljainkhoz, akik ki vannak éhezve a kontaktusokra, a középkorúakhoz, akik a munkájuk elvesztése miatt aggódnak és az idősekhez, akik az életüket és családjukat féltik” – sorolta, hozzátéve, hogy ez nagyon sok lelkigondozói beszélgetést tesz lehetővé és szükségessé.

(MTI)

Címlapkép: Mátrai Dávid